Az Európai Unió néhány hónap alatt az egész kontinenst a szakadék szélére kormányozta az át nem gondolt szankciós politikájával, elképesztő mennyiségű léket ütve saját hajójába. A gáz ára az orosz–ukrán háború kitörése előtt, februárban 70-80 euró/MWh körül mozgott, ezt követően a háború kitörése körüli napokban hirtelen emelkedni kezdett, most pedig 220 eurónál tart. Ez nemhogy nem állt meg, hanem március elején újabb lendületet kapott, a gázár pedig csak 100 eurós értékre kúszott fel, most pedig 220 eurónál tart – többek közt erről és a “benézett” európai szankciós politikáról beszélt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára egy, a Facebookra feltöltött videójában.
Az első uniós szankciós csomagok kapcsán még fel sem merült, hogy ezeket az energiahordozókra is kiterjesztenék, valamint az európai vezetők is egészen másképpen beszéltek a megoldási lehetőségekről. Azóta Európát egyre mélyebbre szívja az örvény és egyelőre nem lehet látni a kiutat. Az orosz–ukrán háború elején Olaf Scholz német kancellár még más húrokat pengetett és beismerte, hogy nem lenne fenntartható az orosz olaj-, gáz- és szénszállítások leállítása. Ez ma már egészen furcsán hangzik, pedig a német kancellár március 7-én így nyilatkozott:
Az Európai Unió nem nélkülözheti az Oroszországból származó energiahordozókat.
Az uniós tagállamok vezetőinek március 11-i csúcstalálkozója után újabb egyértelműen hibás döntést hozott a kontinens vezetése, hiszen Ursula von der Leyen azt nyilatkozta, hogy az Európai Unió 2027-re szüntetné meg az orosz energiafüggőséget.
A tervünk arról szól, hogy több beszállítót szeretnénk és átállnánk a megújuló energiára. Május közepére javaslatot teszünk majd arról, hogyan szüntessük meg 2027-re az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségünket
– mondta Ursula von der Leyen.
Van még miért tapsolni? Ursula von der Leyen és a szocialista Frans Timmermans együtt örül. Fotó: lrt.it
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára egy, a Facebookra feltöltött videójában részletesen vezette le az általa “benézettnek” nevezett uniós szankciós politika hátulütőit. A folyamat egyre mélyebbre vezetett, hiszen március második felében a balti államok, a lengyelek és a hollandok is szorgalmazták az uniós olajembargó bevezetését; ekkor két nap alatt (21. és 23. között) 21,5 százalékkal nőtt a gázár. Ez azonban nem állította meg az európai nagyhatalmak vezetőit a lejtőn, amire példa Emmanuel Macron francia elnök bejelentése is, aki az energiaembargó mellett foglalt állást április 4-én.
Az Európai Bizottság végül április 5-én nyíltan közölte, hogy az egyértelmű cél nem más, mint az orosz olajimport betiltása. Ezzel azonban még nem volt vége a szomorú folyamatnak, május 8-án ugyanis Von der Leyen újabb szankciós csomag tervét ismertette, amely szerint az EU hat hónapon belül fokozatosan megszüntetné az Oroszországból érkező kőolaj behozatalát. Május végén tovább erősödtek a szigorú energetikai szankciókat támogató hangok; ekkor lépett színre ismét Soros György is, aki szigorú szankciók bevezetésére biztatta levelében Mario Draghi olasz miniszterelnököt.
Az Európai Unió erősebb az orosz gáznál
– írta az olasz kormányfőnek Soros.
Június 3-án az Európai Unió Tanácsa megszavazta a hatodik, a kőolaj behozatalát betiltó szankciós csomagot. Június 9-én Ursula von der Leyen azt nyilatkozta, hogy az olajembargó nagy előrelépés,
azonban most a gázt kell célba venni.
A lépések válaszlépéseket eredményeztek, Oroszország június közepétől csökkentette a szállított földgáz mennyiségét Európába – hangsúlyozta Dömötör Csaba. A csökkentés óriási mértékű volt, hiszen mintegy hatvan százalékkal tekerték le a legfőbb európai csővezetéknek számító Északi Áramlaton keresztüli szállítást, de az Olaszországba beérkező mennyiség is nagyjából a felére csökkent. Ennek következtében még magasabbra emelkedtek a gázárak. A korábbi, 100 euró/MWh-s ár helyett július végére már ennek kétszeresére, 200 euró köré emelkedett a gáz ára. Július 27-én a 220 eurót is meghaladta az ár. Az államtitkár ezért felhívta a figyelmet arra, hogy mik voltak a kiváltó okok és mi lehet a kiút hazánk számára:
Nem a háború kirobbanásának ténye, hanem a szankciók lebegtetése hozta el a legnagyobb emelkedést. Azokra hullanak vissza a szankciók, akik azt kezdeményezték. Most az európai gazdaság húzza a legrövidebbet. Ebből a helyzetből kell kitörni.
Dömötör végül elmondta, hogy ebben a helyzetben fontos döntéseket kell hozni: a gáztárolókat fel kell tölteni, és fokozni kell a hazai kitermelést, valamint a napelem-kapacitást; ezen kívül az átlagfogyasztásig fenn kell tartani a hatósági árakat, ezáltal megvédeni a háztartásokat, amely 181 ezer forintot jelent havonta átlagosan egy átlagos háztartásnak.
Forrás: Dömötör Csaba Facebook-oldala; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS