Beválogatták a legjobb filmek közé Kerekes András és Mező Gábor alkotását, a Levelek a bolondokházából című dokumentumfilmet a Hét Domb Fesztiválon. Ez azért is nagy szó, mert tabutémáról, Janikovszky Béla ÁVH-tiszt sötét történetéről van szó. Ő volt az, aki az elmegyógyintézetbe záratta első feleségét. Akkor, amikor már Janikovszky Évával élt. Most teljes egészében megnézheti ezt és a többi filmet is a Hét Domb Fesztivál honlapján.
Most teljes egészében megnézhető Kerekes András és Mező Gábor dokumentumfilmje, a Levelek a bolondokházából a Hét Domb Fesztivál online felületén.
A megrázó alkotás antikőse Janikovszky Béla. Az ő nevét keveseknek mond sokat, második felesége, Janikovszky Éva annál inkább ismert. Nem sokan tudják azt sem, hogy a férj az ÁVH ezredese volt, aki első nejét a bolondokházába juttatta, miután közös fiúkat egy üdülőből egyszerűen elraboltatta. Az elvetemült férfi ekkor már együtt élt a későbbi meseíróval. Dokumentumfilmünk ezt a velejéig sötét, tragikus történetet mutatja be.
A filmet nagy örömünkre beválogatták a IV. Hét Domb Filmfesztivál versenyfilmjei közé. A fesztivált sajnos online rendezik meg idén, és így, az online felület nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően a szakmai döntésekről szóló elbírálás mellett a közönség értékelésére is lehetőség nyílik.
A nézők 51 remek filmet nézhetnek meg a felületen, a szavazás október 4-én éjfélkor zárul és mindenki csak egy filmre adhatja le a voksát. Az indulók egyike Kerekes András és Mező Gábor filmje. Érdekes és örömteli, hogy a filmet az Index is kiajánlotta rövid posztjában. De mi nem ezért ajánljuk. Ha van kedve, nézze meg, és ha úgy látja, szavazzon rá.
Hans Landa
2021-03-27 at 22:12
Az ünnepelt írónő……Ezért félnek nagyon sokan akik még élnek közülük,az esetleges “aktanyilvánosságtól” mint a tűztől.
Mesekönyvek,hogy is mondta Kodály Zoltán:a gyermekek nem hülyék,csak még gyermekek…………
P.S.
2020-10-04 at 17:23
A bűnrészes módaszerváltó kerekasztallovagok bűnlajtstromának egy részletét láttuk.
Nagyszerű film.
Gabi
2020-10-02 at 23:16
Szavaztam,de nem jött semmi megerősítő link a címemre!
Zsike
2020-10-02 at 20:29
Hát, azért csak kiderülhetett egy s más Janikovszky Évának a férje dolgaiból, “munkás hétköznapjaiból” az együtt élt évek során! em másokkal! Azokban az időkben ezek az emberek összejártak a magukfajtákkal, s nem másokkal! Tessenek csak elolvasni Vas Zoltán, kommunista vezető a korból – igazi grafomán, több könyve jelent meg -, ő is ír a baráti összejövetelekről, kapcsolatokról!
Janikovszky É. gyerekkönyveit sose szerettem, s nem is tartozott a könyvtárunkba.
kibicölő
2020-10-01 at 14:42
Ez eddig is tudott dolog volt csak nem ilyen részletesen, mint a filmben látható. Persze a kettős mérce itt is működik! (Tormay C. tagadása)! E nőszemélyről meg iskolát neveztek el! Azért is fáj ez, mert valaha ennek az iskolának 8 évig a tanulója voltam. Pedig abban az iskolában a kapunyitástól (1928) 40 éven át tanított egy “Tanítónéni”, akinek a neve fogalom volt. Generációk első osztályos Tanítónénije volt, de őt el kell felejteni! (Szégyen és gyalázat!) Olyan fiúkkal jártam egy osztályba (I.-be), kiknek az édesapjukat is tanította. Pedig nem akármilyen környéken volt az iskola, de ha ma két idős összefut és a régi iskola szóba kerül, jön a kérdés – te is a ……. mamihoz jártál elsőbe? A Tanítónéni nevét is viselhetné az iskola! Hát erről ennyit.
Gesztenye
2020-09-30 at 18:46
A filmre nem itt kell szavazni, hanem a filmfesztivál honlapján
Aki Janikovszky Évát mentegeti, ne tegye.
A Hamvas Intézet témához kapcsolódó cikkéből kiderül, hogy ávós férjével együtt égették az iratokat, akkori munkahelyén pedig cenzorkent dolgozott.
Szánalmas
https://pestisracok.hu/bator-partizan-igy-hallgatta-el-2018-ban-apja-sotet-avh-s-multjat-a-mora-konyvkiado-igazgatoja/
Bárdos Katalin
2020-09-30 at 02:57
Ha itt kell szavazni, akkor igen, szavazók a filmre
Gesztenye
2020-09-29 at 20:44
Doktor Kotász, ki mert volna abban az időben egy ávós után érdeklődni, ráadásul egy olyan megrögzött mocskos bolseviktól, mint Kucses Éva?! Aki bizonyára tisztában volt vele, hogy az Ávh egyik vezetőjével házasodik össze.
Sajnálom, de erre nincs mentség. Az ő könyvei is ugyanolyan szemétre valók, mint sok más aljas gyilkos bolseviké. Berkesit is kidobtam, Janikovszkyé is ment a kukába.
kotász doktor
2020-09-28 at 23:34
Azért az érdekes,hogy halála után is több intézmény-iskolák,óvodák névadóját, j.é.-t még éltében nem nyilatkoztatták,interjúvolták meg-akár oral history műfajában-a k.férjura a j.b.viselt dolgairól tudott e?
mert ez többmint hiba,bűn!
Welszibard
2020-09-28 at 16:28
Én is végignéztem a filmet.
Nem volt könnyű dolga a rendezőnek és az operatőrnek, hogy hiteles és élő, beszélő szereplőket találjon ehhez az egykori állami segédlettel is megvalósított csehovi történethez (6-os számú kórterem).
Sokáig gondolkoztam, hogy a “Gyökérkeresőkre” adjam-e a szavazatomat (a Romániából eladott árva gyerekek felnőttként visszamennek megkeresni eredeti szüleiket). Ez is döbbenetes, és megrázó film volt, és jóllehet Mező Imre feldolgozása sokkal intellektuálisabb, erre adtam mégis a szavazatomat, mert a magyar múlt demitizálása még ma sem egyszerű és számtalan akadályba ütközik.
Mező filmjéből kiderül: sokkal többet tud, mint amit elmondhatott.
Ezért szavaztam rá bátorításul, mert nem az ő hibája, hogy az áldozat gyermek nem állt kamera elé.
Vajda Miklós
2020-09-28 at 13:32
Az a jó film, amelyiknek a mondanivalójával a néző egyet tud érteni. Amelyik mindamellett, hogy emlékeinkben visszahozza a borzalmas múltat, katarzist is okoz a néző lelkében és továbbgondolásra serkenti.
Gratulálok a készítőknek – és köszönöm.