Pesti Srácok

Ilyen nincs! "Tanulmánnyal" bizonygatja a Nyugat, hogy "olcsóbb" a háború, mint a béke

Ilyen nincs! "Tanulmánnyal" bizonygatja a Nyugat, hogy "olcsóbb" a háború, mint a béke
Fotó: Efrem Lukackij

Több mint hátborzongató a nemrég megjelent érvelés a háborúpárti oldalon. Mi más, mint a Kyiv Post jelentette meg azt a norvég tanulmányt, amely szerint fele „annyiba kerül háborúzni, mint békét kötni, Európának ugyanis sokkal többe kerülne, ha engedne Oroszország követeléseinek, mintha tovább támogatná Ukrajnát.”

A „kutatók” azt számolták ki, hogy egy orosz győzelem 2026–2029 között 1,12–1,63 milliárd eurós terhet jelentene, míg egy ukrán részleges győzelem 522–838 milliárd eurót. Orosz siker esetén Európának gyorsított újrafegyverzésre, megnövekedett menekültellátásra és határvédelmi kiadásokra lenne szüksége, akár 6–11 millió új menekülttel és évi több százmilliárdos többletköltséggel, miközben Ukrajna akár összeomló állammá is válhatna.

"Ezzel szemben egy ukrán részleges győzelem stabilizálná a frontot, visszafordítaná az orosz nyomást, és lényegesen kevesebbe kerülne, részben a befagyasztott orosz vagyon felhasználása miatt. A szerzők szerint Európának sürgősen saját diplomáciai stratégiát kell kialakítania, nem támaszkodva az USA-ra, amely szerintük félreérti a háború tétjét, és a nyomás fokozásával lehet a legreálisabban rákényszeríteni Moszkvát a tárgyalásokra"

- magyarázták.

A „tanulmány” készítői annyira nem akarják leplezni, hogy politikai szándék és Ukrajna-párti indíttatás áll mögöttük, hogy a dokumentum végén azt állították:

„Donald Trump elnök és kormánya nincs képben a valódi kérdésekkel, és félreértelmezi, hogy mire van szükség egy stabil és biztonságos Ukrajna és Európa biztosításához.”

Kijelentették azt is, hogy Európa tervének a „Moszkvára nehezedő fokozott katonai és gazdasági nyomásra” kellene összpontosítania.

„Oroszország vezetése a háború alatt soha nem mutatott semmilyen jóhiszeműségre, kompromisszumkészségre vagy valódi tárgyalási hajlandóságra utaló gesztust”

– közölték a „szakértők.”

Egy valami azonban nagyon jól látszik. A nyugati háborúpártiak mindent megtesznek, hogy valahogyan elkenjék Orbán Viktor moszkvai útjának fontosságát. A kapálózásból az érződik, nem sok sikerrel.

Kiemelt kép: MTI/AP/Efrem Lukackij

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.