Kinek védjük meg a világot, ha nem lesz, aki benne éljen? – A klímavédelmi akcióterv részleteit ismertette Nagy István
"Ha nem vállalunk gyereket, akkor kiért is fogjuk védeni a környezetet? Kinek védjük meg a világot, ha végül nem lesz, aki benne éljen?" – fogalmazott portálunknak Nagy István csütörtöki sajtótájékoztatóját követően, ahol egyebek mellett bejelentette: a klímavédelmi akcióterv keretében minden születendő gyermek után tíz fát ültet el a kormány. Az agrárminiszter elmondta: klímavédelmi célokból az ország erdőborítottságát 2030-ra 27 százalékra növelik, valamint a méhészeti termékek értékesítése is szja-mentes lesz.
Az Agrárminisztérium a Klíma- és természetvédelmi akcióterven felül az erdősítéssel és öntözésfejlesztéssel is segíti a klímavédelmet
– jelentette be Nagy István csütörtöki sajtótájékoztatóján. A minisztérium intézkedéseinek főbb pontjai között felsorolta:
- szja-mentes lesz a méhészeti termékek értékesítése;
- az ország erdőborítottságát 2030-ra 27 százalékra növelik, amelyhez 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni;
- minden újszülött után 10 fát ültetnek, amely évi egymillió új fát jelent;
- a klímavédelmi öntözés céljaira évi 17 milliárdot különítettek el.
Kinek védjük meg a világot, ha nem lesz, aki benne éljen?
Nem elég minden megszülető gyermek után pusztán tíz fát elültetni, meg kell tanítanunk a gyermekeinket arra is, hogy ezeket a fákat meg is kell védeni
– nyilatkozta portálunk kérdésére Nagy István a klímavédelmi akciótervvel kapcsolatos sajtótájékoztatót követően. Az agrárminiszter kiemelte: az egész kezdeményezés akkor nyeri el tényleges értelmét, ha gyermekeinket és az értük és miattuk ültetett fákat együtt együtt neveljük óvjuk, gondozzuk. Portálunk fölvetette: a legújabb nyugati trendek szerint a párok azért nem vállalnak gyermeket, hogy ne hagyjanak akkora ökolábnyomot maguk után, viszont a gyermekek után ültetett tíz fa talán csökkenthetné az így gondolkodók szorongásait is. Nagy István szerint ez egy olyan eltévelyedett gondolat, amely ellen muszáj szót emelni.
Ha nem vállalunk gyereket, akkor kiért is fogjuk védeni a környezetet? Kinek védjük meg a világot, ha végül nem lesz, aki benne éljen?
– fogalmazott, hozzátéve: "Isten ellen való vétek a gondolat is, egy gyermek soha nem lehet semminek akadálya", hiszen véleménye szerint "egész életünk, az egész világunk arra épül, hogy lesznek gyermekeink, és hogyan tudjuk őket felelősséggel felnevelni".
Nagy István fontos célnak nevezte, hogy minél több gyermek és lehetőleg minél több alkalommal eljuthasson valamelyik erdei iskolába, ahol a természettel, a természetvédelmi szakemberekkel találkozhatnak. Úgy vélte, ez a családokat is ösztönözheti, hogy minél több időt töltsenek a természetben kirándulással. Az agrárminiszter kiemelte: az elmúlt időszak infrastrukturális beruházásai a nemzeti parkokban mind az odaérkezők kényelmét szolgálják. Úgy vélte, mára felzárkóztak a nemzeti parkok az emberek XXI. századi elvárásaihoz.
A társadalmi közmegvetés a legjobb fegyver a szemetelőkkel szemben
Az agrárminiszter elmondta: folyamatosan folynak az egyeztetések, hogy az illegális szemetelésen rajtakapott emberekkel szemben az erdészek, természetvédelmi őrök minél hathatósabban fel tudjanak lépni. Ugyanakkor úgy látta, a büntetési tételek növelésénél nagyobb hatékonysága lehet a társadalmi közmegvetés szerepének. Mint fogalmazott, nincs az a pénzbírság, amely elriasztaná az illegális szemetelőket, ezért társadalmi tudatformálás nélkül nem lehet eredményt elérni. Az agrárminiszter szerint egy mikroközösség tudja legjobban egymást fegyelmezni, csak ez az erő képes megállítani a hulladékkezelési problémát Magyarországon.
Szja-mentes lesz a méhészkedés
A méhészek támogatását a klímavédelmi intézkedések fontos alappillérének nevezte az agrárminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol bejelentette, hogy a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek személyijövedelemadó-mentességet élveznek majd. Megjegyezte azt is, hogy csütörtöktől ismét benyújtható a Méhészeti Nemzeti Programra a támogatási igény; az uniós és hazai támogatás keretösszege mintegy 1,8 milliárd forint.
A hónap végéig nyújthatják be igényeiket a méhcsaládonkénti 1000 forintos megporzási támogatásra a méhészek, a tavaly bevezetett közvetlen támogatást eddig 6500 méhész vette igénybe
– jegyezte meg.
Minden gyermek után tíz fát ültetnek
Az agrárminiszter arról is beszélt, hogy a fásítás három területen zajlik. Folytatódnak az állami erdőtelepítési programok, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) közösen dolgoznak az útfásítási program elindításán, a Honvédelmi Minisztériummal pedig a honvédelmi célra feleslegessé vált területek erdősítésén – sorolta. Nagy István elmondta: évente egymillió fát jelent, hogy a klímavédelmi akcióterven belül minden újszülött után 10 fát ültetnek. Az új erdőket főként Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyékben ültetik, de az is cél, hogy az erdők számára jó termőhelyet jelentő hegy- és dombvidéki megyékben is könnyebb legyen a telepítés, például Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Minőségi, hosszú távon is fenntartható faállományt kívánnak létrehozni, változatos összetételű fafajokból.
A miniszter kifejtette, hogy az erdősítést több eszközzel is segíti az agrártárca: folytatódnak a Vidékfejlesztési Programban (VP) megemelt egységárakkal futó erdőtelepítési jogcímen igényelhető támogatások, az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül is kiemelt figyelmet szentelnek az erdőtelepítéseknek, újranyitják az agrár-erdészeti rendszerek pályázati lehetőségét, támogatási módszert dolgoznak ki arra, hogy a gazdák a spontán erdősülő területeket erdővé alakítsák és erdő művelési ágba vonják, március 1-től pedig a Nemzeti Földügyi Központ keretein belül új erdőtervezési rendszert alakítanak ki.
Szereződik a klímavédelmi öntözés
A klímavédelmi célokat szolgálja az öntözésfejlesztés is; a kormány évente 17 milliárd forintot fordít az öntözött területek növelésére. Az öntözés olyan beruházás, amely akkor térül meg, ha minél többen vesznek benne részt. Erre az együttműködésre alkották meg az öntözési közösségeket, amelyeket kiemelten támogatják az öntözéses beruházások megvalósításában – hangsúlyozta a miniszter. Tavaly július 1-től működik a Nemzeti Földügyi Központban az öntözésfejlesztési főosztály, amelynek feladata a termelői vízkereslet megszervezésére. Emellett beruházásokat hajtanak végre a harmadlagos művek fejlesztése érdekében, a Vidékfejlesztési Program módosításával pedig támogatást nyújtanak az öntözési közösségeknek a beruházások tervezéséhez, illetve a meglévő művek üzemeltetéséhez – fűzte hozzá Nagy István.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
