Az utóbbi hónapokban sok erőszakos cselekmény történt a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos intézkedésekkel szembeni tüntetések során Németországban – olvasható az Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) és a Német Szövetségi Bűnügyi Nyomozóügynökség (BKA) jelentésében, amelyben természetesen további szélsőjobboldali megmozdulásokra is figyelmeztetnek. Eközben a migránsok által németek sérelmére elkövetett emberölések száma folyamatosan növekedik. A németeknek tehát ismét sikerült a „valós” problémákkal foglalkozni, és a társadalmat ténylegesen érintő kérdésre, a szélsőjobboldal térnyerésére fókuszálni.
Fenyegetés, kényszerítés, testi sértés, vagyoni kár, gyújtogatás, a béke megsértése – az utóbbi hónapokban több mint ötven alkalommal történt támadás német tudományos intézmények, a média és politikusok ellen – adta hírül a Zeit Online. A pontos adatokról a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) kérdezte a Bundestagban a szövetségi kormányt. A válaszban elmondták, hogy a pandémia „a szélsőséges jobboldali diskurzusban újra visszanyerte a jelentőségét”.
Hogy ezt a konzekvenciát miből vonták le, illetve az erőszakos megmozdulásokat miért azonosítják kapásból a jobboldallal, nem tudjuk, azonban a parlamenti válaszból az is kiderült, hogy az rendbontások résztvevői és a felsorolt bűncselekmények elkövetői a zsidó intézményeket is legalább háromszor célozták meg. Érdemes megjegyezni, hogy az európai zsidóság legfőbb ellensége 1945 óta nem a jobboldal, sőt, a konzervatívok kifejezetten a zsidó-keresztény kultúra fontosságát hangsúlyozzák, hanem az egyre növekvő számú muszlimok.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások ellen tüntető emberek Lipcsében 2020. november 21-én. November eleje óta egy hónapig tartó korlátozások vannak érvényben Németországban. MTI/EPA/Omer Messinger
Benjamin Strasser, az FDP elnöke, a Bundestag belügyi bizottságában azt mondta, hogy a korlátozások miatt szervezett tüntetések körüli radikalizációs spirál a szélsőséges mozgalmak körében aggasztó, ezért a hatóságoknak kiemelt figyelemmel kell követniük azokat. A Robert Koch Intézetnél elkövetett gyújtogatással és az októberi berlini Leibniz Egyesület elleni bombatámadási kísérlettel, a szövetségi kormány szerint a jobboldali szélsőségeket vizsgáló Közös Extrémizmus és Terrorizmus Elleni Védelmi Központ (GETZ-R) munkacsoportjai is foglalkoztak. A WDR, az NDR és a Süddeutscher Zeitung információi szerint a BfV is elkészített egy speciális helyzetjelentést a veszélyekről és a kockázati potenciálokról, amelyben a koronavírus miatti tüntetésekkel kapcsolatba hozható szélsőségesek fenyegetésének nagyságát vizsgálja.
Az EU soros elnökségét betöltő Németországban csak egy dologgal nem foglalkoznak: a bevándorlók által elkövetett bűncselekményekkel. Ezekről ugyanis lassan már statisztikát sem lehet találni, mivel tudatosan nem tüntetik fel sehol az elkövetők származását. Az a néhány adat azonban, amely a rendelkezésre áll, sokkal nagyobb aggodalomra adhat okot, mint a – lássuk be 1945 óta semmi befolyással nem rendelkező – szélsőjobboldal térnyerése és agresszív(nak mondott) fellépései. Az élet és testi épség elleni bűncselekmények elkövetésében a migránsok finoman szólva is felülreprezentáltak: amíg a lakosságnak csupán a két százalékát teszik ki a menedékkérők, addig a Németországban 2015 és 2019 között elkövetett, súlyos sérülést okozó bűntettek 13,3 százalékát bevándorlók követték el – derült ki a (BKA) adataiból. Az emberölések esetében még kirívóbb az arány, az említett időszakban 13 775 elkövetőt azonosítottak, akik közül a migránsok száma 2050 volt, ami az összes gyanúsított 14,9 százaléka.
Mécsest gyújt egy asszony a berlini terrortámadás áldozatainak emlékhelyén a Breitscheidplatzon, a gázolásos merénylet helyszínén 2019. december 19-én. Három éve egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri teherautóval a zsúfolt berlini karácsonyi vásár látogatói közé hajtott, és tizenkét embert megölt, negyvennyolcat megsebesített. A támadót négy nappal később Olaszországban egy igazoltatás során lelőtték. MTI/EPA/Clemens Bilan
A Die Welt szemlézte a BKA Bűnözés a migráció kontextusában című tanulmányát, amelyet a Rendőrségi Statisztikai Hivatal (PKS) által közzétett adatok alapján készítettek. Eszerint 102 000 súlyos bűncselekményt követtek el a bevándorlók németek és más migránsok ellen, ami hét százalékkal több, mint 2017-ben. A bevándorlók 2018-ban a németek sérelmére elkövetett különböző szexuális jellegű bűncselekmények terén is növekedést produkáltak, konkrétan 21 százalékot, ami számszerűsítve 3261 esetet jelent. A legnagyobb mértékben, sajnálatos módon, az emberölések száma növekedett, a migránsok 2018-ban 230 németet gyilkoltak meg, míg 2017-ben „csak” 112-t.
Lőfegyver ütötte lyukak Karamba Diaby, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD Bundestag-képviselője választókerületi irodájának üvegfalán Hallében 2020. január 20-án, miután hajnalban ismeretlen elkövető tüzet nyitott az üvegtáblára. Személyi sérülés nem történt. Az 1985 óta Németországban élő, szenegáli származású politikus számos alkalommal kapott már halálos fenyegetéseket, és többször inzultálták hallei irodájában. MTI/EPA/Jens Schlüter
A szövetségi kormánynak, és egyúttal minden pártnak, talán inkább ezzel kéne foglalkoznia a jobboldal vegzálása helyett – gondolhatnánk. A német rendőrség egyébként a szélsőjobb mellett attól is tart, hogy a járvány okán bevezetett szigorítások miatt szervezett tüntetések a jövőben újabb erőszakot eredményeznek, például a vakcinák német gyártói egyre inkább az oltásellenzők, vírustagadók és összeesküvés-ideológusok célkeresztjébe kerülhetnek – írta a BKA. Tüntetésekre számítanak a gyártó cégek telephelyén és a tervezett oltási központokban, de előfordulhatnak akár bűncselekmények is.
A rohamrendőrök vízágyút vetnek be a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések ellen tüntető emberek ellen a berlini Brandenburgi kapu közelében 2020. november 18-án. MTI/EPA/Filip Singe
Érdekesség, hogy a mindig tökéletes Németországban, amely elvileg példát mutat minden európai országnak – függetlenül attól, hogy azok kérik-e, vagy sem – a lakosság tüntetőleg lép fel az intézkedésekkel szemben, annak ellenére, hogy a német válságkezelés jól működik. Az ok talán a kormánnyal szembeni elégedetlenségben keresendő. Ahogy erre Orbán Viktor már két éve rámutatott az Európai Parlament ülésén: a Néppárt tagjainak jelentős része – habár a legnagyobb európai pártcsalád az övék – a szocialisták és a zöldek, tehát a baloldal szekerét tolja. Ugyanez figyelhető meg a német politikában is: a nagyobbik koalíciós partner, a CDU-CSU, a kisebbik felé, az SPD irányába mozog, az egykori nagykoalíció pedig sok esetben a Zöldek programját valósítja meg, összességében az egykori konzervatívok a német balliberális oldalnak akarnak megfelelni.
A járvány időszakában szinte minden országban megfigyelhető a kormánypártok erősödése, így Németországban is, azonban intő jel lehet a CDU-CSU pártszövetség számára, hogy tavaly júniusban a Zöldek támogatottsága – a történetükben először – a koalíció, és ezáltal minden németországi párt fölé emelkedett. A kormányszövetség folyamatos népszerűségvesztését okozó gondok továbbra is fennállnak, csak most a járvány valamelyest elfedi ezeket, vagyis a megmozdulások okát inkább a kormányzat az utóbbi években mutatott teljesítményében kell keresni. Habár a külvilág felé a politikai korrektség korlátai miatt nem, vagy csak korlátozottan mutatják, valójában a német emberek zöme elégedetlen a jelenleg zajló társadalmi változásokkal.
Vezető kép: MTI/EPA/Alexander Becher
Facebook
Twitter
YouTube
RSS