Hét évvel ezelőtt alakult az a különleges egység a rendőrség berkein belül, amelynek tagjai azoknak a gyilkossági ügyeknek a felderítésére vállalkoztak, amelyekre már mindenki keresztet vetett, aki számít a szakmában. A police.hu oldalon megjelent interjúban Petőfi Attila vezérőrnagy, a Készenléti Rendőrség (KR) kiemelt ügyeket felderítő főosztályának vezetője beszélt a speciális egység eddigi eredményeiről. A beszélgetésből kiderül, hogy eddig már 22 emberölést sikerült felderíteniük, és az is, hogy ezek a ravasz, tapasztalt zsaruk gyakran éveket szentelnek az életükből a nagy ügyeknek, amelyekkel együtt kelnek és fekszenek, és gyakran még a karácsonyfa mellett is aktákat böngésznek.
Petőfi Attila kifejtette: ez a szakterület nem a könnyű sikereket szerető nyomozók, felderítők, bevetési emberek terepe. A csapat tagjai már legalább tíz évet szolgáltak az életes vonalon; a Budapesti, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnál vagy a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) voltak szaknyomozók. Szerinte az elemző vénával bíró, rutinos rendőrök valók erre a munkára.
Feladatkörükbe tartoznak az elévülési időn belüli emberölési cselekmények utófelderítései. Ezek olyan ügyek, amelyeket a megyei nyomozó szervek az ismeretlen elkövető miatt felfüggesztettek vagy megszüntettek. A szakember kifejtette, hogy eddig 22 emberölést sikerült felderíteniük, és beszélt arról is, hogy bár ezeket a régi gyilkosságokat nehezebb felderíteni, ám kisebb a nyomozókon a társadalmi nyomás. Hozzátette, hogy ilyenkor másfajta szemléletmód érvényesül: más szemszögből, kellő távolságból vizsgálják a megoldatlan eseteket. Nyugodtabb, csendesebb munka ez, ám gyakran megesik, hogy a még meg nem oldott ügy rátelepszik a nyomozó életére.
Van egy kollégám, aki a soroksári futónő ügyének a BRFK-n volt az egyik nyomozója. A helyszíntől a nyomozás lezárásáig élte végig ezt az eljárást. Az ügyön 11-en dolgoztunk, de ez a kolléga kizárólag ezzel foglalkozott. Öt éven keresztül bejött, nyitotta a páncélszekrényét, és szembesült azzal, hogy még nincs meg a tettes. Arról nem is beszélve, hogy soroksári lakos. Reggel-este azzal a tudattal élt, jött dolgozni, és ment haza, hogy még a szomszéd is számon kérhette volna, hogy aztán a „ti csapatotok” mit csinál ebben az ügyben
– idézte fel Petőfi Attila. Azt is elárulta, hogy – még a kezdetek kezdetén – a Balla Irma-ügy nyomozásának újraindítása élete egyik legmeghatározóbb esete volt.
Amikor 2012 novemberében a Belügyminisztérium jelenlegi közbiztonsági főigazgatója, Papp Károly altábornagy kiszignálta rám, még nem is alakult meg a főosztály. Karácsonykor otthon tudtam elolvasni teljes részletességében az aktát. Mire januárban összeállt a társaság, az elemzések már megtörténtek. 2013-tól állt fel az életvédelmi osztály, 2015-től alakult meg a vagyonvédelmi egység. Ma 22-en dolgozunk a főosztályon
– sorolta Petőfi Attila.
Személyes szimat
Arra is kitért, hogy ha újraindul a nyomozás, akkor szinte mindent meg kell ismételni: ide sorolta a kihallgatásokat is. Hangsúlyozta, hogy számára a személyes benyomás, a megérzések mind számítanak; azt sem adja vissza például a jegyzőkönyv, hogy milyen volt a kihallgatott tekintete.
Ő látta a szemét, én nem. Hallgassuk meg még egyszer! Nem a bizalmatlanság miatt, hanem azért, mert a személyes meggyőződésemet akarom kialakítani. Természetesen vannak megismételhetetlen cselekmények is, például a helyszíni szemle, amely legtöbbször egyszeri és pótolhatatlan
– magyarázta.
Kiváló profilozók
Petőfi Attila azt is elmondta, hogy mielőtt a gyanúsításig eljutnak, rengetegszer előveszik az adott személy aktáját, megtanulják az embert, ezért a jó nyomozó valahol kiváló profilozó is.
Még élesebb a helyzet, amikor már fókuszálunk valakire, körbejárjuk, tanúk mutatnak egy emberre. Ilyenkor már nem ismeretleneket hallgatunk ki gyanúsítottként. Évekig is tarthat, amíg eljutunk a gyanúsításig. Akkor pedig az interneten lévő összes anyagtól a nyilvántartásig, a javítóintézeti nevelőtanár véleményéig már mindent ismerünk. Megtanultuk, hogy milyen személyiségű az ember, aki szemben ül velünk. Választunk hozzá egy empatikus nyomozót és taktikát, leülünk vele szemben, aztán ez vagy bejön, vagy nem
– ecsetelte a taktikákat.
A DNS-vizsgálat perdöntő lehet
A jó rendőri szimat mellett természetesen a technikai vívmányokra és a rohamosan fejlődő orvostudomány kínálta vizsgálati lehetőségekre is támaszkodnak. Azoknak, akiket rabosítanak, a DNS-profiljuk és az ujjnyomatuk is bekerül a rendszerbe. Ez felbecsülhetetlen érték a nyomozások szempontjából. A DNS-vizsgálat pedig perdöntő is lehet az életellenes cselekmények felderítésében; ezt tükrözi Balla Irma és a soroksári futónő ügye is. Balla Irmát az ágyán verték halálra, ám nem vizsgálta sem nyomozati, sem ügyészi, sem bírói szakban senki anno ezt a takarót, de Petőfi Attiláék megtették, így sikerült azonosítaniuk a tettest.
Az ágyterítőn talált profilokat azonosítani tudták a sértettel, a fiával, az áldozat szomszédban élő édesapjával és a valódi elkövetővel, D. Lajossal is. A fiatalember az ölési cselekmény előtti héten a szomszédos kerítés építésén dolgozott. Az elkövető biológiai nyomai az ágyterítőn és a sértett alsóneműjén is megtalálhatók voltak
– idézte fel Petőfi Attila.
Petőfi Attila 59 éves. Érettségi után felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karára, ahol summa cum laude diplomázott. Bár automatikusan tagja lehetett volna a kamarának, nem az ügyvédi pályát választotta, inkább a BRFK életvédelmi alosztályán helyezkedett el. Az első pillanattól tudta, hogy gyilkossági zsaru akar lenni. 18 éven át vizsgálóként, majd alosztály-, osztályvezetőként kizárólag életellenes ügyekkel foglalkozott. 2004-ben kinevezték az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóhelyettesének, 2008-ban a testület igazgatójának. 2010-től az ORFK bűnügyi főigazgatója lett, 2013 óta pedig a KR kiemelt ügyeket felderítő főosztály vezetője.
Forrás: police.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS