A világ – és nem mellesleg Európa, és közvetlen környezete is – tele van elfelejtett, befagyott konfliktusokkal, háborúkkal, bizonytalan státuszú megszállt területekkel, el nem ismert államalakulatokkal. A posztszovjet térség is ilyen: Ukrajna egy része már Oroszországé, egy másik része szakadár államként működik, amit tulajdonképpen senki nem ismer el. De létezik és létezni fog az idők végezetéig, a jelen állás szerint. Hegyi-Karabah is egy ilyen zuga a világnak, harmincegy éve van ott valami háború, amit senki nem ért. Csak az biztos, hogy nagyon sok pénzbe kerül és rengeteg szenvedést okoz.
Erdélyi E. Péter írása
Vasárnap reggel 6 órakor Örményország fegyveres erői egyszerre több helyen tűz alá vették az azerbajdzsáni hadsereg állásait és lakott településeit – az azeri fél szerint. A támadás következtében egy öttagú azeri család és további másfél tucat ember sebesült meg. Válaszul az azeri hadsereg katonai műveleteket indított a két haderő szinte teljes érintkezési vonala mentén azzal a céllal, hogy megsemmisítse az örmény oldal tűzfészkeit. Továbbá azért, hogy elejét vegye a további provokációknak az államhatár mentén fekvő falvak polgári lakossága, illetve az azeri haderő állásai ellen – közölte a PS-sel Ali Gadzsizade azeri politológus.
Jelenleg az Azerbajdzsáni Védelmi Minisztérium szerint az azeri hadsereg 6 települést és számos stratégiai magaslatot szabadított fel, illetve a határvonalon számos örmény katonai poszt felett szerezte meg az ellenőrzést. Érdemes kihangsúlyozni, hogy minden katonai akcióra kizárólag Azerbajdzsán területén került sor. A harci cselekmények során elpusztult összes örmény hadifelszerelés, illetve élő erő Azerbajdzsán területén semmisült meg. Jelenleg nehéz megállapítani a harci veszteségek pontos mennyiségét, mivel az aktív harcok egyszerre több irányban is folytatódnak. Az örmény támadás sem engem, sem az azerbajdzsáni lakosságot nem érte meglepetésként. Hadd emlékeztessem a PS olvasóit arra, hogy az Örményország és Azerbajdzsán határán, pontosan azon a szakaszon, ahol az azerbajdzsáni gázt és kőolajat Európába szállító gázvezetékek áthaladnak, július közepén jelentős eszkaláció lépett fel. Ez a terület Karabahtól meglehetősen messze fekszik, szinte a grúz határnál található. Július óta az azerbajdzsáni fél különböző szinteken többször is kijelentette, hogy a határon történő provokáció csak egy próba, Örményország nagy háborúra készül. Ennek fényében Moszkva intenzív fegyverszállításokat szervezett Örményországba Iránon és egy légi hídon keresztül, kikerülve Grúzia és Azerbajdzsán légterét. A nemzetközi közösség erre nem reagált. Az elmúlt két hét során Azerbajdzsán elnöke mind interjúiban, mind az EU képviselőivel folytatott találkozóján kijelentette, hogy „információnk van arról, hogy, Örményország nagy háborúra készül”. De senki, hangsúlyozom, a világ egyik vezetője vagy nyugati politikus sem kérdezte meg Moszkvát: miért fegyverzi Oroszország ilyen sietősen Örményországot? Miért adott Irán külön légi folyosót az orosz nehézfegyverek Örményországba szállításához?
Ez a helyzetleírás persze a konfliktus eszkalálódásáról az azeri hivatalos álláspont tulajdonképpen. Jereván ezzel szemben az azerbajdzsáni csapatok „offenzívájának kezdetéről” beszél. Az örmény védelmi minisztérium felvételeket tett közzé Azerbajdzsán hadsereg katonai felszereléseinek a megsemmisítéséről. Később az Interfax hírügynökség szerint az el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság elnöke kijelentette:
Minden határ menti település, valamint a főváros, Sztyepanakert is tűz alá került. Minden polgári objektum célkeresztben van. A lövéseket a Grad rakétarendszerből adják le.
Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök az ország népéhez szólva kijelentette:
Kedves honfitársaim, a kormány döntésével most hadiállapotot és általános mozgósítást hirdetnek Örményországban. A tartalékos állománynak: arra kérem önöket, hogy jelenjenek meg a katonai sorozóbizottságok előtt.
Jereváni illetékesek emellett azt állítják, hogy Azerbajdzsán Örményország területére is lőtt. Ezt Artszrun Hovhanniszjan, az örmény védelmi minisztérium képviselője közölte (RIA Novosztyi).
Pasinjan később a hegyi-karabahi helyzet kapcsán szólt a nemzethez. Elmondása szerint „Alijev autoriter rezsimje” hadat üzent az örmény népnek. Örményország miniszterelnöke arra is felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fordítson figyelmet a helyzetre, mivel az eszkalációnak „visszafordíthatatlan következményei lehetnek, meghaladhatja a régió határait, és veszélyeztetheti a nemzetközi békét és stabilitást”.
Armen Gaszparjan politológus, aki az Orosz Hadtörténeti Társaság Központi Tanácsának tagja, röviden így foglalta össze személyes véleményét a kialakult helyzetről:
A háború 31 éve zajlik Karabahban. Nincs kiút belőle, a felekben még a legkisebb vágy sincs arra, hogy meghallgassák egymást. Oroszország és az EU ismét azonnali békére igyekszik rávenni a feleket, az EBESZ pedig arra szólította fel a két érintett ország politikai vezetését, hogy hajtsa végre az EBESZ Minszki Csoportjának (a Minszki Csoportot 1992-ben alapították, hogy békés megoldást találjon és a felek között közvetítsen Hegyi-Karabah kérdésében – a szerk.) döntéseit. Törökország hagyományosan támogatja Bakut a régi „Egy nép – két ország” elmélet keretében. Irán békét követel a régióban. Bakuban és Jerevánban is a szomszéd iránti teljes gyűlölet régóta az állami ideológia fontos részévé vált. Nemzedékek nőttek fel ezen. Figyelembe véve ezt a hátteret, nem szabad csodálkozni a vérontás kirobbantásának állandó kísérletein. A mostani konfliktust Azerbajdzsán kezdte. Szeretném hinni, hogy a józan ész még mindig létezik, és a feleket valaki szétválasztja. De már bevezették a hadiállapotot. A helyzet bármelyik pillanatban végérvényesen és visszafordíthatatlanul rosszra fordulhat.
Időközben az orosz külügyminisztérium felszólította mindkét felet, hogy állítsa le az ellenségeskedést és kezdjen párbeszédet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonos tárgyalásokat folytatott örmény kollégájával, Zorab Mnatszakanjannal, valamint Dzsejhun Bajramov azerbajdzsáni külügyminiszterrel.
Nikol Pasinjan miniszterelnök pedig tegnap telefonbeszélgetést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de fontos részletek nem szivárogtak ki.
Torockó
2020-10-05 at 10:32
Igazságot nem lehet tenni, ez biztos. Rokonsági alapon a türköknek szurkolok. Etnikai alapon az örmények, jogi alapon a türkök földje lenne a terület. Amikor az örmények elfoglalták 1992-93-ban, az örmény többség mellett jelentős türk kisebbség élt ott. Mára már nincsenek türkök Hegyi-Karabah területén. Na ez az, ami nagyon nem tetszik. Népirtásra emlékeztet és deportálásokra. Érthető a visszacsapás. Kódolva volt.
antilibsi
2020-10-03 at 10:11
Levsökkent a háborúk mértéke a világban, ezért a fegyvergyártók intézkedtek.
Hesslerezredes
2020-10-02 at 16:10
Juhász László úrnak! Kedves uram! először is megköszönöm, hogy elolvasta a kommentjeimet. Másodszor minden elismerésem a szakszerű és korrekt kommentjéhez. A végével kezdve: a történelmi múlt miatt én is inkább az örmények oldalán lennék. Sajnos a török ‘testvérek’-nek fontosabbnak látszik az iszlám vallás, mint a kétségtelen nyelvrokonság (velünk). Az, hogy Hegyi Karabah mennyien hasonítható Erdélyhez erősen nézőpont és történelmi mélység kérdése, ebben igazságot nem lehet tenni (hogy ti. ki volt ott előbb?).
A háború is először fejben dől el, mint a legtöbb japán küzdősportnál is.
Minden országnak, így nekünk is, a külpolitikánk stratégiai céljait kell először meghatározni és abból deriválni a katonapolitikai lépéseket, melyek egyébként abszolút szerves részét képezik a külpolitikának.
Azt gondolom, hogy kettőnk között itt van különbség.
Én azt mondom, hogy támadó háborúra – mármint egy támadó háború megnyerésére – nincs esélyünk (támadó háború alatt csakis a bennünket körülvevő országok – egy vagy több – ellen általunk indítandó háborút értek). A Kisantant 3 mp alatt feléled, még azok is ellenünk csatlakoznának be, akikkel nem akarnánk harcolni (Ausztria, Szlovénia, Horvátország). És ránézve a térképre egy 3, vagy 4 frontos háborút – mélységi védelem, számottevő hátország hiányában – esélyünk sem lenne megvívni, kikkel is? Hát Romániával, Szlovákiával, Szerbiával, Ukrajnával szemben. Egyébként ezekkel szemben egyszerre, mert ne gondolja, hogy ha ezek közül eggyel konfliktusba kerülünk a többi három nem fog azonnal – azonnal! – katonailag fellépni ellenünk.
Nekünk olyan hadseregre és fegyverzetre van szükségünk, hogy olyanok legyünk, mint az állatvilágba a sündisznó. Lehet, hogy az oroszlán ezerszer erősebb nála, de mégis ezerszer meggondolja, hogy megtámadja-e vacsorára a sok tüske és fájdalmas szúrás miatt.
Ezért mondom és mantrázom, hogy nekünk nem tankok, és sajnos nem Lynx-ek kellenek (utóbbiak gyártását én is üdvözlöm, és persze nem baj, ha lesz belőlük 218 db, noha egy ilyen ‘alvízi’ országban azért az úszóképességi is jól jönne).
A BTR 80-asok a kisebb repeszek és könnyű gyalogsági lőszerek ellen védenek, úgy-ahogy, valójában arra jók, hogy viszonylag gyorsan át lehessen dobni gyalogságot annál jobban védve, mintha sima teherautón utaztatnánk az állományt.
De – és itt le is zárom – az alapkérdés a külpolitikánk stratégiai célja és annak immanens részeként a katonapolitikai célok és eszközök.
Én továbbra is a semlegesség mellett török lándzsát, úgy, hogy mellette a forrásokat a legkorszerűbb katonai technológiai megoldásokra koncentráljuk.
Juhász László
2020-10-02 at 12:40
Kedves Hesslerezredes!
Pár észrevételem lenne a hozzászólásaihoz.
“Én úgy látom, hogy nekünk nincs esélyünk egy támadó háborúra, mivel az ország gyakorlatilag tökéletesen megvédhetetlen a terepviszonyai miatt.” – Mivel Magyarország nehezen védhető, pont ezért kell támadó hadsereget felépíteni, és az esetleges háborús konfliktust átvinni az ellenfél területére.
A Lynx elég mozgékony, a nagy tömege meg a rendkívül erős páncélzata miatt van. Hiába gyorsabb, könnyebb a BTR-80-as, az ma már csak bakasütőnek lenne jó a papírvékony vértezete miatt.
Nem szabad temetni a tankot, az máig a szárazföldi támadó hadműveletek legfontosabb, sőt elengedhetetlen eszköze. Azonban a harckocsikat sohasem önmagukban, hanem egy komplex, kifinomult rendszer részeként kell és szabad csak alkalmazni. Szükséges a támadó harckocsi ékek megfelelő légi fedezete és támogatása, harci helikopterek állandó jelenléte, továbbá önjáró nehéztüzérségnek kell a páncéloséket kísérnie, az erős gyalogsági támogatásuk pedig nélkülözhetetlen.
A tankok sebezhetősége nagyon viszonylagos, ugyanis éppen a tankok a messze legkevésbé sebezhető szárazföldi harci járművek. Bármilyen más harci jármű sokkal védtelenebb, a tankok túlélőképessége még mindig a legjobb.
A legmodernebb tankokba épített új aktív páncélvédelmi rendszerek (izraeli Trophy, német AMAP-ADS, orosz Aréna-E, stb.) igen hatékonynak bizonyultak a gyakorlatban is. A török Leopard 2A4-esek ilyenekkel még nem rendelkeztek, páncélzatuk sem a legkorszerűbb volt. A törökök által bevetett 80 db harckocsiból 10 nap alatt 10 db veszteség keletkezett, ez súlyosnak tűnhet, de lényeges tényező, hogy mai szinten már teljesen elavult Leopard 2A4 tankokról van szó. A Leopard 2 típus A4 változata még 1985-ben lett rendszeresítve. Továbbá a török hadvezetés súlyos hibákat vétett, amelyekre az Ön által linkelt cikk is felhívja a figyelmet, idézem: „ A török Leopard 2-es harckocsiveszteségek kapcsán szakmai blogok vezetési hiányosságokról, a harckocsik alkalmazásának törökök által elkövetett hibáiról is írnak. Kétséges, hogy az ellenséges páncélosok elleni harcra – több mint harminc évvel ezelőtt, még a hidegháború idején kifejlesztett – 60 tonnás Leopard 2-es harckocsik kiegészítő páncélvédelem nélkül alkalmasak-e városharcra, amely egyre gyakoribb napjaink fegyveres konfliktusaiban. „
A hírek szerint a kilőtt török Leopard 2A4 harckocsiknak nem volt megfelelő légi-,tüzérségi és gyalogsági támogatásuk sem.
Az azeri-örmény konfliktusban erdélyi párhuzam sántít. Ugyanis Erdélyben a magyarok az őslakosok, a románság a bevándorolt népesség, Hegyi-Karabah esetében pedig a több ezer éves államisággal rendelkező örmények az őslakosok, az azeriek a jóval későbbi bevándorlók. Örmény állam tehát több ezer éve fennáll, még az azeri egy a szlovákhoz hasonlóan csak a közelmúltban létrejött entitás. Ahogy a történelmi jog a magyarság oldalán áll Erdély esetében, éppen úgy áll az örmények oldalán Karabah esetében.
Lárifári
2020-10-01 at 21:05
Lavrov meghívta a két ország külügyminisztereit Moszkvába, hogy tárgyalás útján rendezzék az ügyet. Kérdés lesz-e belőle valami?
Mindkét fél mutogat a másikra, ki kezdte a jelenlegi konfliktust, ki szállít zsoldosokat Szíriából, innen onnan. Mindkét fél korábban hadgyakorlatokat tartott. Mindegyik a másiktól várja a harcok feltétel nélküli leállítását. Így elég nehéz lesz megoldást találni.
Oroszok felfegyverzik az örményeket? Na és? Azerbajdzsánt a fél nyugat, a törökök és Izrael fegyverzi fel nem is akármilyen szinten.
Csak míg örmény oldalon a hedsereg mellett ott vannak a Forradalmi szövetség önkéntesei, addig a jól felszerelt azeri hadsereg katonái nem kapták meg a kellő kiképzést az új fegyverzet használatára, valamint 20%-on a dezertálás. Hegyi Karabah kikiáltott, nemzetközileg el nem ismert köztársaság papíron Azerbajdzsánhoz tartozik, a valóságban aznban örmény támogatás és befolyás alatt áll. Az ott lévők már jó régen beásták magukat a nehezen bevehető hegységbe, onnan ilyen haderővel nehéz bárkit is “kitessékelni”.Pont ezért nem igazán lehetett érdeke Örményországnak elkezdeni Azerbajdzsánt lőni.
Itt nagyhatalmi geopolitikáról is nagyban szól a dolog, amit ráépítenek két nemzet ősi vitájára, azt kihasználva időnként felkorbácsolva, várva az alkalmat, mikor lesz indok a beavatkozásra.
Hesslerezredes
2020-10-01 at 14:25
Kedves P.S.! Nem tudnák frissíteni a híreket ebben a témában?
Lárifári
2020-10-01 at 13:13
“Zortán2020-10-01 at 02:08”
Az örmény nép etnogenezise több ezer évvel ezelőtt, jóval i.e. 600 előtt végbement már az Anatólia keleti részén szétszórtan élő törzsek szövetségéből. Onnan keletebbre kellett menekülniük más népek támadásai miatt.
Magát a királyságot valóban i.e. 600 körül hozták létre, de birodalomként már előtte létezett. A királyság a Hettita keleti széle, a volt Zikertu és Urartu birodalmak helyén jött létre, amibe bőven beletartozott Hegyi Karabah. Ekkor Kaukázusi Albánia olyan kicsi volt, hogy még a Kura folyóig sem ért. A folyó mindkét partját akkor még az örmények és az albánok közé ékelődött Ibéria uralta. Csak később lett a Kura folyó a közös határ, majd az örmény királyság szétesése után kerültek az albánok Hegyi Karabahba. Később az örmények az arab birodalmon belül önálló autonómiával rendelkező fejedelemségként visszaszerezték régi területeiket, ideértve a kaukázusi albánok által elvett Karabahot is. Ekkor mint azeri népről még nem beszélhetünk. Ez a fejedelemség addig tartott kb., míg az azeri nép etnogenezise végbement perzsa, szavárd magyar és az oguz törökök korábban középázsiában rekedt utódainak, a szeldzsuk törökök egybeolvadásával. Akik ekkor még mindig nem voltak Karabahban, mivel az örmények által Albániától visszaszerzett területen az örmény fejedelemség után a továbbiakban örmény királyság alakult, ami egészen a Xl. századig tartott, mikor is először nyugati támadás érte, majd a század végén nyomultak be az akkor már létező azeriek, törökök. Ekkor tehette be lábát először Hegyi Karabahba már kialakult azeri nép. Mintegy egy évszázadnyi ott tartózkodásuk után összeomlott a szeldzsuk birodalom és Hegyi Karabah újra örmény fennhatóság alá került. Neten van fent térkép, amin látható, hogy ezen fejedelemség alatt is Hegyi Karabah örmény terület volt.
Ez tartott a Xlll. századig, mikortól ez a fejedelemség is szétesett a mongol, török, perzsa és egyéb népek behatolása miatt.
Amit írtál, hogy 1828-ban az oroszok odatelepítették az örményeket, max. visszatelepítés volt, miután Oroszország részévé vált az örmény terület Hegyi Karabahhal együtt.
Később, mint tudjuk török uralom jött 1920-ig, majd szovjet fennhatóság alá került és Sztálin megoldotta, hogy az Azerbajdzsáni SZSZK-hoz csatolják a nagyrészt örmények lakta, kisebb megszakításokkal évezredek óta örmény Hegyi Karabahot, ami már akkor örmény terület volt mikor azeri nép még nem is létezett.
Zortán
2020-10-01 at 02:08
Lárifári2020-09-30 at 10:41
Én úgy emlékszem ezirányú történetföldrajzi ismereteimből, hogy Karabah Albániához tartozott. Nagyon korai datálások, amelyeket írtál, akkor még nem ment végbe az örmény nép etnogenezise. A bizonyosan örménynek nevezhető államalakulat Kr. e. 600-tól létezett. Aztán Kr. u. az V. században szűnt meg. És igen, az oguz törökök csak a XI. sz-ban érkeztek meg. Viszont az egyértelmű, hogy a különböző kánságok idején (kezdetekben a perzsa uralom alatt, majd a türk fennhatóság alatt) nincs forrás, amely azt igazolná, hogy örmények éltek Karabahban! Amikor az orosz hódító háborúk folytak, már pontosabb etnikai “felmérések” is voltak, és a 18.században nincs nyoma a karabahi örményeknek, csak elszórt kicsiny diaszpóraként voltak jelen a térségben. Pontosan ezért kezdték betelepíteni a keresztény örményeket az oroszok oda, hogy éket verjenek a kukázusi török népek illetve az Oszmán Birodalom közé. És kb. a 20. század elején kezdtek lassan többségbe kerülni. Az oroszok (szovjetek) folytatták az örmények betelepítését (szintén a törökök blokkolása miatt) így 1990-re kb. 75%-25% lett az aránya az örmény többségnek.
Szóval ebben az olvasatban pontosan Erdély – és a román betelepülők története elevenedik meg: A 11. századtól kialakult “honfoglaló” türk törzsek, és a jóval később (1823-tól) betelepülő, majd többségbe kerülő örmények párhuzama. ((És ebből a távlatból nézve mindegy, hogy az ókorban, kik laktak ott, mert a középkorban és az újkorban örmények nem laktak számottevően Karabahban.))
Hesslerezredes
2020-09-30 at 13:22
Ej, ej Erős Úr! Nem áhítom én a Merkawát, mert nem áhítok egyetlen tankot sem. Annyit írtam, hogy mint az köztudott a Merkawákban elől van a motor, így az ad ennek a tanknak egy nagyon jelentős plusz védelmet – nyilván azzal, hogy találat esetén a harckocsi persze lebénul. Azt is írtam, hogy a törökök jópár Leo 2-est vesztettek Szíriában, úgyhogy az biztos, hogy ezek a tankok is megsemmisíthetőek, nem is nehezen.
A tank a genezise folytán abszolút támadó fegyver, nem is lehet igazán más (beásható persze tűzérségi állásnak, de ahhoz minek a tank).
Én úgy látom, hogy nekünk nincs esélyünk egy támadó háborúra, mivel az ország gyakorlatilag tökéletesen megvédhetetlen a terepviszonyai miatt. Ebből a szempontból tehát tankra biztosan nincs szükségünk – annál inkább szükségünk van minden létező tankelhárító fegyverre, nem sorolom melyek ezek.
Ha a jelenlegi szövetségi viszonyaink miatt pedig részt kell/ene vennünk egy támadó háborúban, hát én leszek az első, aki a tankok elé fekszem, hogy ebben magyar fiúk ne vegyenek semmilyen módon sem részt.
Fel kellene végre már fognia minden magyarnak: kész, vége, nekünk a Hadak Útján az égvilágon semmi keresnivalónk sincsen többé!!!
A II. vh. volt az utolsó, amikor ebben részt vettünk (abban sem kellett volna már, de nem volt választási lehetőségünk és mozgásterünk), hogy kb.egy hajszál esélyünk volt az eredményes részvételre, mára ez a hajszál is elszállt a szélben.
Önvédelemre kell készülni, de ahhoz nem kellenek tankok.
Kellenek viszont csatarepülők (SZU 25-ös, A-10, Embraer Tucano)/drónok (tankok ellen), rengeteg rakéta, területtüzet biztosító sorozatvetők, és tankelhárítás az összes és minden formájában. Szakasz és raj-szintű csapatszervezés kell, rendkívül gyors átcsoportosítási lehetőségekkel, amihez sajnos a Lynx-ek nem jók, mivel túl nehezek.
És rádiófelderítés és zavarás (jamming).
Erős Pál
2020-09-30 at 11:00
Ha csak egy kicsiny kis időt szántál volna arra, hogy utánanézz, akkor meggyőződhettél volna arról, hogy a Leopard harckocsik személyzete a toronyban illetve a torony alatt középen kapott helyet, a páncélzat pedig körkörösen többszörös védelemmel ellátott rendszerű. Az általad áhított Merkava harckocsi semmivel sem jobb a német páncélosnál, sóvárgásodat legfeljebb ideológiai motivációk vezérelhetik.
Az azeri kilőtt harckocsik pedig T-72-esek, ezeket pedig egy lapon sem lehet említeni az előbbiekkel mind védelem mind egyéb technológiai paraméterek tekintetében. nem véletlen, hogy az oroszok annyira erőltetik az új Armata harckocsik fejlesztését….
Lárifári
2020-09-30 at 10:41
@Zortán2020-09-30 at 05:06″
“A perzsa népekre települtek rá a szavard magyarok és az oguz türkök. – Ezeknek a népeknek az összeolvadása alkotja ma az azerbajdzsáni népet.”
Ez így igaz, de ez az örmény “állam” megalakulása után kb. 3800-4000 évvel alakult ki. Addig nem volt azeri nép.
Viszont az első örmény “állam” már létezett ie. mintegy 2500 évvel, nyugati határa a mai Törökországban lévő Van tó és környéke volt, később kiterjedt keletre egészen a Kura folyóig, tehát Hegyi Karabah már ie. örmény terület volt. A Kura folyó túlpartján ie. 4-600 közt, 1700- 1900 évvel Armenia megalapítása után keletkezett Kaukázusi Albánia. A kaukázusi albánok a folyót átlépve be-betörtek örmény területre, az örmények többször visszaverték őket. Ott iu. 200-ig mindig voltak határvillongások.
Nézd meg a térképen, hol van a Kura folyó és Hegyi Karabah! Látni fogod, hogy örmény területen.
Tehát Hegyi Karabah már akkor örmény terület volt, amikor az azeri nép még ki sem alakult.
Magyarán szólva a kaukázusi albánok foglalták el az örmény Hegyi Karabah-ot, majd a később létrejött azeri nép odatelepült.
Mint te is írtad az Örmény Királyságot felosztották, addigra a kaukázusi albánok elfoglalták az Hegyi Karabahot.
Összegzés képpen az örmények szenvedtek el egy “Trianont” és vesztették el Hegyi Karabahot ami nekik és nem az azerieknek olyan, mint nekünk Erdély.
Kétes
2020-09-30 at 09:53
Erdogánék (mert ne férjen kétség ehhez) robbantották ki ezt a konfliktust. de fogják bírni?
Ki fog besokallni?
1. Az oroszok? Szíria kapcsán már volt egy kis durci. Örményország viszont már szinte Moszkva előszobája.
2. Izrael? Gáza, ciprusi gázmezők.
3. Franciák? Ciprusi gáz, Líbia?
4. Egyiptom? Regionális hatalmi érdekek. Arab-nem arab szembenállás. Líbia?
5. Irán? Szunnita-siita és regionális hatalmi szerep.
6. Görögök? Ősi szembenállás. Migráció. Szigetek.
7. EU? Vannak komolyan vehető EU-s érdekek és érvek?
Hesslerezredes
2020-09-30 at 09:42
Kedves Zorán! Hasonlóképpen látjuk a helyzetet és a két népet. Kicsit gonoszul fog hangzani, de hát a hadsereg, hadászat, harcászat nem széplelkeknek való: ha tehetném mindkét oldalra küldenék katonai megfigyelőket és minúciózus pontossággal követném a harcászati eseményeket: mit hol hogyan semmisítettek meg, foglaltak el, vertek vissza?? Milyen fegyverzet hogyan vált be vagy nem? Főleg a harckocsik, PSZH-k, aknavetők stb. Amikor semlegességet propagálok akkor nem lefegyverzést, fegyverletételt javaslok, hanem ellenkezőleg: a lehető legkorszerűbb, legfejlettebb hadiipari technológiákat. Az eddigiek alapján azt azért borítékolni merem, hogy a tankok le fognak szerepelni.
Zortán
2020-09-30 at 05:16
Hesslerezredes:
Igen sok örmény bevándorló és utódaik élnek Magyarországon.
Viszont az azerbajdzsánok a rokonaink. Az azeri nép az oguz-török törzsekből, illetve a Kr. u. 750 körül a Dél-Kaukázus, Észak-Iránba bevándorolt szavard magyarokból állt össze (+ némi kaukázusi és erősebb perzsa hatás)!!!!!!!
És bizony tényleg pontosan olyan az azerieknek Karabah, mint nekünk Erdély. Ez az összecsapás már 30 éve érlelődik. Az azeri hadsereg sokkal erősebb most, hiszen akár csak mint mi a 2 vh. között a revánsra készültek. Ha az oroszok nem szólnak bele, vagy a nemzetközi hatalmak nem állítják le őket, akkor valószínűleg vissza is tudják foglalni Karabahot az örményektől.
Ám valóban nagyon veszélyes a helyzet: Mert 2 hatalmi központ áll egymással szemben:
Örményország+Oroszország+Irán vs. Azerbajdzsán+Törökország+Grúzia
Remélem senki nem szól bele ebbe a konfliktusba, mert abból még nagyobb baj lehet…..
Zortán
2020-09-30 at 05:06
Lárifári:
Mint fentebb is írtam Karabah területén NEM ÉLTEK soha örmények. Az ókori előzményekkel rendelkező Örmény Királyságot a IV. században felosztották: a hegyi-karbahi térség ekkor Albániához tartozott és nem Armeniához (!) és a Perzsa Birodalomhoz került. A perzsa népekre települtek rá a szavard magyarok és az oguz türkök. – Ezeknek a népeknek az összeolvadása alkotja ma az azerbajdzsáni népet.
Zortán
2020-09-30 at 05:03
Lárifári:
A történet ennél jóval árnyaltabb. Karabahot az oroszok foglalták 1828-ban. Addig ott egyetlenegy örmény SEM lakott!!! Az oroszok kezdték betelepíteni az örményeket, hogy elválasszák a kaukázusi türk népeket a Török Birodalomtól. Igy 1990-re többségbe kerültek az örmények, a mindig is azeriek (oguz-törökök) által lakott Karabahban. És ezek után indították meg az orosz+örmény agressziót Karabah elszakításáért.
Ekkor az örmények komoly népírtást hajtottak végre az azeriek ellen, több ezer azerit mészároltak le, és a háborúban 2 millió (!!!) azerit üldöztek el szülőföldjéről. Soha nem ismerte el SENKI az örmény agressziót. 30 éve érett ez az összecsapás….
Hesslerezredes
2020-09-29 at 19:08
Nehéz állást foglalni, hogy kinek van igaza: rengeteg örményből lett kiváló magyar, a 48-as tábornokok között több is volt örmény származású és életüket adták ezért a hazáért, továbbá az örmények ugyanúgy keresztények, mint mi. Ugyanakkor kicsit olyan a helyzetük Hegyi Karabahhal az azeriekkel szemben, mint a románoknak Erdéllyel kapcsolatban velünk szemben. Az azeriek elvileg ugyanúgy az ún. ural-altáji ragozó-toldalékoló nyelvcsalád tagjai, mint mi, szintén a hunok leszármazottainak tartják magukat, de iszlám vallásúak és azokhoz a törökökhöz állnak közel, akiknek a 150 év megszállást ‘köszönhetjük’.
Mindazonáltal ha van háború, amit többszörös nagyító alatt kell végig követnünk, akkor ez most az.
Hagyományos fegyverekkel vívják, nagyjából azonos méretű országok (meg olyanok, mint mi és mindenki más a környékünkön) – nagy kérdés, hogy milyen típusú fegyverzet hogyan ‘vizsgázik’, mi mire jó/rossz, hogyan lehet a logisztikát működtetni, nem sorolom, aki kicsit is képzett katonailag, tudja mire gondolok.
Én ugyan mindig a semlegességet propagálom, de természetesen nem vagyok hülye, tudom jól, hogy a semlegesség csak olyan spórolást jelent a fegyverzetekben, amit úgy szokás mondani, hogy amit nyerünk a réven veszítjük a vámon.
Si vis pacem para bellum.
Szalay Miklós
2020-09-29 at 14:55
Egy alapos kis összefoglaló a háborúról, arról, hogy a politikai konfliktusok kapcsán hogyan manipulálják a népet, és hogy mit lehet tenni egy békésebb világért:
https://egyvilag.hu/temakep/077.shtml
Karácsony..sk
2020-09-29 at 04:09
Szóval a patkány Soros oda is betette a lábát?
Hogy ott dögölne meg, ahol van!
Szlovákiából….
yindzsang19
2020-09-29 at 00:08
‘a tragédiát is Sztálinnak köszönhetjük’-a háttérhatalom sokkal több ilyesmit követ
el-pl trianonban magyarországgal,a közelmúltban a szerbekkel-és vég nélkül lehetne sorolni
Namond
2020-09-28 at 22:17
Hesslerezredes
??
Lárifári
2020-09-28 at 20:53
Az idő közben törölt kommenttársnak ha netán visszatér csak annyit, hogy Armenia mintegy 4500 éve létezik, míg az Azeri kb. 1900 év múlva keletkezett, határuk a Kura folyó volt, ha ránéz a térképre, láthatja, hogy Hegyi Karabah nem lehetett az azerieknek szent hegyük.
"Lárifári"
2020-09-28 at 17:58
A harckocsi nem telepített tüzelőállásnak van tervezve, jó hogy öt nap után kilőtték őket. De. Ha nem harckocsit akkor mit kellene vennünk?
Hesslerezredes
2020-09-28 at 13:06
Az azeriek jobban tennék, ha Iránnal szívóznának. Az azeri nép TÖBBSÉGE ugyanis Iránban él!! (kb. legalább a 2/3-uk!!).
Lárifári
2020-09-28 at 12:50
“Hegyi-Karabah is egy ilyen zuga a világnak, harmincegy éve van ott valami háború, amit senki nem ért.”
Mit nem lehet ezen érteni? Idestova 100 éve megy a bruszt, csak korábban háború nélkül folyt. Sztálinnak köszönhetően a 90%-ban örmények lakta területet 1921-ben az akkor alakuló Azerbajdzsáni SZSZK-hoz csatolták Hegyi Karabahot. Autonómiát kapott ugyan de a Szovjetúnió soha nem engedte sem önálló SZSZK-ként, sem az Örmény SZSZK-hoz csatlakozva Azerbajdzsánból kiválni. Ezt a helyzetet a SZU felbomlása után sem rendezték. Sem nem csatolták Örményországhoz, sem nem ismerik el (egy-két állam kivételével) önálló államként. Hogy mi vezérelte és vezérli a döntéshozókat, tudatlanság, vagy szándékos sz.rkavarás, jó kérdés.
Hesslerezredes
2020-09-28 at 11:56
Ennyit érnek a Leopárdok is. Kell még mondanom valamit, Ildikó? (És ne ugassatok itt aktív, meg reaktív páncélzatról – minden és az összes tankot kilövik, tökmindegy, hogy milyen gyártmány, van tandem rakéta és hasonlók, legfeljebb nem egy lövés, hanem kettő, abszurd esetben három).
Ha legalább Merkawáink lennének, akkor lenne – minimális – esély – de lenne – a személyzetnek a menekülésre, de az összes többi tank egy vegytiszta acélkoporsó az elől lévő küzdőtér miatt.
Mehetnek vissza a Leopárdok a feladónak, vagy mindjárt küldhetjük is őket a kubinkai harckocsi múzeumba.