Az egykori raktárakból eltűnt a lőpor utolsó nyoma is, de a Csillagerőd ma újra őrtorony és bástya, a Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító másolatgyűjteményének őrhelye – fogalmazott Áder János köztársasági elnök a nemrégiben felújított komáromi Csillagerődben megnyílt tárlat ünnepélyes megnyitóján. Az eseményen Baán László miniszteri biztos arról beszélt: az antikvitásnak is komoly gyökerei vannak Komáromban, ezért az eredeti alkotásokról még a XIX. században készült gipszmásolat-gyűjtemény.
Brigetio római múltja, a hányattatott sorsú, de történelmileg és művészi szempontból is értékes anti-reneszánsz gipszgyűjtemény, és a funkcióját kereső, elhanyagolt komáromi Csillagerőd egy közös sikertörténetben találtak egymásra, egy olyan új minőséget létrehozva, amely párját ritkítja az egész világon.
A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja. Az erődrendszer kialakítása az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni, megépítésekor Közép-Európa legnagyobb katonai komplexumának számított. Ennek egyik fontos eleme, a Csillagerőd – egy korábbi palánkvár helyén – 1850 és 1871 között épült. Az Osztrák—Magyar Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta az erődöt, majd 1920 után a Magyar Királyi Honvédség lőszerraktáraként működött. A második világháború alatt rövid ideig internálótábor volt, majd ezt követően szükséglakásokat alakítottak ki benne, később a helyi ÁFÉSZ tulajdonába került és a cég zöldségraktárként használta a helyiségeit. A rendkívül leromlott állapotú épületegyüttes a Liget Budapest Projekt keretében újult meg és kapott az egész országban egyedülálló kulturális funkciót.
Forrás: Liget Budapest Projekt
A gipszgyűjteményt nem gondolták értékesnek a megszállók, hát itthagyták
Mint arról már korábbi videónkban is beszámoltunk, a meglehetősen semmitmondó elnevezésű gipszmásolat-gyűjteményt a XIX. századi azon romantikus elképzelés hívta életre, amely a mindennapok emberéhez szerette volna közelebb hozni a művészetet, mégpedig a korban jobbára elérhetetlennek tetsző ókori szobrok hiteles gipszmásolataival. Ennek határára kezdett Pulszky Ferenc is igazgatóként másolatokat készíttetni a Magyar Nemzeti Múzeum számára, a gyűjtemény a végleges helyét azonban a Szépművészeti Múzeumban találta meg. 1902 és 1913 mintegy ezer darab szobor gyűlt össze, ebből 300 volt a középkori és reneszánsz, míg a többi az antik másolat volt. Baán László videónkban ugyanakkor felidézte: a II. világháború vége felé, miközben hazánkból értékes műtárgyakat szállítottak el a különböző megszálló csapatok, a gipszgyűjteményt nem tartották értékesnek, és bár itt hagyták, a szobrok később sem kerültek kiállításra. Hét évtizede, akárcsak a Csillagerőd, folyamatosan pusztultak – tért rá a miniszteri biztos arra a történetre, hogyan is talált egymásra a másolatgyűjtemény és a funkcióját kereső komáromi erőd. Mint megjegyezte, az antikvitásnak Brigetio nyomán komoly gyökerei vannak a városban, ezért a szoborgyűjtemény jellegében sem idegen a környezetétől. Mint fogalmazott,
a kiállítás egyfajta kulturális tanösvényként olyan időutazása hívja a látogatókat, legyenek azok kicsik, nagyok, tanulók, vagy családosok, ahol mindenki a saját ízlése és tempója szerint csodálhatja meg az ismert, de eredetiben még sosem látott nagyszerű alkotásokat.
A több mint három évig tartó munkálatok során – Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján – az erődépületet és környezetét teljes körűen felújították és bővítették egy új, több funkciós kulturális központtal, modern kiállítótérrel is, amelynek köszönhetően a meglévő épület nettó alapterülete több mint 7000 négyzetméterre növekedett. A komáromi Csillagerőd felújítását megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően – ahol lehetséges volt – az eredeti állapotában állították vissza az erődöt. Az új, kibővített komplexumban a XXI. századi igényeknek megfelelően nemcsak kiállítóterek, hanem vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kaptak. Az ágyú- és lőállásokat visszaállították történelmi állapotukba, az udvaron pedig egy szabadtéri színpadként is használható területet alakítottak ki. Az erődrendszer két évig tartó felújítása során 32 ezer négyzetméter földet mozgattak meg, 1200 négyzetméternyi kőfelületet újítottak fel és 115 ezer darab bontott téglát építettek be.
Forrás: Liget Budapest Projekt
Akár egy könyvben sétálnánk
Szőcs Miriam kurátor ugyanakkor arról beszélt: bár a művészek, művészettörténészek is nagy örömmel fogadták a kiállítás létrejöttét, jellegében mégis igyekeztek böngészőkönyvhöz hasonló elrendezést kialakítani, amelyben különböző információkat is megtudva sétálhatunk végig. Mint hozzátette, a gipszmásolatok egyediségét az adja, hogy általuk közelről csodálhatjuk meg az ókori és középkori mesterek alkotásait, hiszen a “gipsz nagyon szépen visszaadja minden részletét az eredetinek”.
A kiállításon a látogatók megcsodálhatják majd többek között Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak minden részletében méretarányos másolatát, csakúgy, mint a milói Vénusz, a Laokoón-szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának hasonmását. Ezek mellett a középkori és reneszánsz emlékek antik kapcsolataira is rávilágít a tárlat, így lehetőség nyílik például a Laokoón-szoborcsoport és Michelangelo szobrainak művészettörténeti párbeszédbe állítására is. Az eredetileg sokszor sötét terekben vagy nagy magasságban beépített műalkotások után készült gipszmásolatokat itt közelről és szemmagasságból lehet tanulmányozni.
Forrás: Liget Budapest Projekt
Forrás: Liget Budapest Projekt/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Liget Budapest Projekt
(X)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS