Az európai gazdaság újraindításának fontos része a 750 milliárd eurós uniós alap, amely megfelelő támogatást biztosíthat a tagállamok gazdaságának élénkítéséhez. Az Európai Bizottság már a nyáron szeretné felvenni és szétosztani a gigahitelt, előtte azonban ratifikálni kell az ezzel kapcsolatos megállapodást minden tagállamban, és be kell mutatni a helyreállítási terveket. Erről egyeztetett pénteken Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
A hirado.hu azt írja, Ursula von der Leyen a következő szavakkal jelentette be tavaly júliusban, hogy a tagállamok hatnapos kemény tárgyalássorozat után végül megállapodásra jutottak az Európai Unió hétéves költségvetéséről, és ezzel együtt egy 750 milliárd eurós újjáépítési alapról:
Európának még mindig van elegendő bátorsága és képzelőereje ahhoz, hogy nagyban gondolkodjon. Meghatottan állunk itt annak tudatában, hogy történelmi pillanatokat élünk át.
A kettő együtt minden eddiginél több forrást biztosít a tagállamoknak az unió közös költségvetéséből, és központi elem lesz az EU gazdaságának járvány utáni újraindításához. A politikai döntést követő jogalkotási folyamat azóta lezárult, a labda immár a tagállamok térfelén pattog. Mindenkinek ugyanis nemzeti szinten is jóvá kell hagynia ugyanis az úgynevezett saját forrásokról szóló jogszabályt, és elő kell készítenie saját újjáépítési terveit. Ezeket április 30-ig kell benyújtani Brüsszelnek, a folyamat azonban nem zökkenőmentes – számolt be az Európai idő.
Jelentős különbségek vannak a tagállamok munkatempójában
A portugál elnökség felszólította a tagállamokat, hogy időben fejezzék be a munkát. Hat tagállam már jelezte, hogy nem tudja tartani a határidőt, de várhatóan még többen lesznek, akiknek ez nem sikerül majd – jelentette ki a közmédia brüsszeli tudósítója.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy ilyen terv megalkotása nagyon nehéz feladat, hiszen a következő hat év reformjainak és befektetéseinek végrehajtását kell felvázolni, miközben továbbra is dühöng a járvány
– mondta Marta Wieczorek, a bizottság lengyel szóvivője. Brüsszelben egyébként nagyvonalakban már tisztában vannak vele, hogy hogyan, mire költenék a pénzt, a tagállamok ugyanis előzetesen már tájékoztatták a testületet szándékaikról. Az egyes államok munkatempójában azonban vannak különbségek.
A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, hogy a hiányosságokat felszámoljuk. Nehéz hetek állnak előttünk, de meggyőződésem, hogy jól megoldjuk majd a feladatot
– fogalmazott Valdis Dombrovskis, az EB ügyvezető alelnöke. A helyreállítási alap elsődleges feladata, hogy forrásokat biztosítson a tagállamok gazdaságának járvány utáni újraindításához, de a végső cél ennél távolabbra mutat: a cél a fenntartható és ellenálló európai gazdaság megteremtése. Ezért a tagállami terveknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Például a források nem használhatók fel költségvetési támogatásra, ellenben minimum 37 százalékot zöld, 20 százalékot pedig a digitális átállást segítő reformokra kell költeni. Hozzá kell járulni a gazdasági növekedés serkentéséhez és a munkahelyteremtéshez. Magyarország mintegy 5900 milliárd forintra számíthat a következő öt évben.
A magyar helyreállítási terv, amelyet hivatalosan Helyreállítási és Ellenállóképesség-növelési Tervnek (röviden: HET) hívnak, az előírt 37 helyett 51 százalékot fordítana zöld beruházásokra, a digitalizációs 20 százalékot pedig elsősorban gazdasági, államigazgatási, oktatási és egészségügyi rendszerekben használná fel. Jelentős összegeket juttatna például társadalmi kohézióra és kutatás-fejlesztési tevékenységekre.
Júliusban hívhatja le a csomag első részét Magyarország
A tagállamok idén a nekik járó támogatások 13 százalékát hívhatják le, az első utalások akár már júliusban megtörténhetnek. A végső szót a Pénzügyminiszterek Tanácsa mondja ki. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag azonban még nem áll rendelkezésre, az ugyanis hitel, amit a piacokról vesz fel az AAA, tehát nagyon kedvező banki besorolású Európai Bizottság. Brüsszel 2026-ig évente 150 milliárd euró értékben tervezi különböző lejáratú kötvények kibocsátását.
Mielőtt a bizottság megkezdi a kötvénykibocsátási programot, valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia az úgynevezett saját forrásokról szóló jogszabályt
– emlékeztetett Johannes Hahn költségvetési biztos. A tagállamok nagy része azonban egyelőre elmaradásban van a ratifikációval, ami lényegében kezességet jelent a hitelek visszafizetésére.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/EPAOlivier Hoslet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS