Lemondana az uniós pénzek megszerzéséért felelős miniszter, ha nem sikerülne megegyezni az EU-val az Erasmus-ügyben. Navracsics Tibor szerda este beszélt erről a Partizán nevű Youtube-csatorna műsorában, kifejtve: ha neki felróható okokból mégsem sikerülne megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor beadja a lemondását.
Mint ismert, az Európai Bizottság decemberi döntése alapján kizárná az Erasmus+ csereprogramból és a Horizont kutatási programból azokat az egyetemeket, amelyek alapítványi formában működnek. Ez összesen 21 felsőoktatási intézményt érint, amelyek az elmúlt két év során a modellváltás mellett döntöttek. Fontos megjegyezni, hogy számtalan példa van erre külföldön, más európai országokban, amelyek esetében nincs szó hasonló döntésről.
Az uniós fejlesztésekért felelős miniszter leszögezte a PestiSrácok.hu-nak, hogy semmilyen jelzést nem kaptak az Európai Bizottságtól, ezért nem is értik, hogy mi a problémája a bizottságnak az alapítványi egyetemekkel. Ami a tárgyalások során felmerült, mint aggály, a közbeszerzési eljárások és az összeférhetetlenség kapcsán, abban a törvénymódosítások megtörténtek, a két megoldással a bizottság egyetértett, azt elfogadta. A levélben a jogállamiság feltételességi eljárásra hivatkoznak, aminek keretében erről nem volt szó – mondta a PestiSácok.hu-nak Navracsics Tibor az Erasmus-ügyről. Az uniós fejlesztésekért felelős miniszter hozzátette: nem értik azt sem, hogy mi történt ehhez képest, és azt sem, hogy mégis milyen keretek között. A miniszter lapunknak megjegyezte, hogy ez egy diszkriminatív döntés, és az Európai Bizottság a tudomány szabadságát is korlátozhatja azzal, ha működési forma alapján különböztet meg egyetemet és egyetemet. A PestiSrácok.hu arról is beszámolt, hogy különösen érthetetlen Brüsszel hozzáállása az ügyhöz, hiszen miközben az Európai Bizottság megköveteli a modellváltást megvalósító magyar egyetemek függetlenségét a kormányzattól, büntetve ezzel a magyar fiatalokat az Erasmus-programban történő részvétel lehetőségének megfosztásával, addig az unióban hétköznapi gyakorlat, hogy a felsőoktatási intézmények felügyeleti tanácsaiban és kuratóriumaiban politikusok, miniszterek, sőt, még az Európai Parlament képviselői is helyet foglalhatnak.
Forrás: Partizán; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Facebook hozzászólás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS