A világ – és nem mellesleg Európa, és közvetlen környezete is – tele van elfelejtett, befagyott konfliktusokkal, háborúkkal, bizonytalan státuszú megszállt területekkel, el nem ismert államalakulatokkal. A posztszovjet térség is ilyen: Ukrajna egy része már Oroszországé, egy másik része szakadár államként működik, amit tulajdonképpen senki nem ismer el. De létezik és létezni fog az idők végezetéig, a jelen állás szerint. Hegyi-Karabah is egy ilyen zuga a világnak, harmincegy éve van ott valami háború, amit senki nem ért. Csak az biztos, hogy nagyon sok pénzbe kerül és rengeteg szenvedést okoz.
Erdélyi E. Péter írása
Vasárnap reggel 6 órakor Örményország fegyveres erői egyszerre több helyen tűz alá vették az azerbajdzsáni hadsereg állásait és lakott településeit – az azeri fél szerint. A támadás következtében egy öttagú azeri család és további másfél tucat ember sebesült meg. Válaszul az azeri hadsereg katonai műveleteket indított a két haderő szinte teljes érintkezési vonala mentén azzal a céllal, hogy megsemmisítse az örmény oldal tűzfészkeit. Továbbá azért, hogy elejét vegye a további provokációknak az államhatár mentén fekvő falvak polgári lakossága, illetve az azeri haderő állásai ellen – közölte a PS-sel Ali Gadzsizade azeri politológus.
Az örmény védelmi minisztérium által 2020. szeptember 27-én közreadott képen az örmény hadsereg azerbajdzsáni tankokra lő a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy az azeri haderő polgári célpontok ellen intézett támadást. Az örmény védelmi minisztérium közlése szerint az incidensre adott válaszul az örmény hadsereg lelőtt két azeri katonai helikoptert, és tankokat is eltaláltak. Fotó: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium
Jelenleg az Azerbajdzsáni Védelmi Minisztérium szerint az azeri hadsereg 6 települést és számos stratégiai magaslatot szabadított fel, illetve a határvonalon számos örmény katonai poszt felett szerezte meg az ellenőrzést. Érdemes kihangsúlyozni, hogy minden katonai akcióra kizárólag Azerbajdzsán területén került sor. A harci cselekmények során elpusztult összes örmény hadifelszerelés, illetve élő erő Azerbajdzsán területén semmisült meg. Jelenleg nehéz megállapítani a harci veszteségek pontos mennyiségét, mivel az aktív harcok egyszerre több irányban is folytatódnak. Az örmény támadás sem engem, sem az azerbajdzsáni lakosságot nem érte meglepetésként. Hadd emlékeztessem a PS olvasóit arra, hogy az Örményország és Azerbajdzsán határán, pontosan azon a szakaszon, ahol az azerbajdzsáni gázt és kőolajat Európába szállító gázvezetékek áthaladnak, július közepén jelentős eszkaláció lépett fel. Ez a terület Karabahtól meglehetősen messze fekszik, szinte a grúz határnál található. Július óta az azerbajdzsáni fél különböző szinteken többször is kijelentette, hogy a határon történő provokáció csak egy próba, Örményország nagy háborúra készül. Ennek fényében Moszkva intenzív fegyverszállításokat szervezett Örményországba Iránon és egy légi hídon keresztül, kikerülve Grúzia és Azerbajdzsán légterét. A nemzetközi közösség erre nem reagált. Az elmúlt két hét során Azerbajdzsán elnöke mind interjúiban, mind az EU képviselőivel folytatott találkozóján kijelentette, hogy „információnk van arról, hogy, Örményország nagy háborúra készül”. De senki, hangsúlyozom, a világ egyik vezetője vagy nyugati politikus sem kérdezte meg Moszkvát: miért fegyverzi Oroszország ilyen sietősen Örményországot? Miért adott Irán külön légi folyosót az orosz nehézfegyverek Örményországba szállításához?
Ez a helyzetleírás persze a konfliktus eszkalálódásáról az azeri hivatalos álláspont tulajdonképpen. Jereván ezzel szemben az azerbajdzsáni csapatok „offenzívájának kezdetéről” beszél. Az örmény védelmi minisztérium felvételeket tett közzé Azerbajdzsán hadsereg katonai felszereléseinek a megsemmisítéséről. Később az Interfax hírügynökség szerint az el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság elnöke kijelentette:
Minden határ menti település, valamint a főváros, Sztyepanakert is tűz alá került. Minden polgári objektum célkeresztben van. A lövéseket a Grad rakétarendszerből adják le.
Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök az ország népéhez szólva kijelentette:
Kedves honfitársaim, a kormány döntésével most hadiállapotot és általános mozgósítást hirdetnek Örményországban. A tartalékos állománynak: arra kérem önöket, hogy jelenjenek meg a katonai sorozóbizottságok előtt.
Jereváni illetékesek emellett azt állítják, hogy Azerbajdzsán Örményország területére is lőtt. Ezt Artszrun Hovhanniszjan, az örmény védelmi minisztérium képviselője közölte (RIA Novosztyi).
Az örmény védelmi minisztérium által 2020. szeptember 27-én közreadott képen az örmény hadsereg azerbajdzsáni tankokra lő a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban. Fotó: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium
Pasinjan később a hegyi-karabahi helyzet kapcsán szólt a nemzethez. Elmondása szerint „Alijev autoriter rezsimje” hadat üzent az örmény népnek. Örményország miniszterelnöke arra is felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fordítson figyelmet a helyzetre, mivel az eszkalációnak „visszafordíthatatlan következményei lehetnek, meghaladhatja a régió határait, és veszélyeztetheti a nemzetközi békét és stabilitást”.
Armen Gaszparjan politológus, aki az Orosz Hadtörténeti Társaság Központi Tanácsának tagja, röviden így foglalta össze személyes véleményét a kialakult helyzetről:
A háború 31 éve zajlik Karabahban. Nincs kiút belőle, a felekben még a legkisebb vágy sincs arra, hogy meghallgassák egymást. Oroszország és az EU ismét azonnali békére igyekszik rávenni a feleket, az EBESZ pedig arra szólította fel a két érintett ország politikai vezetését, hogy hajtsa végre az EBESZ Minszki Csoportjának (a Minszki Csoportot 1992-ben alapították, hogy békés megoldást találjon és a felek között közvetítsen Hegyi-Karabah kérdésében – a szerk.) döntéseit. Törökország hagyományosan támogatja Bakut a régi „Egy nép – két ország” elmélet keretében. Irán békét követel a régióban. Bakuban és Jerevánban is a szomszéd iránti teljes gyűlölet régóta az állami ideológia fontos részévé vált. Nemzedékek nőttek fel ezen. Figyelembe véve ezt a hátteret, nem szabad csodálkozni a vérontás kirobbantásának állandó kísérletein. A mostani konfliktust Azerbajdzsán kezdte. Szeretném hinni, hogy a józan ész még mindig létezik, és a feleket valaki szétválasztja. De már bevezették a hadiállapotot. A helyzet bármelyik pillanatban végérvényesen és visszafordíthatatlanul rosszra fordulhat.
Időközben az orosz külügyminisztérium felszólította mindkét felet, hogy állítsa le az ellenségeskedést és kezdjen párbeszédet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonos tárgyalásokat folytatott örmény kollégájával, Zorab Mnatszakanjannal, valamint Dzsejhun Bajramov azerbajdzsáni külügyminiszterrel.
Jereván, 2020. szeptember 27. Az Örmény Forradalmi Szövetség önkéntesei gyülekeznek Jerevánban 2020. szeptember 27-én, mielőtt elindulnak a Hegyi-Karabah régióba, ahol a korábbi összecsapások után rendkívüli állapotot hirdettek ki és teljes katonai mozgósítást rendeltek el. Örményország közlése szerint Azerbajdzsán légi és tüzérségi támadást hajtott végre Hegyi-Karabah ellen. Baku állítása szerint a támadás egy örmény tüzérségi támadásra adott válaszlépés volt. Fotó: MTI/EPA/PHOTOLURE/Melik Baghdasaryan
Nikol Pasinjan miniszterelnök pedig tegnap telefonbeszélgetést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de fontos részletek nem szivárogtak ki.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS