Korrupciógyanús ingatlanügyek, eltussolt vesztegetési botrány, balhé részegen a rendőrökkel, prosti-ügy – mindezekkel a DK-hoz nemrég átejtőernyőztetett Molnár Gyulát, az MSZP egykori elnökét, Újbuda volt polgármesterét hozták összefüggésbe. Molnár eddig mindent megúszott, igaz, a Kopaszi-gát ügyében másodfokon letöltendő börtönre ítélték, ám végül a Kúria Mészár Róza (az MSZP volt alkotmánybíró-jelöltje) vezette tanácsa jogerősen felmentette a politikust és vádlott-társait. Bűnügyi portré Molnár Gyuláról.
A napokban jelentették be, hogy a DK színeiben indul Újbudán Molnár Gyula, a kerület egykori polgármestere, így amennyiben az előválasztáson és 2022-ben is nyer, úgy az egykor az MSZP elnökeként tevékenykedő politikus a Demokratikus Koalíció frakciójában foglalhat majd helyet. Molnár kedd este az ATV műsorában viszont azt mondta, egyértelmű csúsztatás, hogy ő akart volna a DK színeiben indulni. Molnár Gyula szerint a két párt, az MSZP és a DK egyeztettek egy olyan tárgyaláson, ahová őt nem hívták meg és ott állapodtak meg indulásának részleteiről.
Kopaszi-gate
Érdemes felidézni a DK-hoz átejtőernyőztetett volt MSZP-elnökről, hogy az egyik legsúlyosabb botrányaként tartják számon a nagy értékű Duna-parti ingatlanok, a Kopaszi-gát területeinek átjátszását MSZP-közeli vállalkozók kezére („Kopaszi-gate”). Az ügyben végül felmentették Molnárt, de még a helyi Fidesz fogalmazott úgy, hogy az aktákból nem feltétlenül az derült ki, hogy Molnár Gyula nem bűnös a Kopaszi-gát ügyleteiben, hanem az, hogy ügyesen „lepapírozták” a korrupciót. Hoffmann Tamás volt újbudai polgármester pár évvel ezelőtti közleményében emlékeztetett: Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármester egyértelműen Leisztinger Tamás (Tüttő Kata volt élettársa) „MSZP közeli üzletember” érdekeit képviselte, amikor az önkormányzat az államtól megvásárolta, majd pályáztatás nélkül továbbadta a nagyvállalkozónak a Kopaszi-gát jelentős területrészét.
Az ügyészség vádirata szerint 2006-ban Molnár Gyula akkori országgyűlési képviselő, XI. kerületi polgármester és Lakos Imre vagyongazdálkodásért felelős alpolgármester hivatali helyzetével visszaélve megkísérelt egy közel 40 hektáros önkormányzati telket – a Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén – pályáztatás nélkül átjátszani egy magáncégnek. A terület 417 millió forintért lett az újbudai önkormányzaté, majd több tulajdonosváltozás után az Öböl XI. Kft.-hez került. A harmadrendű vádlott, Zala László ügyvéd az ügyészség szerint kidolgozta a telek átjátszásának mechanizmusát. Ennek a páratlan adottságú ingatlanvagyonnak a hasznosítására alapította 2003 októberében a szocialista Molnár Gyula vezette helyi önkormányzat az Öböl XI. Kft.-t, amelybe másfél milliárd forint értéken két ütemben bevitte a gátat, az öblöt és a parton lévő földjeit. Az egyébként elhanyagolt állapotban lévő terület fejlesztésére a testület – pályáztatás nélkül – befektetőt keresett. Hamar megtalálta, hiszen 2004. január végén egy százezer forintos üzletrész eladásával társtulajdonossá tette az Eravis Ingatlanforgalmazó Rt.-t., amely az év márciusban másfél milliárd forint befizetésével már egyenrangú (50 százalékos) tulajdonossá vált.
Az MSZP alkotmánybíró-jelöltje mentette fel Molnárékat
A társaság egyik ügyvezetője Zala László ügyvéd lett, aki más ügyekben rendszeresen dolgozott az önkormányzatnak Ahogy arra évekkel ezelőtt a Magyar Idők is kitért, Zala László több céges érdekeltsége is izgalmas, de a legérdekesebb a Fortus Kereskedelmi Rt., amelynek 2002 és 2006 között többségi befolyású részvényese volt egy ciprusi offshore cég, a Dryden Enterprises Limited. A vállalkozás kézbesítési megbízottja Zala László volt. Gyurcsány Ferenc a Fortusban egyébként 1995 és 1997 között felügyelőbizottsági tag volt. A Fővárosi Törvényszék 2012-ben első fokon bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat, egy évvel később azonban a Fővárosi Ítélőtáblán egy addig még bíróság előtt meg nem hallgatott tanú arról beszélt, hogy szerinte a milliárdos vállalkozó, Leisztinger Tamás támogatta Molnár Gyula kampányát, és ezt kellett viszonozni az ingatlan átadásával. A tábla ezért másodfokon hivatali visszaélés miatt Molnár Gyulát nyolc hónap letöltendő börtönre, Lakos Imrét pedig hat hónap felfüggesztettre és hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte. A szóbeli indokolás szerint a vádlottak leplezett célja egyértelműen az inkriminált ingatlan Leisztinger érdekkörébe átjátszása volt, a sokat hangoztatott területfejlesztés nem lehetett reális. A Kúria Mészár Róza (az MSZP volt alkotmánybíró-jelöltje) vezette tanácsa azonban jogerősen felmentette Molnár Gyuláékat.
További gyanús ügyletek
Ahogy arra a Magyar Idők is kitért, Molnárnak nem ez volt az egyetlen ingatlanbotránya a polgármestersége idején. Sokáig beszéltek a helyiek a Bikás park egyik területének ügyéről is, ami szintén Molnár Gyulához köthető. Az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt folytatott nyomozást a hatóság Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármester ügyében. Figyelemre méltó az is, hogy Molnár, még polgármesterként ötvenmilliót utaltatott át az önkormányzat kasszájából az általa vezetett sportegyesületnek. Pontosabban írásban utasította a XI. kerületi önkormányzat pénzügyi és költségvetési igazgatóját, hogy a pénz kerüljön az önkormányzat számlájáról az általa elnökölt Újbuda Torna Club (ÚTC) számlájára.
Molnárék ügyesen lepapírozták azt az ügyletet is, amellyel a Szent Gellért Senior Apartmanházat játszották ki magánkézbe. A BRFK nyomozni kezdett, a gyanú szerint az önkormányzat „kifejezetten előnytelen” szerződéseket kötött a befektető Millers Zrt.-vel. A dokumentumok értelmében Újbuda a 200 millió forintos telekingatlanáért cserébe ugyan 50 százalékos tulajdoni hányadhoz jutott az apartmanházat birtokló projekttársaságban, de sem irányítási, sem szociális ellátáshoz köthető jogot nem szerzett a cégben. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a Millers Zrt. irányítása alatt álló Újbuda Gyöngye Kft. a ház építésére több mint másfél milliárd forintos hitelt vett fel, de a törlesztőrészleteket nem fizette. A kölcsönt és annak kamatait újabb hitelfelvétellel rendezték, ám – mint hozzátették – a kétmilliárd forintot megközelítő tartozás részleteit sem fizették a későbbiekben. Utóbbi két ügyben ugyanakkor végül megszüntették az eljárást.
Párttársa is megvádolta
Nagy port vert fel az is, amikor kiderült, hogy milliókkal támogatta Molnár politikai sikerét a XI. kerület egyik éjszakai szórakozóhelye. A Cafe del Rio nevű luxusbulikert korábbi vezetője azt állította, ő maga fizette ki a tulajdonos utasítására az akkor még polgármesterjelölt Molnár kampányrendezvényein fellépő zenekarokat. A Magyar Idők szerint a tulajdonos a sajtóban azt is állította, hogy Molnár Gyula – már polgármesterként – személyi titkárával együtt évekig ingyen ehetett-ihatott a Rióban. Molnárt saját párttársa is korrupcióval gyanúsította korábban. Krausz Csaba, a kerület egykori szocialista képviselője az Indexnek beszélt arról, hogy Zuschlag János alapítványaitól és a Matávtól is közvetve eljutottak támogatások Molnárhoz a 2002-es választási kampány utáni napokban. Molnár akkor csak annyit nyilatkozott: Krausz vádjaiban nem lehet mást látni, mint hogy „új barátai”, az újbudai fideszesek akarják őt lejáratni.
„Menjenek az útból, nagy ember az utasom!”
Mindezek mellett 2010 decemberében öt rendbeli becsületsértés miatt is vádat emelt a volt szocialista polgármester ellen az ügyészség. A vádirat szerint Molnár a budai várban durván sértegette és kirúgással fenyegette az autóját megállító rendőröket. Az előzményekhez tartozik, hogy 2009. szeptember 10-én borfesztivált tartottak a budai Várban. A rendezvénnyel egyidőben a rendőrök közlekedésbiztonsági akciót szerveztek a Várból levezető úton, hogy kiszűrjék az ittas vezetőket. Meg akarták állítani Molnár Gyula autóját is. A sofőr, egy nyugdíjas rendőr azonban először csak lassított és kikiabált a kocsiból. A rendőrök vallomása szerint azt mondta, menjenek az útból, mert nagy ember az utasa. A sofőr végül mégis megállt és a rendőrök igazoltatták a vezetőt. A vádirat szerint Molnár Gyula ekkor kiszállt, felmutatta országgyűlési képviselői igazolványát és felelősségre akarta vonni az intézkedő rendőröket. Kifogásolta a rendőri intézkedés elhúzódását, majd a helyszínen tartózkodó rendőröket, négy férfit és egy nőt letegezett, és velük szemben sértő kifejezéseket használt: senkiknek nevezte őket és azzal fenyegette őket, hogy ki lesznek rúgva. Az öt rendőr pedig becsületsértés miatt feljelentette Molnár Gyulát.
„Tekintsük ezt lerendezettnek”
2017-ben a Privát Kopó írt arról, hogy Molnár, még XI. kerületi polgármesterként az általa vezetett önkormányzatnál elkövetett korrupciós bűncselekményekről szerzett tudomást, de nem tett büntetőfeljelentést a vesztegetés gyanúját felvető ügyekben. Ezt támasztja alá egy 2010. június 14-én, a Budapesti Nyomozó Ügyészségen készült tanúkihallgatási jegyzőkönyv is. Az ügyészségen „fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés büntette miatt indult bűnügy” nyomozása során készült az a tanúkihallgatási jegyzőkönyv, amelyben az azóta már jogerősen elítélt, börtönt is megjárt Wieszt János volt XI. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselőnek, illetve az önkormányzat nevében eljáró ügyvédnek kenőpénzeket fizető személy az alábbiakat közölte a nyomozó ügyészekkel.
Annyit előadok, hogy 2008. elején a Média 11 Kft. rendezvényén az önkormányzat házasságkötő termében négyszemközt beszéltem Molnár Gyula polgármesterrel. Neki tulajdonképpen felháborodásomban előadtam, hogy hallatlan, hogy fizetnem kellett 8.250.000 Ft-ot 2005-ben, hogy megvehessek egy ingatlant, fizetnem kellett 2007-ben egy ugyanilyen volt önkormányzati bérleményért 2.200.000 Ft-ot, és most egy nyilvános pályázaton megvett önkormányzati lakás kapcsán Wieszt János újra további 1.000.000 Ft-ot kért tőlem. (…) Molnár Gyula ezen egyáltalán nem lepődött meg, meg sem rezdült, csak annyit mondott nekem, hogy „ezek már olyan régi ügyek, hogy tekintsük ezt lerendezettnek”. (…) Az tény, hogy Molnár Gyulának Wieszt János korrupciós cselekményéről beszámoltam, ő pedig a fenti módon reagált.
A szocialista politikus – ahelyett, hogy a törvényben rögzített kötelességének megfelelően büntetőfeljelentést tett volna a tudomására jutott ügyekben – elintézte az egészet annyival, hogy „ezek már olyan régi ügyek, hogy tekintsük ezt lerendezettnek”. Pedig 2008-ban nehezen lehetett „régi ügyeknek” titulálni a 2005-ben és a 2007-ben történt cselekményeket.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS