A ma még nehezen kezelhető terhet jelentő kommunális hulladékunk rövid időn belül az energiatermelés egyik lába lehet, amely hozzájárulhat a napjainkban egész Európát nyomás alatt tartó energiaválság kezeléséhez. Jövő nyárra teljesen átalakul a hulladékgazdálkodás rendje és rendszere Magyarországon.
Mindehhez azonban kevés a 2021 februárjában elfogadott új hulladékgazdálkodási törvény és a vállalások; társadalmunk gondolkodását kell alapvetően megváltoztatni, átfordítani és általánosság tenni a gondolatot, miszerint a hulladék nem felesleges szemét, amitől szabadulni kell, hanem értékes nyersanyag. Az új hulladékgazdálkodási rendszert óriási beruházással egy piaci szereplő működteti a jövőben: a kormányzat által kiírt koncesszió nyerteseként a Mol Nyrt. célkitűzése az, hogy új ágazata a körforgásos gazdálkodás motorja legyen.
A hulladékgazdálkodási rendszer átalakításához és a körforgásos gazdálkodás bevezetéséhez a Pannon Egyetem kutatás-fejlesztési projektje teremti meg a tudományos alapot. Az első, úgynevezett pilot projektek Veszprémben valósulhatnak meg, itt kutatják, monitorozzák a hulladékgazdálkodási modelleket, megoldásokat. Első lépésként most megnyitották az ország első Újrahasználati Központját.
Miközben világszerte egyre nagyobb probléma a nyersanyagkészletek kiapadása, Magyarországon a hulladékunknak jelenleg még csak a felét hasznosítjuk újra, a másik 50 százalékát pedig hulladéklerakókban helyezünk el, amelyek kapacitása véges. Így több szempontból is indokolt, sőt, sürgető egy olyan létfenntartás és gazdálkodás megalapozása, amelyben jóval kevesebb hulladék képződik, és annak jelentős része sem haszontalan felesleg, amitől megszabadulunk, hanem értékes nyersanyag forrása.
Nyersanyagként és ne feleslegként tekintsünk a hulladékra
A magyar kormány célul tűzte ki, hogy fokozatosan áttér a körforgásos gazdaságra és olyan hulladékgazdálkodási rendszert fog működtetni, amely egyedülálló és mintaértékű lesz egész Európában. Ennek érdekében megújítja a hazai hulladékgazdálkodási ágazatot és olyan rendszert vezet be, amely nyersanyagként kezeli a hulladékot – olvasható a 2020-ban elfogadott országos hulladékgazdálkodási tervben. A körforgásos gazdálkodás bevezetésének eredményeként vállaltuk, hogy 2035-ra a jelenlegi 50-ről 10 százalékra csökkentjük a hulladéklerakást. 2020 végén az állam átvette az önkormányzatoktól a hulladékgazdálkodást, majd 2021-ben új hulladékgazdálkodási törvény született hosszútávú stratégiai célkitűzésekkel, amit az a döntés követett, hogy szigorú feltétellel 35 évre koncesszióba adják ki az ágazatot.
Mol, kormányzati szereplők, Pannon Egyetem – kéz a kézben egy fenntarthatóbb jövőért
A fenntarthatóbb jövő körforgásos gazdálkodásának kiépítésében több szereplő dolgozik együtt: a hulladékgazdálkodási feladatot a jövőben ellátó Mol Nyrt., a működést felügyelő Technológiai és Ipari Minisztérium, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. és a több klímát érintő kutatás-fejlesztési projektben is meghatározó szerepet betöltő Pannon Egyetem.
A hulladékgazdálkodás reformjának és egy valódi körforgásos gazdálkodás bevetésének első lépcsőfoka a gyakorlati alkalmazás előkészítése, amit egy 600 milliós forintos keretösszegű KEOP-pályázat keretében végeznek a veszprémi Pannon Egyetemen. A projekt megnyitóját pénteken tartották Veszprémben, amit az ország első Újrahasználati Központjának megnyitása követett.
Veszprémben fejlesztenek ki működő, fenntartható hulladékkezelési modelleket
A projektnyitón elhangzott, hogy kis pilot projekteket valósítanak meg, azaz első körben kicsiben tesztelik a hulladékgyűjtési módszereket. Az egyetemen, a kollégiumokban és két veszprémi társasházban is szenzoros hulladékgyűjtő edényeket helyeznek ki, amelyek kvázi jelzik majd, amikor megtelnek. A szenzoros edények kiküszöbölhetik a szelektív hulladékgyűjtő szigetek problémáit, hiszen akkor lesznek ürítve, amikor szükséges, és nem naptár szerint. Kutatják továbbá a projekt keretében a hulladékválogatási technológiákat. Összegyűjtik és kielemzik az uniós országok gyűjtési rendszereit, majd az eredmények alapján 4–5 hatékony begyűjtési módszert fogalmaznak meg, illetve azok infrastrukturális igényeit is.
A különböző hulladéktípusok közül kiemelt figyelmet kapnak a biohulladékok, a textilhulladékok, valamint az elektronikai hulladékok műanyag elemei. Vizsgálják például, hogy a textilhulladékot hogyan lehetne az építőanyag-iparban hasznosítani, vagy azt, hogyan lehet a vörösiszapból és a balatoni iszapból hasznos anyagokat kinyerni.
A veszprémi Újrahasználati Központ az első olyan egyetemi létesítmény az országban, ahol (nem szociális, hanem klíma- és környezetvédelmi motivációból) begyűjtik a tulajdonosának már szükségtelenné vált, de még használható, működő tárgyakat, hogy azokat ingyen elvihesse, akinek szüksége van rá. Az Újrahasználati Központot a megnyitóra már fel is töltötték. Könyvek, játékok, különböző használati tárgyak, mint például autós gyermekülés vagy bútorok közül válogathatnak – most még az egyetem hallgatói és dolgozói. A központ számára felajánlott tárgyakat online rendszerbe is feltöltik; itt lehet válogatni és lefoglalni tárgyakat, amit aztán a heti egy nyitvatartási napon lehet elvinni.
A továbbiakban különböző uniós és hazai forrásokból hulladékgazdálkodási központot és egy olyan kompetenciaközpontot is létesítenének, ahol egész Veszprém hulladékának hasznosítása történne.
A Pannon Egyetem a fenntarthatóság-kutatások egyik központja
A Pannon Egyetem összesen négy nemzeti laborban vesz részt, amelyeknél a klímaváltozásra való reagálás áll a fókuszban. Az egyetem kiemelkedő szerepét ezen kutatásokban vegyipari múltja és az országban elsők között indított környezetmérnök-képzése is indokolja. A jövőben a veszprémi Pannon Egyetem lehet a körforgásos gazdálkodással kapcsolatos képzések központja is.
A Mol feladata, hogy 13 év alatt 10 százalékra csökkenti hazánk hulladéklerakását; ehhez minimum 185 milliós beruházást hajt végre a vállalat. A Mol hulladékgazdálkodási ágazatát Pethő Zsolt vezeti, aki a a nyilvánosság előtt a Pannon Egyetem projektnyitóján beszélt először a hulladékgazdálkodás reformjáról. Pethő Zsolt régi, meghatározó tagja a társaságnak: 24 évet töltött el az olajiparban és két éve önként vállalta az új terület irányítását. A veszprémi eseményen azt mondta, a Mol a körforgásos gazdálkodás motorja szeretne lenni; ehhez egyértelmű volt, hogy a meghirdetett koncessziós pályázaton el kellett indulniuk. Polimerértékesítésben már eddig is vezető szerepük volt a régióban. Tapasztalatuk szerint hiába jelentkezik egyre nagyobb arányban lakossági részről az igény az újrahasznosított gumira, nem lehet elegendő megfelelő minőségű alapanyagot beszerezni hozzá.
A hulladék egy nagyon hasznos nyersanyag. Üzemanyagot, hőt, elektromos áramot, energiát állíthatunk elő belőle, ha megfelelő minőségű az alapanyag
– mondta. A 20 millió tonna képződő hulladékból 4–5 millió tonna az a háztartási, illetve cégeknél képződő települési szilárdhulladék, amit a jövőben a Mol kezel majd. Feladatuk nem abban fog kimerülni, hogy ürítik a kukákat. Egy új rendszer alapjait fektetik le: a begyűjtéstől a szállításon át a kezelési és a visszaváltási rendszerig sok változtatáson, optimalizáláson gondolkodnak.
Kiterjesztett felelősségi rendszerről is tárgyalnak a gyártókkal. A Mol Nyrt. a koncessziós szerződésben minimum 185 millió forintos beruházást vállalt a hulladéklerakásunk 40 százalékkal való csökkentésének elérésére. A minimum azt jelenti, hogy annyit köteles költeni a szerződés szerint, amivel el is éri a vállalt értéket.
Szemléletváltás nélkül minden törekvés hiábavaló
Pethő Zsolt megjegyezte, hogy a fő cél azonban mindezen túlmutat.
Túl kell nőni a koncessziós tevékenységen, mert valódi felelősség az, amiről beszélünk
– fogalmazott. Mint mondta, nagyon fontos, hogy a lakosság szemlélete is átalakuljon, hiszen az új típusú hulladékgazdálkodási rendszer csak az emberekkel együttműködésben lehet sikeres.
Fotók: PS
az előbbi
2022-09-26 at 13:42
Bocsánat, Füssy Angélához.
Huszár Csaba nyugdíjas vegyészmérnök
2022-09-26 at 13:37
Szeretném felhívni a figyelmet egy Egerben jún.15-én, a magyar vegyészkonferencián elhangzott előadásra, amely nyomtatott formában is megjelent a Magyar Energetika periodika ez évi első számában. A hallgatóság megdöbbenve hallgatta a felvetés egyszerűségét, ellenvetést nem tett, az elmondottakat szakmailag korrektnek tekintették. A kémiai szakma irányából ellenvetést mind máig senki nem tett, mély hallgatás veszi körül a javaslatot.
A tanulmány szerző számításokkal igazolták, hogy egy 3500 éve ismert kémiai reakció megújításával meg lehetne oldani a világ klíma- és energiaproblémáját külső energia befektetése nélkül, csupán növényi hulladékok feldolgozásával. Nem lenne szükség fosszilis forrásokra!
A szerzők közben próbálták felvenni a kapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémiával, a MOL-lal, a Pannon Egyetemmel (személyesen Gelencsér rektorral), az Innovációs Minisztériummal, az Agrárminisztériummal, Külgazdasági és Külügyminisztériummal, a Klímapolitikai Intézettel, a CEU-val, a Green Peace mozgalommal, a zöldnek mondott LMP-vel, ELTE-vel, Corvinus Egyetemmel, vezető államférfiakkal, tb. (Összesen potensnek gondolt 28 intézménnyel. Az e-mailok prezentálhatók.)
Egy sem volt a megszólítottak között, amelyek/akik válaszra méltatták volna a szerzőket.
A szerzők úgy gondolják, ha javaslatuk megvalósításának van 1 % esélye, akkor az előbb említett állami apanázsból működő szervezeteknek kötelességük lett volna nyilvánosan véleményt mondani, pl.: kétségeiket felvetni a megvalósítással kapcsolatban a cikket közlő folyóiratban. De ezt nem tették, mert nem ÉRDEKÜK!
Miért? A választ az érintettek és a szerzők is tudják.
Kéréssel fordulnánk Füssy Andreához. Ön ismeri azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a “splended isolation”-ba burkolózó aktorok elérhetők. Ha Ön komolyan veszi, amiről írt, akkor kérjük kérdezze meg őket, hogy mi az oka a közönyösségüknek. Mi az egész világot égető kérdésre fogalmaztuk meg egy azonnal elkezdhető projektet, nem kell már kitalálni semmit. Beleférne a cikkében említett, most induló Újrahasználati Központ tematikájába! Állami támogatással össze lehetne hozni egy jó “hungarikumot”. De kell ez nekünk? Az első benyomás az, hogy nem. Hisz annyi jó és szép dolgot eltékozoltunk már. Próbálja meg eloszlatni ezt. Szívesen a rendelkezésére bocsájtanánk az egész anyagot, ha megkeresi a szerzőket. És ezután meg lehetne írni egy “ütős” folytatást.
Egy nyugalmazott gyógyszerkutató vegyészmérnökökből álló közösség.
khm
2022-09-26 at 13:01
A ma szemete a liburnyák oldal.
Sajnos elég gyenge még fűtőanyagnak is.
Amúgy mindent elhiszek az újrafeldolgozásról,csak az sért egy kissé,amikor látom,hogy a szelektíven gyűjtött kukákat UGYANABBA a kukáskocsiba ürítik.
Értem én,hogy könnyebben (?) ki tudják majd a telepen válogatni,hisz nem lesz benne a kommunista,bocsánat kommunális hulladék. Attól még nagyon hülyén néz ki.
Pláne,hogy a jármű zömíteni szokta,aztán még egy pár helyen kiüríti a hasonló kukákat………
Szóval kilométereket spórolnak,de emberi erőt pazarolnak.
Technika
2022-09-26 at 11:55
az elektronikai hulladékok minimális része újrahasznosítható vagy éri meg egyáltalán újrahasznosítani.
Ezek nagyjából azok ahol az adott nyersanyag nagyon nagy mennyiségben van jelen pl motorok / transzformátorok tekercseiben a réz amit pillanatok alatt ki lehet kapkodni és lehet újrakohósítani.
A komolyabb anyagok pl palládium ‘nyomokban’ vannak jelen csillagászati mennyiség kéne belőle és igen rengeteg olcsó energia, mert a folyamat rohadt drága … na pont az nincs.
Ez az egész csereberés dolog meg a – beviszem a letörtfejű babát hátha kell valakinek cuki de ezek az urak szerintem totál eltévedtek. Ma a legtöbb kisgyerekes család a gyerek iskolás koráig nem vesz ruhát mert pakkokban küldik egymásnak, annyira hamar kinövi hogy van amit egyszer vesz fel aztán megy csomagba a barátnőnek aki később szült, stb…
Persze akinek nincs ilyen ismerőse vagy nincs a rokonságban más annak hiperdrága minden annak talán ez jó lenne. Csak azért azt komolyan gondolja bárki, hogy Nyirtassról majd valaki elmegy Veszprémbe a nyitva levő napon fejetlen babáért? Ez valami hülye vicc asszem. Aki rászoruló az lehet hogy még 20km-t sem fog menni.
Ez az egész történet egyre inkább kezd emlékeztetni az 50-es évek vasgyűjtős újrakohósítós kínunkban bármit mert szarra sincs pénzünk dologra. Na szarból senki nem fog várat építeni. A szocialista nagyipar selejttermelése elsősorban a szar alapanyagokon a hiánygazdaságon múlott és nem az emberi tényezőn.
shit in shit out ahogy mondani szokták..
na4
2022-09-26 at 11:51
@Technika: tökre jól összefoglaltad, még néhány adalék:
– egy szélturbina megépítéséhez 250t szén kell
– a lapátok epoxi gyantával ragasztott szénszálból készülnek, amiket a petrolkémiai ipar állít elő, vagyis olaj és gáz.
– a festék, amivel lefestik őket olaj- és gáz.
– a gépházban áramló kenőolajat a petrolkémiai ipar állítja elő, vagyis olaj és gáz
– a napelemek üvege nagy tisztaságú kvarc, amit széntüzelésű kohókban állítanak elő
– egy napelemnek átlagosan 6 évig kell üzemelnie, hogy megtermelje azt az energiát, amivel előállítják :-((
és..és..és, napestig lehetne folytatni. Az ilyen hülyék ragasztják oda magukat az úttesthez, és kiabálják, hogy climate change, climate change. Ja és a ragasztó természetesen petrolkémiai termék, vagyis olaj és gáz.
Uram segíts!
Technika
2022-09-26 at 11:30
@Olga
“Miért nem volt jó az üvegből készült üdítős palack?”
Miért, miért mert a nyúl szőrös és nem borotválkozik…
* kényes
* törik sok a veszteség
* az előállítása és az anyagszükséglete a sokszorosa a PET-nek
röviden: PAZARLÓ ostoba kényszermegoldás a hiánygazdaságba..
A fő ok pedig hogy NEHÉZ, rohadt nehéz, nagy a tömege!
És az sem semmi, hogy a egy kisgyerekes anyuka sem bírja rendesen hazahurcolni a villamoson de a 75 éves anyám meg sehogyan sem, mert el sem bírja. Egyet sem nem hogy 7et.
Az 1L üdítő amit beleraknak és aminek a tömege kb 1kg mellé a csomaglás még egyszer annyi, de legyen csak a fele.
A fuvarozása másfélszer annyi energiát igényel a teherautóra tehát sokkal kevesebb fér fel az ára ezért sokkal drágább lesz…
” Miért nincs egy ember sem aki átlátná hogy üveg használatával nem kellene annyi PET palack”
” és nem lenne annyi hulladék amit majd elégetünk okosba azt jólvanazúgy.”
Nem valami sokkal szarabb lenne helyette.
Köszönjük Emese…
Az a baj a zöldekkel hogy egytől egyeig mind ilyen sötét mint te. egészen debilnek kell ahhoz lenni hogy valaki 5 perc gondolkodás után ne tudja magától kitalálni vajon miért is nem használunk műanyagot és nem üveget.
Talán nem kéne eldobni a rohadt PET palackot meg a nylonzacskót amik a világ legjobb találmányai.
“Ja igen az üveget mosni kellene, de hány liter víz is szükséges egy fél literes PET palack gyártásához? Nos ennyiből biztosan el lehetne mosni nem csak 1db üveg palackot.”
Komolyan? Na akkor nézz utána ennek rendesen meg annak is a hogy rohadtdrága üveg hurcolászása mennyi cokettővel növel a szájbavert klimát..
De köszönjük az építő hozzászólást javaslatoddal hatalmas pofont adtál a sz…nak…
Apropo nem magyaráznád el, hogy ez a sok kis köcsög PETpalackutáló agitátor miért is imádja átszellemülten a rohat szélturbinákat meg a rohadt villamos autókat?
Mert azokat gyak majdnem teljesen műanyagból építik csak szólok, méghozzá az egyik legkevésbé környezetbarát műanyagból…
hivő
2022-09-26 at 09:55
Hogy van pénz a
..szemétben.az
láthato abbol milyen
jol megél egy pl.
német uriember egy
ilyen feldolgozobol
Dunántulon.De palotai
szemétégető sem uj
ötlet.
Chiovini György
2022-09-26 at 07:28
Remélem az ígéretek megvalósulnak.
Az otthoni szenzorod gyűjtő kissé meredeknek tűnik.
Saját módszerem: az üzletben elkérem a beérkező áruk kicsomagolása után feleslegessé váló műanyag zacskókat. Otthon ebe gyűjtjük azt a hulladékot,ami a házakhoz kihelyezett szelektív hulladékos edényekbe való. A szenzor a szemünk. Látjuk, mikor telik meg.
Más.
Jó ideje a karitatív szervezetek nem veszik át a ruhaféleségeket. Szerintük a COVID járvány óta, nem kell senkinek, rajtuk marad.
Olga
2022-09-26 at 06:23
Miért nem volt jó az üvegből készült üdítős palack? Miért nincs egy ember sem aki átlátná hogy üveg használatával nem kellene annyi PET palack és nem lenne annyi hulladék amit majd elégetünk okosba azt jólvanazúgy.
Ja igen az üveget mosni kellene, de hány liter víz is szükséges egy fél literes PET palack gyártásához? Nos ennyiből biztosan el lehetne mosni nem csak 1db üveg palackot.
Ja hogy ebben a szemét termelésben is nem kis lobbi van?
Miért jó hogy 50gramm szalámit árulnak műanyagban? Valószínű amibe csomagolják majdnem hogy nehezebb. S ez így megy hosszú évek óta.
S a sort lehetne folytatni a végtelenségig. Ilyenkor hol vannak az ezeket forgalomba hozó szervezetek? Biztos hogy kell 1dl-es üdítőt is gyártani a gyereknek?
Ezt miért nem veszi / akarja senki észrevenni?
Sokan mondják a németekre hogy sötét zöldek. Mi nem azok vagyunk, akik ilyeneket vásárolnak / engednek árulni az üzletekben?
Ne dugjuk már a fejünket a homokba megint.
odu
2022-09-25 at 22:13
Körforgásos gazdaság, mondjuk évi pl. 10 milliárd köbméter input gázzal, hát persze.Ne viccülődjünk már.
fenntartás szertartás
2022-09-25 at 20:24
— ELŐRE EGY FENNTARTHATÓBB JÖVŐÉRT!
— RENDÜLETLENÜL, GENOSSE SCHWAB!
Nahát
2022-09-25 at 20:17
Ezt sem a zöldek találták ki. Akkor ki is itt a valódi zöld?
Orientál
2022-09-25 at 20:15
Néha nálunk a műanyag hulladékgyűjtő nagyon hamar megtelik ez miatt a más fajta hulladék gyűjtőjébe teszk a műanyag hulladékot. És ez miatt mindenféle hulladék összekeveredik a hulladékgyűjtőkben.
PG
2022-09-25 at 19:55
No megint egy nagy lufi. Biztosan lesz valami kis hulladék feldolgozás, ne adj isten hulladék elégetés. Az persze általánosan nem oldja meg a problémát. Lehet, hogy a hulladék égetők füstjét majd zöldre festik, de ezt eddig is megtehették volna. Már a terveben is a 20 millió tonnából csak 5 millió tonna hasznosítása szerepel. Ez ha megvalósulna, akkor is bakfitty a probléma nagyságához képest. De hol vannak a hulladék feldolgozók?
Mondani könnyű, de kinyerni az alapanyagokat a mai hulladékból, nem könnyű. Majd egy-két szájhős elereszti magát, felvesz jó nagy pénzeket és marad minden a régiben.
Netta
2022-09-25 at 19:48
Itt a következő nagy dobás!
.
Én nem tudom, de évek óta hordjuk a MOL-nak a háztartási főzőolajat. Évente kb. 15 liter jön össze.
Tehát a cégnél nem újdonság a tevékenyseg.
bl
2022-09-25 at 19:47
Biogáz, biogáz, biogáz. Háztájiban előállított biogáz.
Itt a következő nagy dobás :D
2022-09-25 at 19:02
Lettek volna még ötleteim, hogy a MOL miben jó, amibe érdemes volna befektetnie, de álmomban sem gondoltam volna, hogy hulladékgyűjtésben, és újrahasznosításban ez a cég hazánkban a csúcs. Ilyenkor eszembe jut hány kis és nagyvállalat próbált már új tevékenységbe kezdeni úgy, hogy fogott egy rakás pénzt és elköltötte. Míg az igazi sikertörténetek a garázscégekből indultak elképesztően kevés beruházással, és úgy nőttek fel, hogy folyamatosan bizonyítottak. Persze amikor nagyhatalmú vezetők fejükbe vesznek valamit, és megindulnak a lejtőn, azt nehéz visszafogni.
Királytigris
2022-09-25 at 18:58
A vörösiszapban sok értékes fém van.