Az ellenzék Gyurcsány Ferenc vezérletével igyekszik gyöngének beállítani a magyar védekezést, amihez irreleváns, félrevezető statisztikákat hívnak segítségül. Az adatok alaposabb – népesség- és időarányos – vizsgálatából azonban az derül ki, hogy hazánkban az uniós átlagnál lényegesen alacsonyabb a járvány halálozási rátája, Nyugat-Európában pedig több áldozata van a koronavírusnak, mint a kontinens keleti felén – írja a Magyar Nemzet az ellenzéknek a magyar halálozási adatokat bíráló kijelentéseire reagálva.
Mint írják, a politikusok és újságírók mind különböző számokra hivatkoznak a saját mondanivalójuk alátámasztására. Az ellenzék – azon belül is leginkább a Demokratikus Koalíció (DK) – esetében is ez figyelhető meg.
Mintha nem lenne a napnál is világosabb, hogy tesztelni, tesztelni kell?
– írta Gyurcsány Ferenc szombaton a Facebookon, kedden pedig Komáromi Zoltán hívta fel online sajtótájékoztatón a figyelmet arra, hogy míg a szomszédos országokban öt százalék körül mozog az igazolt megbetegedésekre eső halálozási arány, addig hazánkban ez a mutató tíz százalék fölött van.
Komáromi Zoltán – háziorvos lévén – Gyurcsány Ferenc pártjának egészségügyi szakpolitikusaként nyilvánul meg; feltehetőleg tisztában van azzal, hogy az általa hangoztatott adatok irrelevánsak, hiszen nem az igazolt esetek számából, hanem egy ország teljes népességéből lehet kiszámolni pontosabban a halálozási rátát. Mégis a kormány munkáját rosszabbnak feltüntető, de kevésbé pontos adatot használta – írja a lap.
A cikkben rámutatnak arra, hogy a megbetegedések számának összehasonlítása – az eltérő tesztelési mennyiség és a betegség ismeretlen, bár feltehetőleg rendkívül jelentős mértékű látenciája – miatt kevéssé jelentős. A halálesetek vizsgálata inkább megmutatja a védekezés hatékonyságát, mivel ezen esetek kevésbé maradnak rejtve, mint a megbetegedések, és végső soron a vírus elleni küzdelem célja sem más, mint hogy minél kevesebb áldozatot szedjen a kór. A halálozási rátát is népességarányosan kell azonban vizsgálni, hogy releváns összehasonlításokat lehessen tenni. Így számolva hazánk az Európai Unió 27 tagállama közül a 12. helyen áll, és az országok jelentős többségében magasabb a halálozási arány, mint nálunk.
Még beszédesebb adatokat kapunk azonban, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az egyes tagállamokban mikor robbant be a vírus és időarányosan hol tartanak az országok a védekezési folyamatban. Ha elosztjuk a népességarányos halálozások számát azoknak a napoknak a számával, amelyek azóta teltek el, hogy az adott ország elérte a 0,1 halálesetet egymillió főre vetítve, egy pontos pillanatképet kapunk arról, miként állnak a tagállamok a halálozások terén. Ezen a képzeletbeli listán – az április 21-én összesített adatok szerint – hazánk szintén a tizenegyedik helyen áll. Az uniós országok nagy része – 16 tagállam – rosszabbul teljesít nálunk. A leggyengébb Belgium a 12,57-es mutatóval. Utána következik Spanyolország (9,91) és Olaszország (7,25). Magyarország 0,61-es adata eltörpül ezen államoké mellett, és szerencsére jóval elmarad az EU 2,50-es átlagától is. A vírus berobbanásától számított átlagos naponkénti halálozási arány tehát kifejezetten pozitívnak mutatja a hazai helyzetet – vázolják fel.
A cikkben többek között azt is megemlítik, hogy még alaposabban vizsgálva a számokat ennél is árnyaltabb képet kaphatunk. Keddig 36 nap telt el hazánkban a járvány berobbanása óta. Ha megnézzük, hogy a többi állam hogyan állt ennyi idő elteltével, még pontosabban értékelhetjük Magyarország teljesítményét. Összesen 14 EU-s tagállamnál áll már rendelkezésre ez az adat; közülük csak Bulgária és Görögország adatai jobbak hazánkénál. További 11 országé lényegesen rosszabbak. A listán eggyel mögöttünk lévő osztrákok 1,32-es adata is már több, mint kétszerese a magyarországi 0,61-nek, és az ebben az összehasonlításban is leggyengébben álló Belgium 11,64-es mutatója pedig közel hússzorosa a miénknek.
Forrás: Magyar Nemzet; Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS