Gyurcsány, a dadaista filozófus szerint persze, hogy a tudjukki menesztette az Index főszerkesztőjét

Igen, azaz nem – leegyszerűsítve így is lehetne összegezni azt a zagyvaságot, amelyet Gyurcsány Ferenc tett közzé csütörtökön reggel a Facebookon. A Demokratikus Koalíció elnöke a közelebbről meg nem nevezett, az élet embereinek sorsán keresztül mutatta be azt a balliberális körökben futótűzként terjedő nézetet, amely szerint nem az Index igazgatótanácsa zavarta el a portál főszerkesztőjét, hanem személyesen a Zorbán puccsolta meg Dull Szabolcsot. Mivel immár bizonyos, hogy a hülyeségfaktornak nincs felső limitje a DK-nál, hamarosan talán megtudhatjuk azt is, hogy a dinoszauruszokat elpusztító aszteroidát is a Zorbán lőtte ki a parittyájából. Meg nem erősített hírek szerint a Teréz körúti boszorkánykonyhában már kaphatók a Je Suis Dínó és a Je Suis Dull feliratú kitűzők, sapkák, bögrék.

Neve elhallgatását kérő szakértőnk szerint Gyurcsány Ferenc a legutóbbi éjszakát a konyhában tölthette, ahol a korábban a szervezetébe juttatott speciális folyadékok mellékhatásának köszönhetően hajnalra dehidratált állapotba került; ennek köszönhető a csütörtöki Facebook-bejegyzése, amelynek feltétlenül megemlítendő pozitívuma, hogy ezúttal mellőzi a lámpavasak intézményét. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy Ferenc görcsösen ragaszkodik ahhoz az előre borítékolhatóan terjedő konteóhoz – talán tőle ered? –, amely szerint az Index főszerkesztőjének szerdai menesztése természetesen a Fidesz ármánykodásának köszönhető, holott épp a menedzsment tette közzé, hogy Dull Szabolcsnak azért kellett távoznia, mert folyamatos feszültséget keltett a szerkesztőségben, és ez már a hirdetési bevételeiket is veszélyeztette. Hiába, nehéz lehet elszakadni attól a gyakorlattól, amikor még A Központból szóltak le, hogy melyik főszerki megy és melyik jön, de az ifjúkori, kiszes szocializáció mély nyomokat hagyhat az emberben meglett korára is, pláne, ha az kényelmes. Íme, a némileg dadaista stílusúra sikeredett szófüzér:

Az élet embereinek mondanám, hogy dolguk lenne itt. Megvédeni az életüket. A sajátjukat. Meg másokét. Nem, nem arról beszélek, hogy veszünk levegőt és tudunk járni, hogy jut pörkölt az asztalra. Ízlésről, szokásokról, véleményről, hitről, álomról, ilyesmiről beszélek. Mert valójában ez az emberi élet. A többi csak létezés. Az élet embereit most itt mifelénk éppen ölik. Ők. Akik szerint csak nekik van elfogadható ízlése, véleménye, hite, álma. És nekünk akarják adni. Erőszakolni. Belebújtatni. Az élet emberei nem ellenzékiek, nem demokraták, nem köztársaságpártiak, vagy igen. Mert ez valójában nem fontos. Az élet emberei a maguk és nem más urai szeretnének lenni, és kívánják, hogy mások se uralkodjanak felettük. Itt nem kormány kontra ellenzék csata van. Ez az élet csatája. Az élet emberei különböznek egymástól. Kis- és nagyorrúak, szeplősek és szeplőtelenek, megbiccentek és egyenes járásúak, májfoltosak és tiszta bőrűek. Az élet embereinek lassan meg kellene tanulniuk vigyázni egymásra. Mert külön-külön elvesznek. Felmorzsolják őket. Megtörik őket. Beállítják őket a sorba. Száműznek. A magány nem szabadság, hanem börtön. Ők meg magányossá akarnak bennünket tenni. Ha meg tudják tenni, akkor ők győztek, az élet emberei meg eltűnnek. Aztán meg minden, ami nekik fontos. Az élet. Gondoltam szólok az index.hu meggyalázását követő hajnalon

– közölte csütörtökön Ferenc, az univerzális filozófus. IS.