Az árulók, a drogosok, a szatírok a hősök!
Legalábbis a balliberálisok, a globalista, kollaboráns párt, a Tisza szektásai és Magyar Péter szemében. Szabó Bence százados, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egykori nyomozó tisztje, vagy a bátor katona Pálinkás Szilveszter honvéd százados, akik megszegték az esküjüket, elárulták testületüket és haza árulók lettek, az Magyar Péterék szemében hős.
Ha még számít a katonai eskü, a hazájuknak tett eskü, akkor Szabó és Pálinkás nem hős, hanem többszörös áruló, mert nemcsak rendőr és honvéd bajtársaikat árulták el, hanem a családjukat is. Mert világosan kell látni, mindenkinek joga van azt a pártot vagy pártcsaládot választani, akit akar, oda húzni azt az X-et, amit akar. De szolgálatban információkat átadni hazaellenes személyeknek, ukránoknak, háborúpárti, magyarellenes európai uniós képviselőknek, akik külföldi érdekeket, Brüsszel és Kijev érdekeit képviselik, az több, mint bűn.
Az árulók nem lehetnek hősök!
Arról nem beszélek, hogy Szabó felsült, konkrétumokat nem tudott adni, rossz helyen szaglászott az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai után, hamis úton járt, téves információk birtokában. Fennakadt a rostán. Bár Magyar Péter ígért mindkét ,,hősnek” bizalmi állást, ha győznek, de a tapasztalat mindig azt igazolja, hogy az ilyen emberek, akik az esküjüket megszegik, azok adandó alkalommal ismét árulóvá válnak. Persze, az is igaz, hogy a moráltól, a művelt, olvasott polgártól, a gerinces ember típustól a társadalom egy része elidegenedett, nem is tudja milyen lehet az. Elvesztették az igazodási pontot, az erkölcs elvesztette az értékét, meg azt is, hogy kinek, kiknek mivel tartoznak, például a szülőföldjüknek, a hazának.
Pálinkás Szilveszter honvéd százados gyorsan elfelejtette, hogy mivel tartozik a testületének és a hazájának. Kevés magyar katonának adatott meg az a szerencse, hogy tanulhasson a Brit Királyi Katonai Akadémián, majd az Egyesült Államokban folytathassa katonai, hírszerző tanulmányait. Ebben az emberben megbíztak, de ő a bizalommal visszaélt. Zákány Péter dandártábornok, Pálinkás Szilveszter egykori felettese ezt mondta róla: ,,beszennyezte a Magyar Honvédséget”. De úgy látszik, az ilyesfajta árulókra igényt tart Magyar Péter. Nem is lehet csodálkozni, volt kitől tanulniuk a másik fő cserben hagyótól Ruszin-Szendi Romolusz altábornagytól, a Magyar Honvédség egykori parancsnokától ( Ő is az USA-ban tanult, a United States Army War College-ben). Árulása előtt – Slava Ukraini!, Dicsőség Ukrajnának!-felkiáltással - jól megszedte magát, mindent elfogadott, amit a Fidesz-KDNP kormány nyújtott neki, majd hátba szúrta jótevőit. Idegen érdekek szolgálatába állt, a haza szolgálata helyett.
Akárcsak 1919-ben a kommunisták
Egyszóval így állunk a választás napján. Akárcsak 1919-ben a kommunisták, amikor Európa győztesei mind ránk rontottak, szétdarabolták a Történelmi Magyarországot, akkor Kun Béláék a magyar állam zűrzavaros hónapjait, gyengeségét kihasználva hozzá álltak ők is kifosztani Magyarországot, a magyar népet. Nem véletlen nevezték a véres kommünt patkánylázadásnak. Most is valami ilyesmi készülődik, egy XXI. századi magyar patkánylázadás, majdani színes forradalom. Miközben az Európai Unióból össztűz zúdul Magyarországra az önálló szuverén, nemzeti politikája, az európai keresztény civilizáció megvédése miatt, aközben az eddig rejtőzködő, patkánylyukaikból előbújt, busásan lefizetett júdások, Panyi Szabolcsok, Wábererek, Borókaik, Zárugok, Majkák mutatják meg valódi arcukat, folytathatnánk a sort. Mindez történik a választás előtt nem sokkal. Sajnos közülük többen egykori fideszesek, vagy a Fideszhez közel állók voltak, a NER kedvezményezettjei, akárcsak vezetőjük, Magyar Péter. A coming outolás sok mindenre fényt derít.
De beszéljünk világosan. Többször leírtam, hogy a Tisza baloldali, globalista párt, tele volt kommunista és szélső liberális leszármazottaktól, báb párt, nem független párt, amelyet Brüsszel és Kijev igazgat. A kommunisták, a liberálisok eddig Magyarországra csak bajt hoztak. Magyar Péterék kormányzásra törő pártja, a Tisza félelemkeltéssel, zsarolással, agresszióval, fenyegetéssel, akasztással, lázítással, dezinformációval, választási csalással, kémkedéssel akar hatalomba kerülni. Nem riadnak vissza semmitől, a pénz nem számít. Szász és száz millió euró érkezik Magyar Péterékhez Ukrajnából, Zelenszkijéktől és Nyugatról, az Európai Uniótól, külföldi fedett civilszervezetektől, hogy lefizessék a tiszásokat és a brüsszeli-kijevi Magyar Pétert hatalomba ültessék.
A rendszerváltás óta az országgyűlési választásokba még ilyen durva beavatkozás nem történt. A szombati rendszerbontó koncert Puzsér Róbert vezetésével félrevezetett fiatal kiskorúak ezrei előtt zajlott. A színpadról sugárzott a gyűlölet, a lázítás, a hazugságok és a mutogatós bácsitól, a vallásgyalázó Eckütől a szexuális, pedofil zaklatás. A nemi szervét, heréjét mutogató, szemét forgató szatír, Tisza aktivista, egyrészt zaklatta a koncertet hallgató kiskorúakat, másrészt azt üzente a félrevezetett közönségének, hogy mindent szabad: törni, zúzni, erőszakoskodni, minden polgári értéket lerombolni, sőt, ha hatalomba kerülnének utat lehet majd nyitni a degenerált, aberrált viselkedésnek, mint a gender, az lmbtq, a woke s a drogozás. Talán voltak sokan, akik ezt megértették és ,megértették azt az üzenetet is, hogy mire készül Magyar Péter: mindent lerombolni, ami polgári, ami nemzeti, ami keresztény.
Magyar Péterék választási csalásra készülnek
Egyre több jel mutat arra, hogy Magyar Péterék választási csalásra készülnek, százezreket akarnak megtéveszteni, lefizetni. Nekem figyelmeztetőül két egykori választás jut eszembe. Az egyik Petőfi Sándor képviselői választása 1848-ban, a Jászkun Kerület szabadszállási választókerületében. A szemtanúk szerint:
,,... volt ott minden, ami egy jó kis korteskedésbe beleillik, itatás, lejáratás, fenyegetés, tettlegességre való felbuzdítás. A választás előtt a választásra felügyelő kunszentmiklósi bíró, Virágh Dénes megtiltotta Petőfinek, hogy az őt ért vádakra választási beszédében kitérjen. A Marczius Tizenötödike június 20-i számában Pálffy ekként hozta le Petőfi tárgybani tájékoztatását: "a kiskunsági kaputosok azzal agitáltak Petőfi ellen, hogy ő republicanus és – tót királyt akar" (a kaputosok alatt a kabátosok megnevezés értendő, a módosabb gazdák elnevezéseként).”
Akkor már országosan ismert volt Petőfi, akinek hazaszeretetéhez nem fért kétség, gondoljunk csak a Szülőföldem vagy a Magyar vagyok versére. De az igaztalan vádak, a hazugságok célt értek. A képviselői választási kudarcról így írt Petőfi:
,,… ma történt, hogy engem agyon akart verni a ,magyar nép, ma június 15-én...ma három hónapja, hogy március 15-e volt, midőn első valék azok között, kik a magyar nép szabadságáért szót emeltek, síkra szálltak! De én azért nem a népet károztatom, hanem ámítóit, félrevezetőit, kiket egykor törvény és isten egyaránt meglakoltat...a nép én előttem szent, annyival szentebb, mert gyönge, mint az asszony s mint gyermek.-Dicsértessék a nép neve most és mindörökké.”
A világirodalom egyik legnagyobb költője nem volt jó a magyaroknak, pedig ebben az írásában fejezte ki legszebben hitét, hűségét magyarságában, népében és itt is meg ismerhettük fennkölt jellemét, elkötelezettségét. Petőfit azért idéztem ide, mert máig tanulságos a története, hogy a hazugság miként győzhet az igazsággal szemben, mert a bűnös nem a félrevezetett nép, hanem azok, akik hazudnak neki.
A másik történet az 1947-es sorsfordító kékcédulás választás. Ott a csalás, az erőszak, a megfélemlítés és a szovjet megszállók győztek a polgári magyar pártok, a magyar érdekeket képviselők ellen. Ez is történelem. A baloldal, a kommunisták a többi között kék cédulás választásokkal nyerték meg a választásokat. Csaltak, de alig nyertek. Mégis a moszkovita Rákosiék teherautókkal, elvtársaikkal megtömve, ugyanazokkal az emberekkel településről-településre jártak és leadták a hamisított kék cédulájukat, névjegyzékkivonatukat, amiből a megengedettnél 200 ezernél többet nyomtattak ki a bolsevisták. Akkor árulóink Moszkvára szegezték tekintetüket. Újdonsült labancaink most Brüsszel parancsait hajtják végre. Magyar Péterék, a tiszások is választási csalásra készülődnek.
Csak annyi a különbség a mai szabad választás és a csaknem nyolcvan évvel ezelőtti választástól, hogy 1947-ben a szovjet NKVD (belügyi erőszakszervezet) felügyelte a magyar választásokat. Ma jogállamban demokratikus keretek között szavazunk. Igaz, ott van fejünk felett a láthatatlan nyugati magánpénzhatalom – szintén erőszakszervezet- tengernyi pénze, amivel becsapják a választókat. Aminek vége az lehet, hogy bele masírozunk a tőlünk idegen háborúba, ránk kényszerítik a milliónyi migráns beengedését, a gender, az lmbtq, a transzvesztita, a pedofília világának elfogadását, nem beszélve a tizenhat év alatt felépülő jóléti intézkedések, történelmi alkotmányosságunk elpusztítását.
Hiszem, hogy a morális, mértékadó, konzervatív, keresztény, nemzeti erők a választáson győzedelmeskedni fognak. Eddig ugyanis inkább bővelkedtünk hazafiakban, mint árulókban. De! Azért gondolom, hogy a győzelem után újra kellene gondolni az eddigi kedvezményezett és a lehetséges belső árulók körét. Hiszen itt lappanganak közöttünk. Érdemes lenne aztán ránézni azokra a talpasokra, akik eddig kevésbé kaptak lehetőséget, annál többet az érdekfideszesek, a balról átigazoltak. Könnyen meg lehet találni a régieket, ismertek, most is rájuk lehet számítani. Ők minden körülmények között az ország érdekeit, a hagyományos magyar értékeket tartják a legfontosabbnak és akikben jelenleg is benne rejlik az a bizonyos kétharmad.
