Csókay András: Magyarország gyújtóponttá vált, ahonnan újra evangelizálódik Európa

Jelen századunk vagy eucharisztikus lesz, vagy nem lesz, ezért is kötelessége minden hívő kereszténynek az élet minden területén, így a munkájában is tanúságot tenni, hiszen csak így tudjuk újra evangelizálni az árok szélére sodródott európai hitet – fogalmazott a PestiSrácok.hu kérdésére Csókay András idegsebész professzor, aki az 52. Eucharisztikus Kongresszus tizenkét hírnökének egyikeként beszélt a nagyszabású budapesti esemény utóéletéről. A professzor szerint Magyarország a kongresszussal példát mutatott Európának és a világnak, és gyújtóponttá vált, ahonnan futótűzként evangelizálódik majd újra Európa, és adott esetben az a világra is kihat.

Az 52. Eucharisztikus Kongresszus alkalmával Erdő Péter bíboros tizenkét neves közéleti személyiséget kért föl arra, hogy az esemény hírnökeiként személyes tanúságtételükkel népszerűsítsék, vigyék hírét az eseménynek. A hírnökök egyike Csókay András professzor volt, akit arról kérdeztünk, milyen kihívást jelentett számára a felkérés, különösen annak fényében, hogy a szimbolikus, az apostolokra is utaló tizenkettes szám azt is sugallja, ez a megbízatás nem ért véget a kongresszus lezárultával. A neves idegsebész elmondta: a felkérés számára nagy kihívás és nagy felelősség volt, mert az ember a tizenkettes szám miatt magától értetődően gondol az apostolokra, tehát „nem lehetett, csak pusztába kiáltani”, az országjárások során úgy kellett tanúságot tenni az eucharisztiáról, hogy a szó megmaradjon, ne vesszen el.

Hitelesen kellett tanúságot tenni az élő Krisztusról, az eucharisztia valóságáról, mert ez a lelkünknek, a testünknek egy hatalmas nagy tápláléka

– fogalmazott Csókay András, aki megjegyezte: nem is annyira nehéz elhinni, hogy abban a kicsi szentostyában ott van Krisztus valóságos teste, mert az az Isten, aki megteremti a semmiből az univerzumot, az élettelen anyagból az élővilágot és az embert,

miért ne tudná azt megcsinálni, hogy valóban ott legyen abban a kis élő kenyér formájában, amit magunkhoz vehetünk, a testünkké válik, és ezzel minden nap, minden alkalommal erőt ad.

Hit nélkül gyógyítani, ahhoz kell a bátorság

Csókay András szerint Krisztusnak ez a jelenvalósága a saját szakterületén, a gyógyításban is megmutatkozik, mert, mint fogalmazott, akkor tudunk kreatívak, impulzívak lenni,

hogyha le tudunk szállni a lelkünk mélyére, ahol az igazsággal találkozunk. És az igazság a tudományos igazságot is jelenti. Jézus Krisztus a tudományt is megváltotta. A vele való találkozás garancia arra, hogy tőle kreatív, intuitív ötletek fognak jönni, amik szolgálják a gyógyítást.

A professzor hozzátette: számtalanszor megtapasztalta saját életében, orvosi gyakorlatában, hogy a nehéz helyzetekben az imádság mindig segít, mindig utat mutat. Az imádságból szerinte kreatív gondolatok születnek, amelyekkel meg lehet oldani egy nehéz problémát, máskor erőt, elszántságot ad,

úgyhogy sokszor úgy érzem, nagy bátorság kell Krisztus-hit nélkül gyógyítani.

Magyarország a gyújtópont

Csókay András kiemelte: van egy többször megfogalmazott gondolat, hogy a jelen századunk vagy eucharisztikus lesz, vagy nem lesz, ezért is kötelessége minden hívő kereszténynek az élet minden területén, így a munkájában is tanúságot tenni, hiszen

így tudjuk újra evangelizálni az árok szélére sodródott európai hitet. Magyarország a kongresszussal példát mutatott Európának és a világnak, gyújtóponttá vált, ahonnan futótűzként újra evangelizálódik majd Európa, és adott esetben az a világba is kihat.

Mint kiemelte, őszinte szívvel hiszi Pio atya jóslatát Magyarországról, amely

olyan kalitka, ahonnan egy gyönyörű madár fog kirepülni. Eleget kell tenni ennek a felhívásnak.

Vezető kép: Ambrus Marcsi/NEK