Sokan félreértették a Szociális Hozzájárulási Adóról szóló híreket, ez ugyanis nem azt jelenti, hogy július elsejétől az állam megdézsmálja a lakosság folyószámláját és az ott tárolt összeget megadóztatja. A folyószámlán tárolt, de nem lekötött pénzeket ugyanis nem érinti az adó (mert itt a kamatláb 0 százalék közeli), csak azokat az összegeket, amelyeket az ügyfél lekötött, de itt is csak a kamatból csíp le az állam. Nem véletlen, ugyanis az állampapírok (amelyekre nem kell szochot fizetni egyáltalán) most olyan jó feltételekkel állnak a lakosság rendelkezésére, hogy ezzel kívánják ösztönözni az embereket, hogy inkább ezeket vegyék bankbetét helyett. Ezzel ugyanis az állam és a háztartások is jobban járnak, hiszen a kamatok nagyon kedvezőek, de aki a pénzintézetek jólétéért aggódik, azoknak is van egy jó hírünk: nem fognak tönkremenni. A témában a Századvég makrogazdasági üzletágvezetőjét, Isépy Tamást kérdeztük.
2023. május 31-én megjelent kormányrendelet alapján a jelenlegi 15%-os kamatadó mellett július 1-től 13%-os Szociális Hozzájárulási Adót (szocho) is kell fizetni a 2023. július 1-je után keletkező kamatok és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után. A kormány célja ezzel az, hogy arra ösztönözze az embereket, hogy a banki befektetések helyett inkább állampapírba fektessenek, mert az állami befektetés most jobban fial, így az állam és az emberek is jobban járnak -mondta el a PestiSrácok.hu megkeresésére a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője. Isépy Tamás ugyanakkor hozzátette, hogy a banki szféra egyébként is kockázatosabb, mint az állam, hiszen bankcsődnek nagyobb a valószínűsége, mint államcsődnek, a bankok mégis kisebb kamatot adnak most, mint az állam. Lekötött betétre 10 százalék alatti kamatot fizet a bank, az állam pedig 14,75-15,5 százalékot.
A folyószámlán lévő pénzt nem kell félteni
Azoknak, akiknek csak ott csücsül a folyószámlájukon a pénzük, de nincs lekötve, azoknak nem kell félniük, mert annak az összege nem fog változni. Jóformán 0 százalékos a rá fizetett kamat (0,01 százalék). Akiknek viszont le van kötve a banknál, ott jön a szochó, de az sem a lekötött pénzt, hanem az az utáni kamatot adóztatja meg. Magyarul a banki befektetés után a befektető haszna kevesebb lesz – magyarázta el a képletet kérdésünkre Isépy. S bár a DK-s Varjú László nem is olyan régen ijesztgette az embereket azzal, hogy vegyék ki a pénzüket a bankból, mert az állam lenyúlja azt, ettől nem kell félni, nem ez történik. Sőt, ha állampapírba fektetjük inkább, akkor nem hogy nem nyúlja le az állam, hanem a futamidő lejártával, nagyon szép összeggel kecsegteti a befektetőt.
Nagyon fontos, hogy az emberek ne azt higgyék, hogy bent lévő pénzükből vonnak július elsejétől le, hanem a felhalmozódó, tehát amit ráfizettek kamatnak egy részét nem adják oda és ösztönzik arra, hogy vigye állampapírba, mert ott sokkal több kamatot kaphat rá, ráadásul nem is kell adóznia
-tette hozzá.
Okoz-e kárt az állam a banknak?
Azt, hogy a bankokat hogyan érinti mindez, Isépy Tamás elmondta, hogy nekik azért nem fáj olyan nagyon, mert a hitel per betét mutató most hetvenszázalékos, tehát ha 100 forintot bevisz valaki betétként, akkor a bank 100 egységet hitelezhet, de ez most csak hetven.
Jelenleg a bankrendszer csak hetven egységet hitelez, ami azt jelenti, hogy a maradék harmincat bármire költheti. Bár tartaléknak is kell lennie a jegybanknál például
-fűzte hozzá a közgazdász emlékeztetve, hogy korábban – 2008-2009-ben – ez a mutató 150-160 százalékos volt, ami azt jelentette, hogy a bankrendszer sokkal kevesebb betétet gyűjtött, mint amennyit hitelezett. A betétekre viszont nagyon kevés kamatot fizetnek a bankok, tulajdonképpen minimálisat, viszont ezt beteszik a jegybankba, ahol van egynapos tender és erre kapnak 17 százalékos kamatot, ami nagyon szép. Így a bank jól jár.
Win-win üzletet szeretne az állam
Az ösztönzés egyik célja lehet az is, hogy ne függjünk túlságosan a külföldi befektetőktől, ugyanis ők a forint gyengülésekor például már lépnek is tovább. A magyarok viszont nem feltétlenül. Az állampapírt tekintve viszont a külföldiek is rendesen befektettek Magyarországon, hiszen nekik a forintban tartott állampapír állománya 5000-5200 milliárd forint volt év elején, de ez az állomány mostanra emelkedett 7200 milliárd forintra – tudtuk meg a szakértőtől. Relatíve tehát sok magyar állampapír van a külföldiek kezében a kedvező helyzet miatt. Az állam viszont azt szeretné, ha 2023. végére 11 ezer milliárd forint lenne a lakosság által tartott állampapír állomány, ami most 10 ezer milliárd forinton áll. Isépy Tamás megjegyezte, hogy az állam egy win-win helyzetet szeretne kialakítani ezzel, pedig az a szándékuk, hogy a háztartások is nyerjenek, de nyilván így a költségvetés bevétele is tud nőni. Fontos továbbá, hogy a kamatokat az emberek Magyarországon költik el, ami szintén jó. Bár az adatok szerint a magyaroknál 6623 ezer milliárd forint körül vannak a megtakarítások készpénzben és 10.061 milliárd forint pedig folyószámlabetétként, nem valószínű, hogy megrohamozzák a Magyar Államkincstárat az állampapírok miatt. Ugyanakkor az egy érdekes helyzetet teremt, ha túl sokan teszik be a pénzüket állampapírba, mert akkor az állam jogosan engedi lejjebb a kamatokat.
A legrövidebb idő amire leköthetik az emberek a pénzüket az három hónap, amit Diszkont Kincstárjeggyel tudják megtenni. Ennek a kamata is kedvező, hiszen 13 százalék, tehát rövid és hosszú távra egyaránt megéri most állampapírba fektetni. Ha más indok nincs, akkor legalább a szocho elkerülése miatt.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS