A Pannon Egyetem kancellára a PS-nek: “A jövő egyeteme épül Veszprémben”

A magyar egyetemek életében összességében véve is ritka az olyan óriási fejlesztés, mint ami a veszprémi Pannon Egyetemen van folyamatban. A királynék városa egyetemi városrészében végighaladva mindenütt építkezés nyomait látjuk – azt mondják, ami történik, jóval több mint a város felsőoktatási intézményének rekonstrukciója: Veszprém új zöld belvárosa épül ki éppen, amely egyben nemcsak a város, hanem az egész térség tudásközpontja is lesz. A Pannon Egyetem alsó kampusza két projektben, összesen 15 milliárd forintból újul meg. Egységes homlokzat és teljes energetikai megújítás mellett angolszász mintára egy mindenki számára nyitott, zöld tanuló parkot is létesítenek, kávézóval, sportpályákkal, közösségi terekkel. De nem csak külsejében újul meg az intézmény. Már az elmúlt években elkezdték felépíteni tartalmat tekintve is a “jövő egyetemét”. Új, a piac változásait követő képzési formák és a társadalom megváltozó igényeihez igazodó megoldások, valamint nemzetközi szinten kiemelkedő kutatások is hozzájárultak, hogy a Pannon Egyetem a világ legjobb egyetemei rangsorába került. Fejlesztésekről, új kihívásokról és az álláspontja szerint mindezt segítő modellváltás tapasztalatairól beszélgettünk a Pannon Egyetem kancellárjával, Csillag Zsolttal.

PestiSrácok.hu: Óriási beruházások vannak folyamatban az egyetem területén, amekkora fejlesztésre, megújulásra talán az egyetem életében még eddig nem volt példa. Milyen összegből, milyen beruházások zajlanak és mit jelentenek ezek a fejlesztések az egyetem életében?

Csillag Zsolt: Így van, azt gondolom, hogy túlzás nélkül kijelenthető: ilyen volumenű infrastruktúra-fejlesztés még nem volt a Pannon Egyetem és jogelődjeinek történetében. Jelenleg két nagy projekt zajlik párhuzamosan Veszprémben az intézmény központi kampuszán. Az egyik keretében megújul az épületek között és előtt található park – kb. 14000 m2 zöldfelület és kb. 16000 m2 járda és útburkolat -, elbontásra kerül az Erzsébet ligetet a kampusztól elválasztó kerítés, megépül egy 200 férőhelyes mélygarázs, aminek a tetején több mint 2000 m2-en különböző sportpályákat hozunk létre.

A másik beruházás során átfogó energetikai korszerűsítés valósul meg. Megtörténik valamennyi épületünket hőszigetelése, homlokzati felújítása, újra cserélünk több mint 2500 m2 üvegfelületet, és egy teljesen új fűtési rendszert építünk ki. Ez utóbbi eredményeképpen olyan egyetemi kampusz jön létre, ahol a fűtéshez és a melegvíz szolgáltatáshoz egyáltalán nem lesz szükség földgázra. A két beruházás összértéke nagyjából 15 Mrd Ft, és amikor ezek 2024-ben elkészülnek egy szemre is nagyon tetszetős, számos új funkcióval bíró, és hatékonyan üzemeltethető kampusz lesz az eredmény.

Zöld Kampusz – Veszprém új zöld belvárosa lesz az egyetem tanulóparkja

Európa Kulturális Fővárosának lenni az egyetemnek is jó “reklám”

PS: Az egyetemnek nyújtott fejlesztési források egy része az Európa Kulturális Fővárosa programmal is összefügg. Mit profitál még ezen túl az egyetem az EKF-ből, miként tud részt venni abban?

CS.ZS.: Az előbb említett felújítások közül a „Zöld kampusz” létrehozásához az EKF program több mint 5 Mrd Ft forrást biztosít, ami egy nagy segítség, ugyanakkor a két szervezet együttműködése messze nem merül ki ennyiben. A Pannon Egyetem évekkel ezelőtt, már a pályázat összeállításában is részt vett, és magától értetődően ezer szállal kapcsolódunk a programsorozathoz. A teljesség igénye nélkül: az egyetem „E” épületében nyílt meg az első „KözTér” a városban 2021 őszén, ami több mint 100 különböző rendezvénynek adott eddig helyszínt. A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karunk „Pannon Kultúrklub” címmel havi szinten szervez ismeretterjesztő beszélgetéseket már csaknem 2 éve. Az EKF programsorozat keretében idén a Pannon Egyetem szervezője és indulója lesz Balatonalmádiban egy SolarBoat világkupa futamnak, míg a 2023-as EFOTT házigazda intézményeként az egyik központi témánk szintén az EKF lesz. Intézményi szempontból elsősorban azt várjuk, hogy az EKF év nemcsak a városnak és a régiónak, hanem a Pannon Egyetemnek is jó reklám lesz hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Nemzetközi szinten versenyképes tudást kell nyújtani

PS: Az elmúlt évben többször hallhattuk, hogy a jövő egyeteme épül Veszprémben, olyan új képzésekkel, amelyek egy változó világhoz igazodva nyújtanak versenyképes tudást, továbbá olyan kutatásokra fókuszálnak, amelyek egy fenntarthatóbb világ megalapozásában kulcsfontosságúak. Tartalmilag hogyan újul meg az intézmény? Hogyan igazítják a képzéseket a jövő elvárásaihoz?

CS.ZS.: Ez nem egy egyszerű feladat, hiszen folyamatosan változó környezetben, folyamatosan változó piaci igényeknek kell tudnunk megfelelni csakúgy itthon, mint nemzetközi viszonylatban. A graduális képzési kínálatunkat rendszeresen frissítjük a piaci visszajelzések alapján, és arra törekszünk, hogy valamennyi Karunk a magyar mellett jó színvonalú angol nyelvű képzéseket is tudjon kínálni. Széles és folyamatosan bővülő duális képzési portfólióval rendelkezünk valamennyi képzési szinten a BSc-től a doktori képzésekig, melyet a több mint 400 duális vállalati partnerünkkel közösen alakítunk ki.

A Covid-járvány minket is megtanított arra, hogy a „klasszikus” jelenléti oktatás mellett tudnunk kell állandó színvonalat nyújtani virtuális keretek között is. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektetünk az ehhez szükséges infrastruktúra, módszertan és a többnyelvű digitális tananyagok fejlesztésére.

Büszkén mondhatom, hogy a Pannon Egyetem Magyarországon élenjár az innovációs együttműködésekben a hazai és külföldi vállalatokkal, melyeknek a kutatási mellett gyakran van oktatási „lába” is. Számos területen fejlesztünk és kínálunk olyan rövid ciklusú, „tűszerű” képzéseket, amik gyorsan, célzott és korszerű tudással készítik fel a hallgatókat vagy a már aktív munkavállalókat egy adott feladatkörre. Az oktatási piac a munkaerőpiachoz hasonlóan globális, ezért a hallgatóink számára nyújtott tudás nem elég, ha „hazai szinten” versenyképes, nemzetközi viszonylatban is annak kell lennie. Ehhez kiváló alap a Pannon Egyetem tudományos potenciálja, amit a nemzetközi intézményi rangsorok is alátámasztanak. A Pannon Egyetem az elmúlt években felkerült mind a Times Higher Education mind a QS World University Ranking „főtáblájára” ami bolygó egyetemeinek a legjobb 5-7%-át jelenti.

Ilyen lesz a Pannon Egyetem főépületének bejárata a felújítások után

Ha egy intézmény jól teljesít, több forrásból gazdálkodhat 

PS: Az új fenntartói és finanszírozói modell kapcsán mik az elmúlt év tapasztalatai? Egyáltalán hogyan épül fel ez az új modell és motiválóbb-e ez a finanszírozási forma?

CS.ZS.: Az elmúlt években nagy volumenű változások zajlottak le a felsőoktatásban, amit a közbeszéd és a sajtó csak „modellváltásként” említ. Fontos azonban megjegyezni, hogy itt tulajdonképpen nem egy, hanem két „modell” változásáról van szó. Az egyik az úgynevezett „fenntartói modell”. Itt lényegében az történt, hogy míg korábban az állami felsőoktatási intézmények esetében a fenntartói jogokat a magyar állam nevében eljáró oktatási tárca gyakorolta, a modellváltás eredményeképpen minden érintett intézmény saját fenntartót kapott. Az új fenntartó minden esetben egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amit egy 3-5 fős kuratórium irányít. A másik a „finanszírozási modell”, ami jelentősen átalakult. Míg a korábbi években az intézmények az állami támogatás túlnyomó részét kizárólag a felvett – államilag támogatott – hallgatók létszáma alapján kapták, az új rendszerben a megrendelő magyar állam és az intézményfenntartó egy hosszútávú finanszírozási szerződést köt egymással. Ennek a szerződésnek a keretében „rendeli meg” a finanszírozó többek között az oktatást, valamint a felek számos minőségi és mennyiségi célt is rögzítenek az adott intézményre vonatkozóan képzési, kutatási és innovációs területen.

Az új modell lényege, hogy a felsőoktatási intézmény jelentősen több forrást kaphat működésre és fejlesztésre mint korábban, de nem automatikusan. A többletforrás abban az esetben jár, ha az intézmény a kitűzött célokat, a megállapodásban szereplő indikátorokat teljesíti. Bár a „modellváltások” óta még nem telt el sok idő, és a felsőoktatás túl nagy és összetett rendszer ahhoz, hogy ilyen hamar érdemes legyen ítéletet hirdetni az ügyben, az eddigi tapasztalatok főként pozitívak. Véleményem szerint nem kérdés, hogy pénzügyi területen az új finanszírozási modell jóval nagyobb teret és lehetőséget ad az egyetemeknek, mint a korábbi. Amellett, hogy nagyobb lett a gazdálkodási szabadság, egyértelmű összefüggés van a támogatás mértéke valamint az intézményi kiválóság/teljesítmény között. Ha egy intézmény jól teljesít, több forrásból gazdálkodhat, de a jó finanszírozásért folyamatosan teljesíteni kell. Ez piaci logika.

A fenntartói modell kapcsán én is egyetértek azzal, hogy ésszerűbb, ha a finanszírozói szerep és a fenntartói szerep elválik egymástól és, hogy az egyes intézményeknek – ellentétben a korábbi rendszerrel – nem ugyanaz a fenntartója. Azt gondolom, hogy az új felállásban jóval nagyobb a fejlődési potenciál mint a régiben, ugyanakkor a fenntartó oldaláról kritikus fontosságú az intézmény iránti elhivatottság és a szakértelem, az állam oldaláról pedig a folyamatos monitoring és a megrendelői attitűd.

PS: Nagyságrendileg mit jelent az új finanszírozási modell a Pannon Egyetem számára, hogyan tudják, mire szeretnék fordítani a többlet bevételeket?

CS.ZS.: A Pannon Egyetem egyértelműen nyertese a modellváltásnak, hiszen a korábbi állami támogatásunk az új rendszerben csaknem a háromszorosára emelkedett. Ez egyik oldalról nagy stabilitást biztosít a napi működés során, másik részről pedig lehetőséget teremt olyan fejlesztésekre, beruházásokra melyekhez korábban a pénzügyi feltételek nem voltak adottak.

A többletbevételekre elsősorban úgy tekintünk mint tőkére ahhoz, hogy befektessünk az intézmény jövőjébe. Segítségükkel fejlesztjük az infrastruktúrát, a képzéseinket, a hallgatóink számára nyújtott szolgáltatásokat.