Rendszerszinten gáncsolják a szakképzett tanárokat Bécsben - Nem előzmény nélkül
Különös botrány dagad Bécsben, amit nem láttunk jönni. Alighogy kinevezték Christoph Wiederkehrt osztrák oktatási miniszternek, máris teljes katyvasszá vált az Ausztriában évek óta problémát jelentő tanárhiány kezelése. Szakképzett tanárok jelentkezései maradnak a tárca alá tartozó bécsi igazgatóság rendszereiben, miközben sorra kapják meg a tanári állást a képzetlen munkaerők. Wiederkehr múltja pedig igazolja, hogy nem véletlen az osztrák oktatásban tapasztalható problémák kialakulása.
Az Exxpress azt írta, több, pályamódosításon átesett, szakképzett tanárt egyszerűen nem vesznek fel az iskolákba tanítani, miközben alulképzett embereket alkalmaznak, „munkaerőhiányra” hivatkozva.
Pedig a szakképzett tanárok szigorú kiválasztási folyamaton estek át, mégsem szerepelnek az iskolák portáljain – és semmilyen lehetőséget nem is kapnak. Mindez pedig vélhetően szisztematikusan történik, egyik botrányos történet után jött a másik, és számtalan más érintett személy – fizikusok, karikaturisták, terapeuták, matematikusok és mérnökök – mesélték el a lapnak a történetüket.
Hiába teljesítették sikeresen a szigorú, többlépcsős tanúsítási folyamatot, a jelentkezéseik elakadtak az osztrák Oktatási Minisztérium alá tartozó Bécsi Oktatási Igazgatóság rendszerében – anélkül, hogy valaha is továbbították volna őket az iskolákhoz. Az illetékes bécsi tisztviselőknek csak be kellett volna regisztrálni a neveiket az arra kialakított webportálra, hogy az iskolák igazgatói is értesüljenek a jelentkezéseikről. Csakhogy az igazgatók bizonyítottan nem kaptak semmiféle üzenetet arról, hogy szakképzett pedagógusok állnak sorba tanári állásra.
Ami pedig különösen növeli az ellentmondást, egyre több tanári diploma és képesítés nélküli felnőttet vesznek fel speciális szerződések keretében.
Andreas Schnider professzor, a Tanúsító Bizottság vezetője szerint Bécsben az új alkalmazottak 30 százaléka úgynevezett speciális szerződéssel dolgozik az általános és középiskolákban. Ezek olyan pályamódosítókat takarnak, akik nem fejezték be a tanúsítási folyamatot. Csupán 20 százalékuk minősített, megfelelő képzettséggel rendelkező pályamódosító, közülük néhányan még magasan is képzettek.
Három évvel ezelőtt, nyugdíjas egyetemi professzorként és fizikusként hasonló élményben volt részem: nem akartak engem. A Bécsi Oktatási Igazgatóság szóvivője még azt is állította, hogy nincs is tanárhiány
– emlékezett vissza a Bécsi Műszaki Egyetem egyik emeritus professzora.
Különösen bizarr egy Ausztriában országosan ismert, neve elhallgatását kérő illusztrátor-karikaturista esete, aki szintén nem került be a minisztériumi rendszerbe.
Hiszen már korábban is tartott úgynevezett képregényrajz-tanfolyamokat középiskolákban az Oktatási Minisztériumon keresztül, és felnőttképzési központokban is egyaránt jártas volt.
Vagyis a neve fent volt a tárca listáján – csak onnan látszólag minden előzmény nélkül lekerült.
Hivatalosan részmunkaidőben szerettem volna iskolákban tanítani. Harminc-negyven rajztanári állást hirdettek bécsi iskolákba. Több igazgatóval is felvettem a kapcsolatot, sőt próbaórákat is tartottam. Mindegyikük felvett volna, de soha nem jelentem meg a rendszerben. A jelentkezéseimet az Oktatási Igazgatóság nem továbbította.
Béccsel ellentétben Stájerországban és Alsó-Ausztriában a jelentkezések zökkenőmentesen zajlottak:
A Grazi Oktatási Igazgatóság továbbra is e-mailben tájékoztat az újonnan meghirdetett állásokról. Bécsben azonban a jelentkezésem már két hónapja állt a várólistán, de a mai napig nem továbbították. Alsó-Ausztriában más volt a helyzet: ott az Oktatási Igazgatóság még aznap feldolgozta a jelentkezésemet, és azonnal továbbította azokat az iskoláknak. Azonnal négy pozíciót találtam.
Hasonlóan járt saját elmondása szerint egy okleveles matematikus, aki szintén továbbképezte magát tanárnak, és sikeresen teljesítette az ehhez szükséges feltételeket.
Több bécsi iskolába is jelentkeztem, de nem kaptam választ. Az Oktatási Igazgatóság egyszerűen lebeszélt arról, hogy a jelentkezésem eljárás alatt van. Semmi sem történt. Alsó-Ausztriában azonban azonnal felvettek.
A felháborodások nem alaptalanok, ráadásul a problémák kezdetei egybecsengnek Christoph Wiederkehr oktatási miniszteri kinevezésével. Így nem csoda, hogy a Bécsi Oktatási Igazgatóság és vele együtt az Oktatási Minisztérium a mai napig hallgat a vádakkal kapcsolatban, különösen annak tükrében, ha feltárjuk a tárcavezető múltját.
A politikában szemtelenül fiatalnak számító, mindössze 35 éves Wiederkehr ugyanis a liberális Neos politikusaként kapta meg az oktatási tárcát a koalíciós megállapodások értelmében. Nagyon érdekes, hogy a három ciklust is megélt MSZP–SZDSZ kormányzásnál is a liberális kisebbségé lett a közoktatás.
Korábban pedig Bécs alpolgármestereként képviselte az osztrák liberálisokat a Neos üdvöskéj, de nem úgy, ahogy elvárták volna tőle, ugyanis a Mein Bezirk nevű lap szerint ebben a minőségében saját koalíciós társai indítottak ellene és pártjával szemben bizalmatlansági indítványt még 2023 januárjában.
Az indítvány akkori kezdeményezője, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek azt rótták fel Wiederkehr-nek, minthogy alatta kezdtek fellépni adminisztratív hiányosságok az önkormányzati osztályokban, ő maga kudarcot vallott a migránsok integrációs folyamatának menedzselésében, eltussoltatta a penzingi óvodában és a lipopoldstadti középiskolában elkövetett gyermekbántalmazásokat, egy óvodai, gyerekek ellátására szánt állami támogatás sikkasztását is feltartott kézzel nézte végig, ami nagy port kavart az országban, illetve képtelen volt megfelelően kezelni a közoktatásban fellépő tanárhiányt.
Utóbbi probléma úgy tűnik, vissza-visszatérő elem Wiederkehr karrierjében, és az is kevésnek bizonyult, hogy egy jó pillanatában betiltotta a mobiltelefonok használatát az osztrák iskolákban, követve Magyarország példáját.
Kiemelt kép: Osztrák iskola Bécsben. Fotó: APA/Georg Hochmuth