A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a baloldal előválasztása és a jobboldal aláírásgyűjtése azonos hatással járt: szeptember hónapban csak a hibahatáron belül változott a két politikai tábor közötti különbség. A kutatás szerint Gyurcsány Ferenc “elrettentő erejét” mutatja, hogy a minimális elmozdulás a Fidesznek kedvezett.
A baloldali pártok egyesülési folyamatának fontos állomása az előválasztási küzdelem, amely látszólag a jelöltek személyének kiválasztásáról szól elsősorban; valójában egy átfogó mozgósító kampány a baloldal, és különösen annak egyesülése mellett. A nagyjából hétszázezerre tehető résztvevői létszám a baloldali szavazótábornak alig több mint a negyede, az ő mozgósításuk azonban fontos az ellenzék megszervezése szempontjából. Ugyanakkor a Fidesz sem maradt tétlen, és hasonló mozgósító kampánnyal válaszolt az előválasztásra. Sőt, a kormánypárt Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely személyét középpontba állító petíciója még jobban is teljesített, könnyebb volt a résztvevőket megnyerni vele – állapították meg.
A két mozgósító kampány összességében hatásában kiegyenlítette egymást, mindkét szavazótábor elszántabbá vált, de a két szavazótábor közötti versenyhelyzet nem változott. A részvételüket biztosra ígérő szavazók pártpreferenciája alapján “most vasárnap” a Fidesz ötvenhárom, az egyesült baloldal a szavazatok negyvenöt százalékát szerezné meg. Mindez a mostani kormánypárt további kényelmes kormányzását tenné lehetővé, mintegy százhúsz mandátumtöbbséggel. A két politikai tábor között ugyan azonosítható hét százaléknyi egyéb pártra szavazó, de ők nem rendelkeznek világos preferenciával; konkrét pártnevet csak kevesebb mint harmaduk, két százalék jelölt meg preferenciájaként, amely a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt aktuális gyengeségét is mutatja.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2021. szeptember 20. és 21. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a tizennyolc évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Ezer fős mintanagyság és kilencvenöt százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.
Forrás: MTI; Fotó: Nézőpont Intézet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS