A közép-európai rendszerváltoztatások után általánosan elvárttá és elfogadottá vált a nyugati országok másolása, miközben a példakövető országok észre sem vették, hogy egy modern kori gyarmatosítás áldozataivá válnak. Jó tanulóként igyekeztek megfelelni a nyugati nagyhatalmak elvárásainak, és mindent annak rendeltek alá, hogy csatlakozhassanak az Európai Unióhoz, vagy ahogy akkoriban mondták: Európához. Ennek a példakövető magatartásnak azonban súlyos ára volt- szögezte le friss értekezésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Írásában a szakértő arra is rávilágít, hogy hazánkban a 2010 előtti korszakban a gyarmati lét dominált, azóta visszaszereztük önrendelkezésünket, de a háború java még hátravan, a nemzeti kormánynak nem csak a külső befolyást kell elhárítani, hanem a Brüsszel helytartójaként viselkedő hazai baloldallal is meg kell küzdeni.
A szakértő írásában felidézte, hogy a első Orbán-kormány ugyan igyekezett erősíteni az ország függetlenségét, de az elképesztő nyomásnak csak nehezen tudott ellenállni a koalíciós vitákkal küzdő jobboldali kabinet.
A balliberális kormányok kiárusították az országot
Ennek ellenére 1998 és 2002 között sikerült befagyasztani a nemzeti vagyon értékesítését, igyekeztek védeni a magyar tulajdont. 2003-tól azonban a balliberális kormányok a Nyugatnak való megfelelés érdekében elindították a rendszerváltoztatás utáni időszak második legnagyobb privatizációs hullámát, és 2002–2010 között gyakorlatilag kiárusították az országot a nyugati multiknak. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kimutatása szerint a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok közel 190 céget privatizáltak a nemzeti vagyonból, amelyből csupán 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, miközben óriási maradt az államháztartás hiánya (rendre meghaladta a 3 százalékot, 2006-ban például 9,3 százalék volt), valamint nőtt az államadósság is.
Eladták a bankokat, részvényeket, nagy állami cégeket
A balliberális privatizációs hullám a nemzetstratégiailag fontos ágazatokat sem kerülte el, eladták többek között a Postabankot, amelyet az osztrák Erste Bank vett meg, de egymás után hirdették eladásra a még megmaradt magyar tulajdonú pénzintézeteket, így ekkor cserélt gazdát a Konzumbank, s elindították az FHB Bank értékesítését is. Eladták emellett a MOL részvénypapírjait, megváltak az Antenna Hungáriától és a Budapest Airporttól, de magánosították a Malévet is.
A nemzeti vagyon kiárusítása
A nemzeti vagyon kiárusítása mindenféle koncepció nélkül zajlott, ráadásul sehol sem volt annyira drasztikus a kiárusítás mértéke a régióban, mint nálunk.
Mindeközben a balliberális kormányok mindenféle ellenállás nélkül teljesítették a brüsszeli elvárásokat, a nemzeti vagyonától és önrendelkezésétől megfosztott ország a 2008-as gazdasági válság után kénytelen volt teljesíteni a Brüsszel és az IMF által elvárt kegyetlenebbnél kegyetlenebb megszorításokat is, miközben az ország elképesztő módon legyengült, az államadósság – növelve ezzel az ország függőségét – például 2002 és 2010 között a GDP arányában 55 százalékról közel 80 százalékra nőtt.
A gyarmati lét dominált 2010 előtt
A kvázi-gyarmati lét és a gazdasági-monetáris kiszolgáltatottság időszaka után gyökeres fordulat következett 2010-ben, a nemzeti oldal a nyugati támadások ellenére az elmúlt egy évtizedben a nemzetstratégiailag fontos ágazatokban ösztönözte, hogy magyar tulajdonba kerüljenek a cégek, így például az energia- és bankszektorban is visszaszereztek vállalkozásokat a külföldi tulajdonosoktól. Emellett az elmúlt egy évtizedet világos gazdasági és társadalompolitikai irányvonal jellemezte. A 2010 előtti időszakkal ellentétben – a nemzeti vagyon gyarapodása mellett – szinte minden mutatószám jelentős javulást mutatott. Ráadásul, mivel Magyarország számára a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően.
Hazánk visszaszerezte önrendelkezését
A gazdasági és társadalmi helyzet javulása mellett hazánk visszaszerezte önrendelkezését is, a korábbi meghunyászkodó mentalitással szakítva erőteljesen képviseli érdekeit a világban, szakított az IMF-fel és számos brüsszeli intézkedéssel is szembement, például a nyugat-európai kritikák ellenére elsőként hozott szigorú intézkedéseket a 2015-ös bevándorlási válság megállítása érdekében, amelyet később a legtöbb európai ország le is másolt. Vagyis politikai téren is önállósodtunk, lényegesen erősebb lett a hangunk, mint a 2010 előtti időszakban. Ahogyan Orbán Viktor 2020. augusztus 20-án fogalmazott: a Nyugat mára elvesztette a vonzerejét; amit a miniszterelnök mellett a magyarok többsége is így gondol, hiszen például mára a kivándorlási mutatók is pozitív irányba változtak, az elmúlt években már lényegesen többen költöztek haza Nyugat-Európából, mint ahányan kivándoroltak.
Magyarország irányadóvá vált
Kivetkőztünk tehát a példakövető szerepből, sőt Magyarország számos kérdésben irányadóvá vált, ráadásul egy olyan közép-európai szövetségépítésbe kezdett, amelynek köszönhetően térségünk mára képes szembeszállni akár Európa legnagyobb hatalmaival is.
Erre kiváló példa volt a következő hétéves uniós költségvetésről és az úgynevezett helyreállítási alapról szóló tárgyalássorozat is, amelyen Magyarország nem meghunyászkodva ült le az asztalhoz, hanem feltételeket szabott és a tárgyalások végéig képviselte a nemzeti érdekeit például a holland miniszterelnökkel szemben. Így sikerült elérni, hogy a korábbi tervekkel ellentétben lényegesen több forrást kapjunk, ráadásul az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus sem került bevezetésre.
A háború java még hátravan
A csatát ugyan megnyertük, a háború java azonban még hátravan. A közép-európai térség politikai, társadalmi és gazdasági megerősítése ugyanis egyáltalán nem tetszik azoknak a – közös piacunkból a legnagyobb hasznot húzó – nyugati nagyhatalmaknak, amelyek az uniós csatlakozáskor abban reménykedtek, hogy tovább tudják majd erősíteni a közép-európai térség gyarmati szerepét. Ezért igyekeznek minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy megdöntsék az Orbán-kormányt és a hozzá hasonlóan gondolkodó PiS-kabinetet Lengyelországban. Ennek egyik legfontosabb eszköze az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus, amelyet politikai furkósbotként használva vetnének be hazánkkal szemben. Ezen dolgozik az Európai Parlament balliberális többsége is, akik szembe akarnak menni az európai állam és kormányfők megállapodásával s meg akarják büntetni hazánkat. Jól jellemzi ezeknek a politikai erőknek a motivációját Hollandia küzdelme az EU-csúcson, mely ország a közös piac egyik legnagyobb haszonélvezőjeként a „jogállamisági” köntösbe csomagolva igyekezett elvenni a forrásokat Magyarországtól. Nem mondta ki, de valójában nem tetszik neki, hogy Orbán Viktor azon dolgozik, amint egy rádióinterjújában fogalmazott meg a nyugati országokkal kapcsolatban, hogy
mi legalább ugyanannyi pénzt keressünk rajtuk, mint amennyit ők keresnek rajtunk.
Újabb támadásokra kell felkészülni
Ennek okán ősztől újabbnál újabb támadásokra kell felkészülni, amelyekkel szemben csak akkor van esélye felvenni a kesztyűt Magyarországnak, ha továbbra is erős marad a visegrádi együttműködés és sikerül olyan további szövetségeseket találni, mint Szlovénia.
Brüsszel helytartója a baloldal
Magyarország és Közép-Európa erősödésében nemcsak a nyugati nagyhatalmak nem érdekeltek, hanem az itteni baloldal sem, amely lényegében Brüsszel hazai helytartójaként viselkedik. Ezért is különösen veszélyes, hogy Magyarországon a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció és a Momentum lettek az ellenzék vezető pártjai, hiszen kormányra kerülve mindkét párt kritika nélkül teljesítené a brüsszeli követeléseket.
A Momentum még az SZDSZ-nél is nemzetellenesebb
Gyurcsány Ferencet már régóta ismerjük, de a Momentum új szereplő. Amikor 2017 márciusában berobbant a politikai életbe, akkor sokan azt mondták, létrejött az egykori SZDSZ fiatalított verziója. Az elmúlt évek eseményei láttán nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Momentum még az SZDSZ-nél is jóval nemzetellenesebb és gátlástalanabb politikai formáció, politikusai olyasmiket is megengednek maguknak, amire még az egykori szabaddemokraták sem voltak hajlandóak. Már a párt indulása is egy nemzeti érdekekkel ellentétes akcióval történt: a francia elnök, Emmanuel Macron liberális pártjával kifejezetten jó kapcsolatot ápoló momentumosok összességében elérték azt, hogy ne Budapest, hanem Párizs rendezhesse a 2024-es olimpiát. Fekete-Győr András a román elnökválasztás kampányában a magyar jelölt helyett egy román kandidálót támogatott, Donáth Anna pedig a Progresszív Szlovákia nevű párt rendezvényén a magyar listával szemben a szlovák párt támogatására szólított fel.
A helytartókkal is meg kell küzdeni
Nem is titkolják tehát a nemzeti érdekekkel szembeni érdektelenségüket, Fekete-Győr András februári évértékelő beszédében például azt hangsúlyozta, hogy szerinte a nemzetállamban rögzített értékeknek és elképzeléseknek nincs jövőjük, csak és kizárólag a brüsszeli érdekekkel együttműködve lehet jól kormányozni Európában. Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy miközben a magyar miniszterelnök a hazánk számára legelőnyösebb alkuért harcolt az uniós csúcson Brüsszelben, ők az ezt megakadályozni igyekvő liberális holland miniszterelnököt méltatták. A nemzeti oldalnak tehát nemcsak a nyugati liberális körökkel kell megküzdenie, hanem belföldi helytartóikkal is.
Forrás: latoszogblog.hu/Kiemelt kép: hirado.hu
Sándor
2020-09-07 at 17:57
Zé kiváló!
Hesslerezredes
2020-09-07 at 17:39
“Na ez” és “Benzoli” kommentársaknak: valóban figyelni kell a mindennapokra is (=taktika). Az oroszok remélhetőleg tényleg utálják a románokat (és remélem, hogy az ukránokat is). Tehát ha taktikai időtávon (értsd belátható időn belül) szétrúgják mindkét mocskos népség seggét, akkor várhatunk a nagyfene semlegességgel. Benzoli kommentárs tökéletesen látja a várható háborúk természetrajzát: kisebb nagyon jól felszerelt kommandós egységek (raj és szakasz szinten) vívják majd a csatákat – inkább sporadikus összecsapásoknak nevezném – rengeteg harci automatával (robottal), drónokkal, páncélelhárító rakétákkal és légvédelmi rakétákkal. A tankcsatákat, tömegrohamokat stb. el kell végleg felejteni. Megjegyzem, ha a sorozatvető csapásmérő képességet fejlesztenénk (értsd: “katyusa”) még az is többet érne, mert egy tömeges páncélostámadást – már ha lesz hadvezetés, aki erre vetemedik, a románokból kinézem -, még ezzel is jobban meg lehet állítani, mint saját tankokkal, ha azokból nincs nemhogy sok száz, de sok ezer. Márpedig nincs (és nem is lesz). Persze ugye végig hagyományos fegyverekkel vívott háborúról beszélünk, mert ahogy az atomfegyvert valaki beveti, abban a pillanatban minden más érvényét és értelmét veszíti (maximum egy tankban az a pár ember kap egy parányi esélyt, hogy az atomcsapást túlélje, megjegyzem: minek?, ha a lakhelyét, családját az atom elpusztította.) Én egyáltalán nem vagyok pacifista és defetista: realista vagyok. Ezért mondom/szajkózom azt, amit szoktam.
benzoli
2020-09-07 at 16:57
A szomszedban dulo 10 eves haboru tapasztalata. A gepesitett gyalogsag valrol indithato panceltoro es legvedelmi fegyverekkel felszerelve. Kissebb csapatokra bontva, megallit minden nagyaranyu tamadast. A mobil “atomfejes” raketak pedig egyenesen csodat tesznek.
hivő
2020-09-07 at 16:41
Földrajzilag itt vagyunk
egy tönkrevert Nyugat,Nato és
egy erősen feljövő Oroszország
és Kina között.A felszini háborut
a két nagy technikailag fejlett
hadsereggel rendelkező USA és
Kina vivja, a másikat a liberális
arisztokrácia a lakáj média segit-
ségével.
ViAM
2020-09-07 at 15:41
Valóban. Többet ésszel… tehát a titkosszolgálatainkat kellene alaposan felduzzasztani és bevetni.
prolitológus
2020-09-07 at 15:24
a semlegességet a’toleráns’háttérbirodalom egyszerűen nem tűri el(lásd jugó)-célszerű
tanulmányozni I.Alexandrosz makedón király(Nagy Sándor egyik elődje)munkásságát…
nem a románok, szlovákok, horvátok,ukránok támad(hat)nak meg bennünket-hanem a háttérbirodalom támadtat meg bennünket velük-őket beáldozva(jugóban-ukrán/orosz,
belarusz/orosz viszonylatban és mindenütt ezt csinálják) az I.Alexandrosz vagy
György barát-féle politika lehet hogy hatékonyabb lenne mint 500 tank-bár kombinálni
a kettőt talán még jobb(Alexnek jó hadserege is volt)(a fő:többet ésszel,mint erővel
túljárni az eszükön)
Na ez
2020-09-07 at 14:59
Hesslerezredes a románjaidat nagy ellenszenvvel szemlélik az oroszok ,minket a lengyelek kedvelnek ami hiányzik mondataidból az a taktikai hozzászólásod ,remélem Trump győz.
gács
2020-09-07 at 14:57
Önrendelkezésünk korlátozott. Részben mi magunk mondtunk le róla, amikor beléptünk az EU-ba.
Hesslerezredes
2020-09-07 at 14:01
“Tegyük helyre”-nek! Annyit értesz te a hadászathoz és a harcászathoz, mint tyúk az ábécéskönyvhöz! Talán te leszel az, aki beülsz az 50 Leopárd tank egyikébe és megpróbálod mejd feltartóztatni a románok 500 tankját??? Ha igen, akkor igen hülye ember vagy/leszel. 5 percen belül kilőnek és még azt sem mondhatod, hogy “isa pur és homu vogymuk…”, mert még az sem marad belőled. Vagy lövészárkot ásol Makó határában??? A nagy magyar Alföldön csak az nem gázol keresztül, aki nem akar egy háború esetén. Nincs hova visszavonulni, nincsenek terepakadályok, nincs semmi csak a kib…ott puszta te nagyon okos ember!!! Minden hagyományos fegyverkezésre fordított pénz ablakon kiszórt pénz. Ha a kiberháborúra, drónok fejlesztésére, katonai hírközlésre költenénk, még azt mondanám, hogy csak-csak… De tankokra, harci repülőkre??? És igen: egy semleges Magyarország ellen nem lenne értelme fenekedni/fegyverkezni. Ha mégis, akkor a nagyhatalmak majd szétrúgják az ilyennek a se…gét. Ahogy annak is, aki Svájcra, vagy Ausztriára támadni merészelne. Úgyhogy használd azt a kocsonyás szürke anyagot, ami a két füled közé szorult és ne beszélj hülyeségeket, főleg ne hősködj!
tegyük helyre!
2020-09-07 at 13:38
Hessler “ezredes”, nickeddel ellentétben egy katonai antistratéga bújt el benned.
Ha egy ország védhetetlen, és körbe van véve ellenséggel, akkor a legrosszabb, amit elkövethetünk magunk ellen, épp a semlegesség.
A fegyverbevásárlást is ellenzed. Szerinted a vízipisztoly hatásosabb lenne?
Ráadásul – hogy fokozd az őrületet – a semlegességet a fegyverkezés alternatívájának mutatod be, holott az egyik alma, a másik bicikli.
Hasonlókat utoljára Károlyi Mihály zagyvált össze, meg is lett az eredménye.
gyozo2018
2020-09-07 at 13:02
Nyomatja a lózungot a szabadságról, miközben egy egyetem (nevezzük annak)
finanszírozási változtatását sem tudják végrehajtani, mivel a honi és a nemzetközi fasiszta terroristák gúzsba kötik az országot.
Nonvideor
2020-09-07 at 13:01
Hesslerezredes2020-09-07 at 12:10
Féligazságokat morogsz.
Sokkal nagyobb veszélyt, amit Orbánnal mondattak ki: az EU önálló hadsereg.
Ugyanis átvenné a határőrizetet, és akkor megnézhetnénk magunkat,
meg egész Közép-Európát.
gyozo2018
2020-09-07 at 12:57
“Hazánk visszaszerezte önrendelkezését”
Ahogy a joggyakorlatot, a genderterrort elnézi az ember,
meg az Amnesty, TASZ meg az összes faz terrort, nem úgy tűnik.
Királytigris
2020-09-07 at 12:27
“A nemzeti oldalnak tehát nemcsak a nyugati liberális körökkel kell megküzdenie, hanem belföldi helytartóikkal is.”
Bizony a belföldi helytartóik a sorosi sameszek, akik Szaros Gyurka parancsára cselekszenek. Ezek a legveszélyesebbek, mert trójai falóként vannak jelen Magyarországon.
Ami kimaradt a tanulmányból: A kormánynak a sorosi sameszes szervezeteket, a CEU-val együtt azonnal ki kell zavarnia Magyarországból!
Dobó István sem harcolhatott volna sikeresen az egri vár védelmében árulókkal a hátában, vagy engedélyezett volna janicsárképzést a várban.
Mit is csinált az árulóval? Felakasztatta!!!
Hesslerezredes
2020-09-07 at 12:10
Egy nagy hadházyt szereztük vissza! Úgy be vagyunk kötve az eu-ba, a nagy korporációk hálójába, hogy a légy a keresztes pók hálójában nincs úgy gúzsbakötve, mint mi!!! Cicaharcot vívunk dühödt oroszlánokkal és tigrisekkel. Részünkről – cicaharc. Részükről – mészárlás.
Mi a hadházynak kellett nekünk 50 Leopárd? Mert ideszóltak, hogy meg kell vennünk. Az amik meg a légvédelmi rakétákat parancsolták ránk. Nézzen már vki ennek a szerencsétlen országnak a térképére: teljességgel védhetetlen. Megvédhetetlen. 50 tank hadházyt nem ér. 500 is kevés lenne. És ki támad/hat meg minket? Hát a drágalátos NATO-szövetséges románok, szlovákok, horvátok, meg a nem NATO-szövetséges ukránok, szerbek. Ha egy támad/na a többi rögvájszt mellé áll. Esélyeink? Mint Sz. Ferencnek a népbíróság előtt. Egy jó külpolitika és a semlegesség kimondása hadseregeket pótol/hatna. De mi most is hülye szövetségben vagyunk.