Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút – derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?
Nagy fölzúdulást keltett Bauer Tamás egykori SZDSZ-es, majd gyurcsányista politikus két nappal ezelőtti szerecsenmosdató Facebook-bejegyzése, amelyben egykori ÁVH-alezredes papájáról, a hírhedetten szadista Bauer „Körmös” Miklósról azt állította: nem kínzott meg senkit és jogilag teljesen ártatlan. A „Kis Körmös” mentegetőzése fölvetheti a kommunista bűnök tagadásának gyanúját, hiszen relativizálni, kisebbíteni próbálja egy ÁVH-s vallatótiszt közismert, részben dokumentált rémtetteit. (Képzeljük csak el, mi történne, ha valaki egy nyilas vallatótiszt bűneit próbálná magyarázgatni! Más kérdés, hogy ilyen ember Magyarországon nincs is; nálunk csak a bolsevikok rémtetteit szokták rendszeresen letagadni, elmismásolni a köztünk élő kommunisták.)
Bauer Tamás többek között azt írta:
Amikor letartóztatták [mármint Bauer Miklóst], még koncepciós kémper készült ellenük is, azután azt kezdték vizsgálni, hogy másokkal együtt ő mennyiben felelős a korábbi koncepciós eljárásokért, ahogy akkoriban a hivatalos pártzsargonban mondták, a „törvénytelenségekért”. Őt büntetőjogi értelemben nem találták felelősnek, és míg másokat, mint Péter Gábort, Farkas Vladimirt és többeket börtönbüntetésre ítéltek, vele szemben ejtették a vádakat. Nem tartozott azok közé a vezetők közé, akik utasításokat adtak a törvénysértésekre, kínzásokra, és nem tartozott azok közé a vizsgálótisztek és verőemberek közé sem, akik azokat végrehajtották. […] De, ismétlem, büntetőjogi felelősséget nem találtak az esetében, holott kerestek, amikor a párt élén olyanok álltak, akiket az ötvenes években meghurcolt az ÁVH.”
A tények makacs dolgok
A szerecsenmosdató írásra ma hosszú cikkben válaszolt Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese a Mandineren. Ebben idéz a Bauer Miklós munkásságáról szóló forrásokból, visszaemlékezésekből. Az egyik ilyen Kubinyi Ferenc írása a Kapu című lapban (1989. május, 2. évfolyam 5. szám, 16. oldal), amelyben az szerepel:
Végezetül említem meg dr. Szendi György nevét, aki Marosán Györgyöt verte, és akiről a volt politikus sírásba csukló hangon (Hangfelvétel birtokomban K. F.) emlékezett meg az 1962-es központi bizottsági ülésen. Ő volt dr. Bauer Miklóssal együtt Noel H. Field kihallgatója és tanúja Zsigmondi Emőné koraszülésének az Andrássy út 60-ban.”
Mindezt Gábor Róbert Az igazi szociáldemokrácia (Századvég Kiadó, 1998) című könyvében, annak 182. oldalán ekképp pontosította:
Az ő brutalitásuk miatt hozott Zsigmondi Ernőné koraszülött gyermeket a világra az Andrássy út 60. pincéjében.”
Gábor Róbert könyvében szerepel továbbá az is, hogy Ries Istvánt
Bauer Miklós ÁVO-s alezredes saját bevallása szerint agyonverte az Andrássy út 60-ban.” (243. oldal)
Gábor szerint Bauer Miklós Péter Gábor legbelső munkatársai közé tartozott (161. oldal). Ugyanebben a kötetben olvashatjuk páter Kiss Szaléz kihallgatásának történetét is:
Többek között Bauer Miklós százados javaslatára vizet csöpögtettek a fejére, amivel azt akarták elérni, hogy az áldozat megőrüljön. Ugyanezt a célt szolgálta, hogy vödröt tettek a fejére, s azt gumibottal döngették A harangzúgáshoz hasonló állandó hang rettenetes szédülést okozott.” (166. oldal)
Máthé Áron kiemelte: Bauer Miklós felesége is az ÁVH-n dolgozott, többek között ő gépelte Szücs Miklós boncolási jegyzőkönyvét, akit az ÁVH-n vertek agyon.
A történész ezután Farkas Vladimir visszaemlékezéséből idézett (Nincs mentség. Az ÁVH alezredese voltam; Interart Studió, 1990):
…mit művel dr. Bauer Miklós dr. Ries Istvánnal. Egy karosszékhez kötözte őt, majd a feje fölé egy vízzel teli edényt helyezett el, amelyből állandóan csöpögött a víz.” (274. oldal) Gábor Róbert könyvében is szerepel dr. Ries István kihallgatása során alkalmazott erőszak: „Az őrizetes beismerő vallomása előtt sírása, piszkossága és bevizelése általi megalázottságot leszidással, leköpésekkel és pofonokkal igyekeztem fokozni.” (173. oldal).
A Magyar Fórum „Jelentkezett egy szemtanú” (2000. október 12., 8. oldal) címen adott közre beszámolót dr. Bauer egyik áldozatának „élményeiről”:
Egy Verók László nevű budapesti illetőségű ávós hadnagy ugyanis Bauer utasítására az ő bátyja fejét verte a falba, hogy ezzel kényszerítse az általuk elkészített vallomás aláírására, neki pedig ezt végig kellett néznie, őt így akarták rábírni a jegyzőkönyv aláírására.”
Bauer Miklós 2000-ben interjút adott a Magyar Hírlapnak, amelyben önellentmondásba keveredett. Előbb azt állította, nem volt kihallgatótiszt, majd mégis elismerte, hogy két esetben ő hallgatott ki fogvatartottakat. Ezzel egyúttal az őt most mosdató fiát is cáfolta.
Zárolt interjú
Mint Máthé Áron írja: van még egy forrás, egy hosszú interjú Bauer Miklóssal és feleségével, ez azonban azóta zárolva van, hogy Kozák Gyula rögzítette.
- Körmös Bauer rendelkezése szerint a fia, Bauer Tamás dönthet arról, hogy kutathatóvá váljon-e az interjú. Ám Bauer Tamás 2019-ben, amikor az 56-os Intézetet a Veritas Intézetbe tagolták be, megerősítette a zárolást.
[Nyilván, a zárolás teljesen véletlen… Nyilván nem azért akarja titokban tartani az anyagot Bauer Tamás, mert az további kínos adalékokat szolgáltathat a papa amúgy is förtelmes múltjához… Á, dehogy! – P. T.]
A volt ÁVH-s terrorista egyébként éppen arra számított, hogy nem maradnak fenn iratok: „Igaz, abban is biztos vagyok, hogy vádlóim sem tudják bizonyítani, amit állítanak rólam. Ötven évvel ezelőtti dolgokról van szó. Dokumentumok nincsenek, az ÁVH iratanyagának legnagyobb részét Kádárék 56 után – törvénytelenül – megsemmisítették. Az emlékezet gyarló, szelektív és torzít”.
Igen, hiszen maga a kommunista párt határozott a megsemmisítésről 1962-ben – tette hozzá Máthé Áron. Ám hiába égettek el dokumentumokat, maradtak más iratok, amelyek szó szerint megerősítik a fentieket. Egy 1955. január 31-i jelentésben, amely Bauer Miklós jelentései alapján készült, a következő olvasható:
Dr. Ries vizsgálati anyagából megállapítható, hogy az ügyben lefolytatott vizsgálat során vele szemben használtak erőszakot. Több jelentés elfekszik, amelyben dr. Bauer jellemzi dr. Ries magatartását, és a vele szemben alkalmazott fenyítési eszközöket.” (ÁBTL 2.1. III/1a. V-143387/1 236. oldal)
Ebben a jelentésben idézik Körmös Bauer 1950-ben írt beszámolóját, amely megegyezik a Gábor Róbert által leírt leköpési és pofozási jelenettel. Egy másik, 1957-ben keletkezett iratban, amelyben Károlyi Márton ÁVH ezredes vallomása van, ezt olvashatjuk: „azután Riest Bauer verte vagy verette meg.” (ÁBTL 3.1.9. V-150019/4, 239. oldal)
Sóval etetéssel is kínoztak
Az eddigi vitákban még nem bukkant fel egy dr. Bauerről készült, 1962-es felülvizsgálati irat. Eszerint:
A Rajk és SZDP ügyekben mint kihallgató és értékelő vett részt. A Szűcs testvérek kihallgatásának egyik irányítója volt. Kihallgatta: Noel H. Field, Havas Oszkár, Ries István őrizeteseket. Bauernek beosztásánál fogva széles körben volt betekintése az ügyekbe, tudott a koncepciós vallomások felvételéről, az őrizetesek fizikai bántalmazásáról. Tudott Rajk megveréséről, Marschall László sóval történt etetéséről. Bauer Miklós kihallgatói tevékenységére vonatkozóan őrizeteseket nem lehetett meghallgatni, mert azokat kivégezték, vagy a vizsgálat során meghaltak.” (ÁBTL 2.1. IX/64 /14)
Mindehhez Máthé Áron annyi kiegészítést fűzött, hogy Noel Field nem halt meg, de nem is beszélt soha senkinek semmiről. A történész szerint a történeti kutatás izgalmas kérdése lehet, hogy az ÁVH-nál a nyugat-európai hírszerzési részleget rövid ideig irányító dr. Bauert vajon milyen megfontolásból helyezték a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalathoz osztályvezetőnek, ahol kollégái között felbukkant a szintén ex-ÁVH-s, szintén hírszerző Beszédes Károly. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy Bauer Tamás szülei gyakran összejártak még az 1980-as években is Péter Gáborékkal, ahogyan azt Zinner Tibor közli nemrég megjelent tanulmányában. (Egy zsidó ellenálló. In: Tanulmányok a magyarországi zsidóság történetéből, Budapest, 2019. Milton Friedman Egyetem, 313. oldal.) Ezt Zinner Tibornak maga a Bauer-házaspár mondta el a ’80-as évek végén, továbbá Tímár István volt ÁVH-s tiszt visszaemlékezése is rögzítette.
Máthé Áron emlékeztetett: Bauer Miklós ügyvédi praxisában egy másik ÁVH-ssal, Bárd Károllyal dolgozott együtt. [Bárd neve a Gyurcsány-éra egyik legsúlyosabb korrupciós bűncselekményében, a sukorói ingatlanpanamában is fölbukkant: ő volt az izraeli befektető, Joav Blum egyik ügyvédje – P. T.] A történész fölidézte: Vajda Tibor ÁVH-s tiszt jogi képviseletét Bauer Miklós ügyvédi irodája látta el. Ebben az ügyben kapták meg a Kuncze Gábor vezette belügyminisztériumból, Császár Józsefné személyügyi osztályvezetőtől (aki szintén ÁVH-s volt!) az igazolást, amely szerint az ÁVH-nál tilos volt az őrizetesek bántalmazása. Az irat ahhoz a személyiségi jogi perhez kellett, amelyet Bárdy Magda, Vajda Tibor egykori áldozata, kínzottja ellen indított nem más, mint maga Vajda.
Máthé Áron írását azzal zárta: „Tagadásnak, mismásolásnak, szerecsenmosdatásnak nincs értelme. A <pietas>, vagyis a szülők iránti gyermeki kegyelet érthető indok, csak nem akkor, amikor egy véres terrorszervezet egyik magasrangú tisztjéről van szó”.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS