A big data és a gépi tanulás révén minden állapotfrissítésről, amelyet valaha beírt, minden Messenger-beszélgetést, minden helyet, ahonnan bejelentkezett, az összes fényképét, amelyet ott feltöltött, megőrzik és elemzik. Magyarán az történik, hogy az összes ilyen adatot feldolgozva ezek a gépi tanulási algoritmusok megtanulják megérteni az emberek jellemzőit. Leginkább nem attól kell tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia önmagától mit fog tenni velünk, hanem az, hogy egyes hatalmi csoportosulások – politikai vagy üzleti céllal – miként fogják használni a mesterséges intelligenciát, hogy irányítsanak minket és manipuláljanak bennünket. A szabadságot és méltóságunkat a közeljövőben veszélyeztető technológia nagy részét olyan cégek fejlesztik, amelyek az adataink rögzítését és értékesítését, valamint a hirdetőkre és másokra fordított figyelmünket eddig is világszerte elvégezték: ez leginkább a Facebook, a Google és az Amazon…
Mint arról korábban beszámoltunk, az igazságügyi miniszter a Google magyarországi vezetőivel folytatott megbeszélést a készülő európai uniós „Big Tech”-szabályozással kapcsolatban. Varga Judit csütörtökön a Facebook-oldalán számolt be a találkozóról, kiemelve, hogy Magyarország a Digitális szabadság bizottság munkájának köszönhetően élen jár a közös európai szabályozás kialakításában. Azt írta: a többi európai országhoz hasonlóan Magyarországon sem állít más elvárást a nagy technológiai cégekkel szemben, mint a törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést. Varga Judit úgy fogalmazott: egy dolgot szeretnének elérni, azt, hogy – átlátható szabályozással – a magyar emberek személyes adatai és véleménynyilvánítási szabadsága a legmagasabb szinten védve legyenek.
De vajon hogyan is jutottunk el odáig, hogy erre szükség legyen?
A PestiSrácok.hu évek óta próbálja felhívni a figyelmet arra, mekkora veszélyt jelentenek ezek az óriáscégek, sőt, mi voltunk az elsők abban is, hogy a Google ellen tüntetést szervezzünk 2020 februárjában, amiért a nagyvállalat önkényesen letiltotta a Youtube-csatornánkat, amit azóta sem kaptunk vissza. A videómegosztó portálról így több évnyi munkánk tűnt el – örökre.
A nagy testvér mindent tud rólad
A Google társalapítója, Sergey Brin szerint a mesterséges intelligencia jelenlegi fejlesztése egyfajta technológiai reneszánszot hoz el. Az újdonságnak azonban nemcsak pozitív oldala, veszélyei is lehetnek: a mesterséges intelligencia új kérdéseket és újfajta felelősséget is jelent. A Google 1998-as megalapításakor a neurális hálózatok és a mesterséges intelligencia csupán „lábjegyzet” volt a számítástechnikában, az elmúlt egy évtized gépi tanulása azonban megváltoztatta mindezt. Mára ezeknek az algoritmusoknak a zöme irányítja a Google legtöbb szolgáltatását, az Alphabet minden ilyen problémát figyelembe vesz, beleértve az algoritmusok munkaerőpiacra és az álhírek terjedésére gyakorolt hatását is.
Békés Márton Antikibernetika című tanulmánya már 2016-ban vészjóslóan írta le, milyen következményei lehetnek a társadalomra nézve annak, hogy azok a bizonyos algoritmusok már döntést is hoznak, ami felveti az egész élet, benne a politika kibernetikai alapra helyezését. Egyre több mindenre terjed ki az algoritmikus szabályozás, ami végsősoron a Szilícium-völgy politikai programja.
A kérdés: kié az adat, ki hoz ennek birtokában döntéseket, ki számoltatja el a döntéshozókat, és nekik honnan van legitimációjuk? Békés Márton felidézi:
William Burroughs prófétának bizonyult, amikor 1978-ban ezt írta: „Az ellenőrzés ma teljeskörű. Már a lázadás gondolata is idegrendszerileg lehetetlen. Nem kell hozzá rendőrség, pszichológiai felügyelet sem […] Ha nincs többé ellenzék, az ellenőrzés feleslegessé válik. Kérdéses azonban, hogy az ember vajon túléli-e a totális kontrollt.
A Zuckerberg-jóslat
A témával részletesebben foglalkoztunk mi is, viszont fontos látni, hogy Mark Zuckerberg 2012-ben miként foglalta össze a Facebook célját egy Bloomberg-cikkben:
A Facebook ismerni fog minden könyvet, amit valaha olvastál, minden dalt, amit valaha meghallgattál, minden filmet, amit valaha megnéztél, és a modelljeink meg fogják tudni mondani, melyik bárba menj egy ismeretlen városban, a bárban pedig a pultos a kedvenc italoddal vár majd, ha belépsz.
Ekkor még csak néhányan kapták fel a fejüket, hogy „mi van…?!” Pedig nem ártott volna jobban belegondolni, hogy ezzel Zuckerberg úr gyakorlatilag azt üzente: a Facebook minden adatot tud majd Önről. Még azt is, hogy mi a kedvenc dala, itala, hova és kikkel jár szórakozni, milyen könyvet olvas és mi az érdeklődési köre, hol dolgozik és hol tartózkodik éppen.
Ezekből az adatokból a Facebook-algoritmusok pedig összeállítanak egy olyan előrejelzést, ami bizonyos üzleti köröknek vagy politikai szervezeteknek nagyon sok segítséget tud jelenteni abban, hogy nekik hasznuk legyen ebből. Pontosabban: az Önről gyűjtött adatokból. S hogy ez mekkora lehetőséget rejt magában, már a Google története is sokat sejtető: az ominózus 2002-es áttörés után az AdWords lett a Google-cégcsoport legnyereségesebb részlege, 2019-ben már az egész Alphabet összes bevételének 82 százalékát, 134,8 milliárd dollárt a 2018-ban Google Ads-re átkeresztelt cég hozta.
Vajon kinek a tulajdonában vannak a legnagyobb óriáscégek?
De ahogy a Facebook és a Google egyre erősebb monopóliummá nőtte ki magát, az innováció akadályává váltak, és különféle problémákat okoztak, amelyekkel csak most kezdünk tisztában lenni
– mondta Davosban elhangzott beszédében Soros György, majd gyorsan be is vásárolta magát a cégekbe.
Soros a nagy részvényvásárlásokat a Soros Fund Management-en, a finanszírozó New York-i székhelyű befektetési vállalkozásán keresztül hajtotta végre. A vásárlások között 159 200 Facebook-részvény (31 millió dollár értékű), 250 000 Twitter-részvény (11 millió dollár értékű) és 54 500 Apple-részvény (10 millió dollár értékű) szerepel – mutatják a Security and Exchange Commission beadványai. A mintegy 18 milliárd dollár kezelt vagyonnal rendelkező Soros Alapkezelő számos vállalatban, köztük a Comcast, a Microsoft és az Amazon pozícióiban is előkelő helyen szerepel, így nem véletlen, hogy Trump elnök célpontjaivá váltak. De a Netflix és a Twitter sem maradhatott ki, így a világ legjobb technológiáival, valamint az ismeretekhez és információkhoz való hozzáférésük felett rendelkező cégekben lett vezető részvényes.
Milyen véletlen, hogy pontosan ezek a techóriások tiltották le Trumpot, sőt, az Amazon a Parler.com alkalmazásnak sem biztosított szervert: egyszerűen megszüntette, mivel republikánus körök használták azt.
Több per is indult a Big Tech óriások ellen – Önök szerint történt lényegi változás?
Nem véletlen, hogy a Google ellen számos pert indítottak az USA-ban, de Franciaország is pert indított az Apple és a Google ellen. Az amerikai igazságügyi minisztérium azért adta be keresetét a Google ellen, mert szerinte a cég visszaél a monopolhelyzetével. A Google ellen indított trösztellenes per az egyik legmarkánsabb kísérlet az Egyesült Államok kormánya részéről a piaci verseny védelmére a Microsoft 20 évvel ezelőtti, történelmi jelentőségű pere óta.
A vád szerint a Google visszaél azzal, hogy dominanciája van az online keresések és hirdetések piacán, és ezzel nemcsak a versenytársait nyomta el, de a fogyasztóknak és a hirdetőknek is árt. Az igazságügyi minisztérium szerint ez tisztességtelen módon ellehetetleníti a leendő versenytársakat, és maguk a hirdetők is esetleg átlagon aluli szolgáltatást kaphatnak, anélkül, hogy lenne alternatíva.
Arról a perről azonban mélyen hallgatnak, amit 2019 októberében egy magánszemély adott be a bigtech-óriások, valamint több meghatározó demokrata politikus ellen. Obama, Nancy Pelosi, Clintonék neve mellett nézzék csak, kiket érint a per…
Nahát-nahát, csak nem ellenük indítottak pert az USA-ban?
Cyrus Parsa bírósági indítványa
Filterezik az online sztrádán futó tartalmakat, és mi még csak nem is sejtjük, hogy parkolópályára tettek jó néhány információt
Arról, hogy milyen hírek juthatnak majd el hozzánk az interneten, már 2017-ben írtunk. Akkor utópiának tűnt, ami mára valósággá vált: algoritmus döntheti el, mi jut el hozzánk a világhálóról. A Firefox ekkor mutatta be legújabb fejlesztését, amivel a „hamis hírek” ellen veszik fel a harcot a világhálón. A Mozilla Information Trust Initiative (MITI) telepítésével elsőként adatokat gyűjtenek az internetről, majd ezek segítségével olyan algoritmust hívnak életre, ami megszűri az elérhető tartalmat.
A „tényfeltáró szoftverek” elkészítését az eBay alapítója, Pierre Omidyar és Soros György támogatta. A Mozilla a „fake” oldalakat is letiltaná legújabb szoftvere segítségével. Az ötlet első olvasatra hurráoptimizmussal töltheti el a gyanútlan felhasználót; lelki szemeink előtt megjelenik egy új, békés internetes világ, amiből kigyomlálják a kamuoldalakat, így csak valódi híreket olvashatunk megbízható portálokról.
De azt, hogy melyik az igaz és melyik a hamis információt tartalmazó oldal, nem mi, hanem egy mesterséges intelligencia dönti majd el. Mivel a szoftver fejlesztését Soros György is lelkesen támogatta, egyáltalán nem lepődnénk meg azon, ha a PestiSrácok.hu oldala soha többé nem lenne elérhető az információs sztrádán, mivel azt az algoritmus valószínűleg „fake news” kategóriába sorolná és tiltaná le örökre, ellentétben például a Soros által pénzelt hírforrásokkal. (Az Orwell által megálmodott világ ehhez képest „kismiska-kategóriás”…)
A Mozilla Information Trust Initiative egy átfogó erőfeszítés az internet jobbá tételére
– olvasható a Mozilla blogoldalán. A cég innovációs igazgatója., Katharina Borchert az AFP-nek elmondta, hogy a tényfeltáró motor, amelyet „bullshit detektornak” neveztek el, gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint egy automatizált hagyományos keresőmotor. A szoftver képes „valós időben” észlelni a hazugságokat.
Ahogy a propaganda és a félrevezetés hívei egyre kifinomultabbá válnak a technológia használatában, fontos, hogy a tényfeltárók ne maradjanak el mögöttük a harcban
– fogalmaztak tehát 2017-ben a fejlesztők.
Most nagyobb szükségünk van olyan emberek és szervezetek hálózatára, mint eddig bármikor, akik az interneten való megértésért és küzdelemért emelik fel szavukat, a téves információtól pedig elfordulnak. Az internet és társadalmaink egészsége a tét
– olvashattuk a Mozilla oldalán a szívhez szóló felhívást.
Az MITI célja 2017-ben az volt, hogy a programot telepítő különböző vállalatok segítségével a világ számos országából minél több adatot begyűjthessenek az internetről, ezáltal pedig
jobban megértsék a hamis hírproblémákat, és kiderítsék, hogy mit lehetne tenni.
A cég fejlesztői egyébként a 2016. évi választásokon és az azt követő időszakban vizsgálták meg a Firefox felhasználók szokásait, majd tanulmányt készítettek arról, hogy milyen kereséseket indítottak és milyen weboldalakra kattintottak azok, akik ezt a böngészőt választották.
Ebből vonták le a következtetést, hogy mennyi új hamis weboldal jelent meg, és hogy ez a hamis lefedettség hogyan befolyásolta az emberek viselkedését. A Mozilla erre kínálna megoldást ezzel az új fejlesztéssel, továbbá arra kérik a vállalatokat, hogy az adatgyűjtésben legyenek segítségükre. A beérkezett információk segítenék ugyanis annak az algoritmusnak a létrejöttét, amely a későbbiekben blokkolja a hamisnak minősített website-ot.
Forrás: youtube.com
A Mozilla bejelentése a szakemberek szerint aggodalomra ad okot, mivel a szoftver rövid idő alatt olyan digitális fegyverré válhat, amivel irányítani tudják majd az emberek gondolkodását az elérhető tartalmak szűrésével.
Majd ők megmondják, hogyan dönts
A választási rendszerek manipulálásáról is írtunk négy évvel ezelőtt – nem vették komolyan a figyelmeztetést. És mily meglepő, Vona Gábor 2021-ben már pontosan ennek az e-voksolásnak lett a szószólója. Nézzük, miről is van szó.
A titokzatosnak tűnő „Li.De.tk-projekt” leírásában az olvasható, hogy ebben a modellben minden szavazópolgár minden kérdésnél maga döntheti el, hogy akar-e közvetlen szavazati jogával élni, vagy átadja-e azt másnak. Itt számos variáció szóba jöhet: teljes szavazatijog-átadás éppúgy lehetséges, ahogyan korlátozott, csak meghatározott témakörökre vonatkozó is. Különböző témakörökben, különböző személyeknek vagy csoportoknak is átadható a szavazati jog. Természetesen az átadott szavazati jog bármikor, azonnali hatállyal vissza is vehető vagy megváltoztatható, és a szavazópolgár bármikor dönthet úgy, hogy egy adott kérdésben közvetlenül, ő maga szavaz akkor is, ha az adott tárgykörre vonatkozóan (vagy általános érvénnyel) előzőleg már átadta valaki másnak a szavazati jogát.
De kifejlesztettek egy másik lehetőséget is: ekkor az eljárás nemcsak a támogatottságot, hanem az elutasítottságot is figyelembe veszi, és azt a jelöltet hozza ki győztesnek, aki a legtámogatottabb és a legkevésbé elutasított. Ez nem feltétlenül azonos azzal, akit a legtöbben az első helyre javasoltak!
Például ha azt a jelöltet, akit a legtöbben soroltak az első helyre, a többi szavazó közül elég sokan az utolsóra soroltak, és ezzel szemben van olyan jelölt, akit sokan a második helyre soroltak és csak nagyon kevesen az utolsóra, akkor ez utóbbi jelölt elfogadottabb az előzőnél, az eljárás őt hozza ki győztesnek.
A big data biztonsági kérdései
Minél több adatot gyűjt egy szervezet, annál drágább és nehezebb azok biztonságos tárolása, ami komoly probléma. A Risk Based Security adatvédelmi évközi jelentése szerint csak 2019 első felében 4,1 milliárd rekordot tártak fel adatsértések miatt. Ez rávilágít arra, hogy mennyire fontos az adatbiztonság, valamint azokra a kihívásokra is, amelyekkel szembesülnie kell az ezeket tároló vállalatoknak.
Az adatokkal való visszaélések közül kiemelkedik az amerikai elnökválasztás és az Egyesült Királyságban a 2016-os Brexit-referendum. Mindkét esetben, a Vote Leave-kampány és a Trump-kampány esetében is felbukkant a Cambridge Analytica nevű árnyék-adatelemző cég neve. Emlékezetes, hogy a cég a Facebookról illegálisan gyűjtött információkat használta fel mindkét választás kommunikációs stratégiájának tájékoztatására. Hatásuk azóta alakítja a globális politikai színteret.
Ehhez kapcsolódik a magánélet kérdése. A kormányok, a közösségi média óriásai, a biztosítótársaságok és az egészségügyi szolgáltatók soha nem látott szintű hozzáféréssel rendelkeznek adatainkhoz. Noha az adatvédelmi törvények kötik őket (óriási bírságokkal is sújthatják őket), az utóbbi években a növekvő számú, nagy jelentőségű adatvédelmi visszaélés azt mutatja, hogy további intézkedésekre van szükség.
A Big Tech-óriások hatalma átírhatja egy nemzet jövőképét
James Taylor, a Heartland Intézet elnöke éppen a napokban hívta fel a figyelmet arra, hogy az 1996-os kommunikációs tisztességről szóló törvény nem adott felhatalmazást a Big Tech számára arra, hogy ellenőrizze, mit mondhatnak vagy hallhatnak az emberek. Taylor úgy fogalmazott: ezeknek a cégeknek nincs általános felhatalmazása arra, hogy Istent játszanak abban a tekintetben, hogy mit engedélyeznek megjelenni az interneten.
Hivatkozott egy korábbi MRC-jelentésre, miszerint a Biden-szavazók 36 százaléka nem ismerte azokat a bizonyítékokat, amelyek Joe Biden fiát, Huntert korrupt pénzügyi ügyletekhez kötik Kínával. Ezeknek a szavazóknak a 13 százaléka (vagyis Biden összes szavazatának 4,6 százaléka) azt állítja, hogy ha tudták volna ezeket a tényeket, nem szavaztak volna rá. Gondoljanak bele, vajon milyen eredménnyel zárult volna az amerikai elnökválasztás, ha a törvényhozók időben gátat szabnak az információ cenzúrájának…?
Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS