Bár a közvélemény figyelmét természetesen joggal foglalkoztatja legjobban a vírushelyzet alakulása, az élet nem állhat meg a természetvédelem terén sem. A Tisztítsuk meg az országot! pályázat keretén belül eddig 285 nyertes összesen mintegy 2,4 milliárd forint támogatással teheti tisztábbá az ország egy-egy szegletét. A kormány által 2020-ban meghírdetett Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv halad a megszabott útján, többek közt folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat, zajlik a nagyszabású országfásítás – milyen kár, hogy a kamuzöld politikusok ilyenekről hallgatnak… Tőlük függetlenül azonban bárki, aki igazából környezettudatos, részt vehet Magyarország megtisztításában – most egy applikáció is segíthet ebben.
Karácsony Gergely kihirdette Facebookon a fővárosi klímavészhelyzetet, ezzel megmenekült a bolygó. Elcsöndesedett az úgynevezett „klímahiszti”, és mindazok, akik – valljuk be – politikai megfontolásból tüntettek az éppen divatos zöld ügyért, visszahúzódtak a kényelmes fotelmelegbe. Aztán nagyvonalúan legyintenek az olyan csip-csup dolgokra, mint hogy a főváros zöld főpolgármestere felszámolta a Főkertet, vagy arra a látványos tényre, hogy a Városligetet mégsem betonoztatta le a kormány. Eltávolodva a kamuzöld holdudvartól, azért be kell látni, bőven van mit tenni a klímaváltozás hatásainak mérséklése, illetve környezetünk tisztántartása érdekében. Balliberális portálokon hiába is keresnénk ennek nyomait, portálunk olvasói azonban rendszeresen olvashatnak Magyarország történetének eddigi legnagyobb és jelenleg is folyó országfásítási programjáról, ahogyan az illegális hulladéklerakók felszámolását célzó törekvésekről. Ez utóbbinak adhat újabb lökést az az applikáció, amelyre legutóbb Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára is felhívta a figyelmet.
Megjegyzendő: az illegális hulladéklerakók felszámolása mellett komoly környezeti problémát jelent a külföldről, vízi úton érkező szemét, a Tisza árterének megtisztításáért évről-évre vívnak küzdelmet például a PET Kupa résztvevői. Könnyen belátható, milyen súlyos környezeti károkat képes okozni az újrahasznosításból kikerülő petpalack-áradat; ennek elejét véve hazánkban is betétdíjas, kötelezően visszaváltható lesz a műanyag és alumínium italcsomagolás. A törvény által meghatározott 2023. július 1-ei időpont, amikor a kötelező visszaváltási rendszer élesedik, túlságosan távolinak tűnik annak fényében, milyen mennyiségben nő akár egy év alatt is a hulladék mennyisége.
Több száz köbméter illegális hulladék elszállítása Ordacsehiben. Fotó: MTI
Magyarországnak van klímavédelmi akcióterve
Ahhoz hogy átlátható legyen, valójában milyen folyamatok is zajlanak a hulladékfelszámolás terén, érdemes felidéznünk Orbán Viktor tavaly februárban tartott évértékelőjét, amelyben a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv ismertetésével mintegy keretbe foglalta a hazánkban zajló és eltervezett környezetvédelmi intézkedéseket. A beszéd lényegesebb pontjai:
- 2020. július 1-jével megkezdődött az illegális hulladéklerakók felszámolása;
- megkezdődik az egyszer használatos műanyagok kivezetése
- 32 milliárd forinttal támogatják a kis és közepes vállalkozások zöldberuházásait;
- 27 százalékra növelik az erdőborítottságot;
- 2030-ig megháromszorozzák a napenergia-termelést;
- támogatni fogják az olcsó elektromos autók megjelenését, 2022-től csak elektromos buszok szerezhetők be városi közlekedésre;
- zöld államkötvényt vezetnek be.
Hulladékfelszámolás és törvényi szigorítás
A bejelentett intézkedések közül most az illegális hulladéklerakók felszámolása terén elért eredményekre térnénk ki, annál is inkább, mert a tavaly augusztusban útjára indított Tisztítsuk meg az országot! program eredményei egyre látványosabban kezdenek beérni. A kormányzati kezdeményezés abból indult ki, hogy ahhoz, hogy a hazai hulladékgazdálkodást új alapokra lehessen fektetni, tiszta lappal, egy tiszta országgal kell kezdeni. A program másik talpköve a jogszabályi környezet megváltoztatása volt, abból a célból, hogy senkinek ne legyen kedve a felszámolt illegális hulladéklerakók helyébe másikat létesíteni. Mint arról portálunk is beszámolt, a tavaly augusztusban megkezdett, és szeptemberben lezárult pilotprogram tapasztalatainak összegzése mellett elindult a jogszabályi szogorítás, amely lehetővé tette, hogy ne csak szabálysértésnek számítson, ha valaki mondjuk egy erdő szélére hordja a szemetét. A programzárón Sára Botond fővárosi kormánymegbízott már arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy
környezetkárosító hatástól és veszélyességi fokozattól függően akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő az illegális hulladéklerakás, a rendőrség, az önkormányzatok és a környezetvédelmi hatóság pedig felkészült arra, hogy érvényt szerezzen a vonatkozó törvényeknek.
Illegális hulladéklerakat felszámolása Vácrátót határában. Fotó: MTI
Bevetették a Hulladékradart is
Az országtakarítás folytatásaként a Tisztítsuk meg az országot! pályázat keretén belül eddig 285 nyertes összesen mintegy 2,4 milliárd forint támogatással teheti tisztábbá az ország egy-egy szegletét. Schanda Tamás nemrégiben arról számolt be, hogy a támogatói döntések alapján mostanáig mintegy 81 pályázó több mint 380 millió forinthoz jutott hozzá, másik 204 nyertes esetében pedig hamarosan megkezdődik a további 2 milliárd forint folyósítása. Az államtitkár ugyanakkor kiemelte: elismerést érdemelnek mindazok, akik vagy a pályázat keretein belül, vagy azon kívül részt vesznek az illegális hulladéklerakók felszámolásában. Az államtitkár felhívta a figyelmet a Hulladékradar applikációra.
Javaslom mindenkinek, akit felháborít a környezetszennyezés, a települések, utcák, erdők elcsúfítása, tönkretétele, hogy telepítse telefonjára az alkalmazást. Használatával csak néhány mozdulatunkba kerül jelezni, ha szeméthalomra bukkanunk. Így kis erőfeszítéssel hatalmas segítséget nyújthatunk az illetékes szervezeteknek abban, hogy mielőbb felszámolhassák az illegális lerakókat
– mondta.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS