Egyetlenegy maffiavezér sem lehet nyugodt, mert arra törekszik a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI), hogy a szervezett alvilág meghatározó szereplői rács mögé kerüljenek – többek között erről beszélt a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában az NNI vezetését szeptember elsejétől ellátó Opauszki András. Az alezredessel ezenkívül a magyarországi „keresztapákról” és „drogbárókról”, az őket fenyegető montenegrói kábítószermaffiáról, kiberbűnözésről, a 90-es években elkövetett leszámolásokról, robbantásokról, korrupt rendőrökről, Portik Tamásról és köréről, olajosokról, az őket védő titkosszolgákról, valamint egy olyan gyermekgyilkosságról is beszéltünk, amiben egy egykori jobbikos politikus neve is felmerült.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezetőjeként mik az elsődleges célkitűzései, mi az, amin mindenképpen változtatni szeretne?
Változtatni semmin nem kell, hiszen az NNI-nek eléggé világosan meg van határozva, hogy milyen feladatokkal foglalkozik. A szervezetben az emberölések felderítése mellett az egyik legfontosabb a kábítószer elleni harc, illetve 2015 óta folyamatosan velünk van az illegális migráció, amire szintén kiemelten figyelünk. Ami kiemelendő még, az a kiberbűnözés elleni küzdelem. A Covid-járvány alatt ez a terület nagyon felgyorsult. Azt is mondanám, hogy megduplázódott, de inkább megháromszorozódott ezeknek az ügyeinknek a száma. Tartanunk kell a lépést, de nagyon-nagyon nehéz, ezért folyamatosan fejlesztünk és tanulunk. Ugyanezekkel a gondokkal küszködnek egyébként a külföldi partnerszolgálataink is.
Ha már kábítószer-ellenes harc, nemrég fogtak el Montenegróban egy magyar „drogbárót”, akit a Nemzeti Nyomozó Iroda körözött.
Ő befolyásos szereplője az alvilágnak, de drogbárónak nem nevezném. Rengeteg kábítószer behozataláért felelős, nagy hálózatot üzemeltetett, de nagy csapást mértünk az utóbbi időkben a szervezetére.
Vannak Magyarországon drogbárók egyáltalán?
Magyarország tranzitország. Nemzetközi kitekintésben mennyiségét tekintve elenyésző a magyarországi kábítószer, annak ellenére, hogy én egy grammot is soknak tartok. Szélsőséges példával élve: behoznak hozzánk egy tonna kokaint, amiből lehet, hogy 100 kilót itt leraknak, és a maradék 900 kilogramm az megy tovább Európába. Ugyanez igaz egyébként a marihuánára is. Lehet, hogy elindul egy tonna mondjuk a Balkánról Nyugat-Európába, és abból 100 kiló marad itt. Nekünk ekkora a felvevőpiacunk. Tehát valamilyen szinten végesek ezek a felvevők, vagy a droghasználók. Ami biztos: ahhoz, hogy ezt az útvonalat felügyelni lehessen, mindenképpen kell egy olyan magyarországi szereplő, aki tudja szervezni, irányítani, összefogni az ellátási láncolatot. Nekünk ezeket a szereplőket kell „lekapcsolnunk”. Ám a magyarországi szervezőket nem nevezném drogbárónak. Ha nemzetközi viszonylatban nézzük, hogy egy drogbáró mekkora mennyiségű kábítószert mozgat, akkor el kell keserítenem azokat a bűnözőket, akik azt gondolják, hogy ők drogbárók.
Opauszki András. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Pár évvel ezelőtt elterjedt az alvilágban, hogy a magyar bűnözők közül, akik drogkereskedelemmel foglalkoznak, félnek, mert a montenegrói kábítószermaffia megvetette nálunk a lábát.
Ha a nemzetközi híradásokat nézzük, hogy milyen egy montenegrói vagy egy szerb bűnözői csoport erőszakossága, akkor azt gondolom, hogy joggal félnek. Jelen vannak Magyarországon szerbek, albánok és montenegróiak is, de pont azért, mert tranzitország vagyunk, nem pedig célország. Nekünk persze fontos szerepünk van, hogy ezeket a szervezeteket bomlasszuk, feltérképezzük, illetve a külföldi hatóságokat segítsük információkkal.
Az NNI az úgynevezett döglött gyilkossági ügyekben, a ’90-es évek leszámolásaival összefüggésben is nyomozást folytat, több ügyben már jogerős ítélet született, az egyik legismertebb leszámolásos merénylet, a Fenyő-gyilkosság is bírósági szakban van már, pedig nagyon kevesen gondolták volna, hogy Gyárfás Tamást egyszer a vádlottak padjára tudják ültetni.
A nyomozók azért bíztak benne.
Ezt nem kétlem, csak arra utaltam, hogy ő nagyon sokáig érinthetetlennek tűnt, ráadásul a felbujtást nagyon nehéz bizonyítani.
Ez egy emberölési ügy, és a gyilkosság egy olyan megbocsáthatatlan bűn, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Ezek a cselekmények – ha minősített esetek – nem évülnek el. Sok ilyen ügy van. Az életvédelmi osztályunk folyamatosan monitorozza a döglött ügyeket. Ahol van DNS, az orientálhat minket egy elkövető irányába. Bízunk abban is, hogy megnyílnak olyan emberek, akik akár a Portik-féle bűnszervezet korábbi tagjai voltak, de eddig valamilyen okból hallgattak.
Opauszki András. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Az már nyílt titok, hogy több bűnöző beszélni kezdett az utóbb időben a Portik-féle társaságból, így meg tudták nyitni egy felrobbantott jordán pénzváltó, Muskovics Gyula, illetve a Gyüre-gyilkosság aktáját is.
Az új büntetőeljárási törvény nagyon sok mindenre ad lehetőséget, az egyezségkötés megkönnyítette a büntetőeljárások lefolytatását. Természetesen ez az ügyészség bevonásával működik, hiszen ők ajánlhatják. De ha már itt tartunk, van egy nagyon erős fegyverünk e tekintetben.
Micsoda?
A vagyonvisszaszerzés. Ha valaki alól kihúzzuk az anyagi megélhetést, az nagyon hamar elgondolkozik azon, hogy milyen formában lehet a hatóságokkal együttműködni. A bűnözőknek sem mindegy, hogy nyolc-tíz évet „húz le”, vagy megállapodik négy évben, majd ha azt letöltötte, kijön, és újra dolgozhat a legális életben.
Ha már a bűnözőknél tartunk, ahhoz mit szól, hogy többen is támadják önt alvilági körökben?
Ha így van, azt mondom, ez dicséret. Mi nem egy oldalon állunk. A szervezett bűnözés elleni harcban egyértelmű, hogy a törvényes keretek között mindent fel fogunk használni, hogy az alvilági szereplőket eljárás alá vonjuk. A vezetőim irányába az lett volna rossz üzenet, ha dicsérnek a bűnözők, akik között egyébként vannak nagyon rafináltak. Ez számunkra is kihívás. Tisztelni kell ilyen szempontból a másik oldalt is, mert vannak nagyon-nagyon okos emberek köztük. Ez egy kőkemény játszma.
Opauszki András. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Kőkemény játszma volt a Portik Tamás és csapata elleni nyomozás is. Ha jól tudom, ön a ’90-es években elkövetett leszámolások vizsgálatára létrehozott nyomozócsoportok közül az egyiknek a vezetője volt.
Igen. Ott voltam Portik Tamás elfogásánál és büszke vagyok arra, hogy részt vehettem a magyar kriminalisztika egyik legbrutálisabb bűncselekményének, az Aranykéz utcai robbantásnak a nyomozásában is.
Az Aranykéz utcai robbantás ügyében ugyan jogerős, elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság, a tanácsvezető ugyanakkor azt is elmondta, hogy Portik mellett ennek a merényletnek lehettek más felbujtói is. Ezt a szálat is vizsgálták?
Persze, hiszen a felrobbantott Boros Tamásnak sok ellensége volt, nemcsak Portik. Elképzelhető, hogy mások is rábólintottak Boros megöletésére, de a rendelkezésre álló bizonyítékok „csak” Portik Tamás bűnösségét támasztották alá. Ugyanakkor ezt az ügyet sem engedtük el végleg, hiszen nem évült el.
A legegyszerűbb az lenne, ha Portik elmondaná, kik voltak a bűntársai.
Én azt gondolom, hogy nem fogja elmondani.
Nincs esély arra, hogy megszólaljon?
Szerintem nincs.
Nem gondolhatja azt, hogy „Nehogy már én üljek egyedül, gyertek csak szépen utánam!”?
Másokból, más ügyekben kinézném. Régi „csibészekből” is kinéztem volna, mint például Prisztás József. De Portik nem ilyen.
Opauszki András. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Korábbi energolos cégtársai panaszkodtak is rá, hogy egy idő után nem bírtak vele és kezelhetetlen lett, pedig ők karolták fel.
Igen, a „nagy öregek” ott álltak mögötte. Azt persze érdemes vizsgálni és vizsgáljuk is, hogy a volt cégtársai milyen szerepet tölthettek be a különböző bűncselekményeknél.
Az olajos cégük, az Energol környékén volt titkosszolgák is felbukkantak. Az ő szerepüket is vizsgálják?
Azt gondolom, hogy nekik a gyilkosságokhoz nem volt közük. Ők a gazdasági bűncselekményekbe, az olajozásba folytak bele.
Védelmet adhattak nekik? Ez a kérdés azért is vetődött fel bennem, mert a ’90-es években volt olyan rendőri vezető, aki utólag elismerte: azért nem tudták abban az időben elfogni Portikot, mert őt a katonai titkosszolgálat segítette.
Kaphatott védelmet a társaival, amíg az olajozásban hasznot hoztak a mögöttük álló embereknek. De láthattuk, hogy amint megindult az Energol elleni büntetőeljárás, ez a védelem megszűnt. Igaz, Portikot a szökése alatt segíthették a régi kapcsolatai, de ha lenne még olyan bűncselekmény, ami ezzel kapcsolatban nem évült el, azt nem a mi feladatunk lenne vizsgálni – hiszen hivatalos személyekről van szó –, hanem a Központi Nyomozó Főügyészségnek.
A lefoglalt, több száz órányi Portik-hangfelvételek nem segítik a gyilkossági ügyek nyomozásait? Azt már tudjuk, hogy a Fenyő-ügyben nagy segítség volt a hangfelvétel.
Vizsgáljuk, hogy mennyiben segítheti a többi életellenes ügy megoldását.
Korrupt rendőrök, ügyészek szóba kerülnek a felvételeken?
Erről nem nyilatkozom.
Opauszki András. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Ezt többek között azért is kérdezném, mert a már említett Boros Tamás videovallomása, amiben kipakolt az olajmaffiáról, rövid időn belül kiszivárgott, ami az életébe került, illetve az ügyész is megemlítette az Aranykéz-merénylet perbeszédében, hogy a nyomozás korábbi vezetőjének a szekrényéből tűntek el fontos bizonyítékok, például azok a felvételek, amin jól felismerhető volt a robbantó.
Az egy nagyon zűrzavaros időszak volt, mindennaposak voltak a robbantások, leszámolások. A gránátdobálások célja az volt, hogy a rendőrség leterhelt legyen, így pedig nagyon nehéz volt felvenni a bűnözőkkel a versenyt.
Az más, hogy a nyomozók leterheltek, vagy hogy valaki direkt kiad egy felvételt.
Ez abszolút elítélendő számomra, én nem is tudnék olyan kollégával dolgozni, aki árulást követ el. De mondom, „őskáosz” volt az 1990-es években, és vannak arra adatok, hogy ezt a Portik-féle kör idézte elő. Visszatérve még az Aranykéz utcai robbantáshoz: örülök, hogy pontot tettünk az ügy végére, hiszen örökké kísértett volna minket, ha nem oldjuk meg. Ugyanígy soha nem fogjuk feladni a Radics-család „eltűnésének” nyomozását sem. Ez egy hatalmas adóssága a rendőrségnek. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ebből a körből akár egy gyilkos, vagy egy alvilági vezető is szabadlábon maradjon.
Kovács Lajos, a döglött ügyek osztályának volt vezetője nyilatkozta azt néhány éve, hogy körülbelül 15–20 „keresztapa” van Magyarországon. Ezt ön is így látja?
Ha megnézzük a hazánkban működő szervezett bűnözői csoportokat, akkor nem biztos, hogy lehet „keresztapákról” beszélni. Ha a bűnszervezetnek a vezetőjét egyébként annak nevezhetnénk, akkor ez a szám lényegesen nagyobb; csak gondoljunk bele abba, hogy az elmúlt pár évben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nagyon sok bűnszervezetes ügyet oldott meg. És ugyanúgy nagyon sok bűnszervezetes ügy van az NNI-nél is. Ezeknek a vezetőit össze sem lehet hasonlítani mondjuk az olasz maffiavezérekkel. A magyarországi szervezett alvilági vezetők és szervezeteik nagyrészt fel vannak térképezve, csak mi nyilván a megfelelő bizonyítékok begyűjtése után tudunk lépni. Sokszor egy-egy ilyen ügynek a feldolgozása 3–4 évet vesz igénybe. Van, ahol óriási szerencsénk van, és 8–10 hónapos felderítés is eredményes lehet, de van, hogy évek alatt kell összeszedni a bizonyítékokat, amelyek azt mutatják, hogy ez egy jól működő bűnszervezet volt, ami anyagi haszonszerzésre törekedett az évek során. Azt ugyanakkor megígérhetem, hogy mi mindenképpen arra törekszünk, hogy egyetlen szervezett alvilági vezető se ússza meg a felelősségre vonást.
Opauszki András. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Az NNI nemrég porolta le az 1998-ban meggyilkolt Szathmáry Nikolett aktáját. Milyen fejlemény történt, hogy újra nyomozni kezdtek?
Olyan új adatok birtokába jutottunk, ami elvezethet a megoldáshoz.
Egy, vagy több személy került képbe?
Több. De van, akit azóta már kizártunk.
Felmerült, hogy egy nemrég pedofil bűncselekmények miatt letartóztatott volt jobbikos politikus neve is előkerült a gyilkosság kapcsán.
Ez a nyomozás folyamatban van, részleteket nem mondhatok el, de mindent megteszünk, hogy kiderüljön az igazság.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS