A politikában és sakkban fontos párhuzam, hogy hogyan tudunk reagálni egy nem várt helyzetre. Ilyenkor sokszor a lélekjelenlétnek nagy a szerepe, a jó sakkozó és a jó politikus közös vonása, hogy nyomás alatt is képesek jó döntéseket hozni. Hasonlóság az is, hogy az ellenfél fenyegetését reálisan kell felmérni mindkét „harctéren” – nyilatkozta a PestiSrácoknak Polyánszky Zoltán, a Magyar Sakkszövetség tavasszal megválasztott elnöke, aki politikai főtanácsadóként is szolgál a Miniszterelnökség kötelékében. Az interjúban az elnök arról is beszélt, hogy nem jó párhuzamot vonni a sakk és a futball finanszírozása között, hiszen utóbbinál világosan látható, mekkora tömegeket mozgat meg, míg a sakk bár nagyon széles körben kedvelt, ezt még meg kell mutatni a finanszírozóknak. Ugyanakkor a jövő évi budapesti rendezésű sakkolimpia ráirányíthatja a döntéshozók figyelmét a sakkra, melyben hazánk hagyományosan jó eredményeket tud felmutatni.
Tavasszal választották meg a Magyar Sakkszövetség elnökének. Szabó László korábbi elnök nem indult újra az elnöki posztért. Mi motiválta, amikor elindult az elnöki posztért?
Korábban magam is sakkoztam, bíróként és versenyszervezőként is tevékenykedtem, mellette a BEAC-ban voltam igazolt játékos. Tavaly megkerestek, hogy nem vállalnám-e el a Magyar Sakkszövetség vezetését, de akkor én nemet mondtam, mivel 2021 óta a jövő évi sakkolimpia szervezését vezettem. És úgy voltam vele, hogy elég egyszerre egy lovat megülni.
Pedig ugyebár a sakkban két lova van minden játékosnak…
Igen, ezt később aztán felismertem, s tavasszal elvállaltam a felkérést. Három nappal a választás előtt mindkét elnökjelölt visszalépett, s ekkor úgy éreztem, hogy nem szabad magára hagyni azt a közösséget, amelyből én magam is jövök.
Hogy látja, vannak közös vonások a két munkában?
A sakk és a politika sok mindenben hasonlít, talán a legfontosabb, hogy taktikával meg lehet nyerni egy partit vagy egy választást, de hosszú távon csak az lehet sikeres, akinek van stratégiai érzéke. Egy gyenge sakkjátékos mindig a konkrét állást nézi, nem látja a nagyképet. Hasonlóan a gyenge politikusok is mindig csak konkrét ügyekben tudnak gondolkodni, nincs víziójuk, csak klisékben gondolkodnak. Az ellenzék sorozatos kudarcának ez az egyik fő oka – hála Istennek. Szintén fontos párhuzam, hogy a jó sakkozó nemcsak a saját tervét nézi, hanem tud gondolkozni az ellenfél fejével is, az ő szempontjából is nézi a játszmát. A politikusnak pedig a választók fejével kell gondolkodni ahhoz, hogy sikeres lehessen, egyébként megbukik.
De említhetjük a sakk és a politika pszichológiájának a hasonlóságait is. Ha van egy tervünk, kulcskérdés, hogy meddig tegyünk előkészítő lépéseket, és mikor fedjük fel. Hasonlóképpen fontos, hogy hogyan tudunk reagálni egy nem várt helyzetre. Ilyenkor sokszor a lélekjelenlétnek nagy a szerepe, a jó sakkozó és a jó politikus közös vonása, hogy nyomás alatt is képes jó döntéseket hozni.
Ha jól emlékszem, már a rendszerváltás előtt is komoly kapcsolat volt a politika és a sakkozás között. Kádár János például amatőr szinten elég jól sakkozott, nem véletlenül volt a parlament épületéhez közel a Magyar Sakkszövetség székháza, ahova gyakran átsétált Kádár. Hogy látod, ma milyen a politika és a sakkvilág kapcsolata, mennyire fontos szerepe van a sportágok között a sakknak?
A sakknak megvan a politikában a megfelelő respektje, azt azonban jobban meg kell mutatnunk a döntéshozóknak, hogy mekkora a sportág tömegbázisa. Én abban bízom, hogy a jövő évi budapesti sakkolimpia keretében felmutatható lesz a sakk népszerűsége. Nem tartom szerencsésnek, amikor például a sakk és a futball között vonnak párhuzamot, azt állítva, ami igaz is, hogy a foci milyen sok pénzt kap, a sakk meg ehhez képest milyen keveset. Ugyanis nem veszik figyelembe, hogy egy meccset milyen sokan néznek meg a stadionokban, közvetítik a tévében, tehát jól láthatóan sok embert érdekel a foci. A sakk iránti érdeklődés sokkal kevésbé látható, hiszen a versenyeket a helyszínen kevesen nézik, inkább online, és a tévében sem közvetítenek sakkversenyeket. A Sakkszövetségnek is egyik fő feladata az, hogy megmutassa, milyen sok embernek fontos a sakk. Ha ez sikerül, akkor lehet beszélni arról, hogy a finanszírozás mennyire reális, mennyire elégséges.
Mit lehet tudni a jövő évi költségvetésről, több forrás jut a sakkra összességében?
Most még nem tudom megmondani pontosan, hogy mennyi lesz a jövő évi költségvetésünk, mivel tárgyalásban vagyok a kormányzattal és a szponzorokkal is. Azért dolgozom, hogy jövőre több pénzből gazdálkodhassunk, mint az elmúlt években.
Magyarország a sakkban komoly eredményeket tudott felmutatni, elég ha Portisch Lajosra, Lékó Péterre vagy éppen a Polgár nővérekre gondolunk. Lékó egyéniben világbajnoki döntőt vívott, Polgár Judit a férfiakkal is felvette a versenyt. Ott voltunk a sakkvilág első tíz-tizenöt országa között. Most hogy látja a magyar sakk, s főleg az utánpótlás helyzetét?
2019-ben a FIDE (Nemzetközi Sakkszövetség) elnöke azt nyilatkozta, hogy Magyarország száz éve sakknagyhatalomnak számít. Jelenleg Magyarország a világranglistán a 13. helyen áll úgy, hogy a népességi rangsorban csak a 92. helyen állunk. Erre büszkék lehetünk, különösen arra tekintettel, hogy az elmúlt évtizedben óriási lett a konkurencia, nagyon feljött Kína és India, de az USA és Üzbegisztán, illetve a hölgyeknél Kazahsztán is. Ami az utánpótlás helyzetét illeti, a fiataljaink most jöttek haza a szlovéniai sakk Eb-ről, több érmet is szereztünk. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy meg kell erősíteni az utánpótlás-nevelést, annak ellenére, hogy a sakk a gyerekek körében ma is népszerű. Én a legnagyobb gondnak azt látom, hogy a 8-10 éveseknél a gyerekversenyeken nincsenek ott azok a sakkedzők, akik éles szemmel észrevehetnék a nagyon tehetséges játékosokat, akikből aztán magas szintű versenyzők lehetnének felnőtt korban.
Hogy látja, a szülőknek milyen fontos a szerepük, illetve a Sakkszövetség tud-e támogatást adni abban, hogy a fiatal tehetségek ne kallódjanak el?
A szülőknek kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy a gyermekük adott esetben eljusson magas szintre a sakkban. Valóban komoly anyagi források kellenek ahhoz, hogy valaki sakkversenyző legyen, és korábban sem a Magyar Sakkszövetség finanszírozta azokat a játékosokat, akikből később világsztár lett. A tehetséges versenyzők kiválasztása azonban a Szövetségnek is feladata.
Igaz-e az a pletyka, hogy korábban sok sakkozónk anyagi okok miatt nem ült be a válogatottba? Így kénytelenek voltunk sokszor gyengébb összeállításban szerepelni.
Jövőre mi rendezzük a sakkolimpiát, így mondhatom, nem fordulhat elő az, hogy a legjobb sakkozóink na kapjanak megfelelő anyagi lehetőséget a felkészülésre. Nemzeti érdekünk, hogy a hazai rendezésű olimpián minél jobban szerepeljünk. A sakk ugyanakkor alapvetően egyéni sport, minden játékosnak megvan az egyéni versenyterve, megvan a tervezett karrierútja. Így sokszor nehéz a legjobb játékosaink válogatottban történő szereplését és a saját egyéni versenytervét összhangba hozni. Ettől függetlenül a mostani novemberi Eb-re is egy elég erős csapattal megyünk ki, Gledura Benjáminnal, Bánusz Tamással, Erdős Viktorral, Balog Imrével, Kozák Ádámmal. Az Eb-t a jövő évi sakkolimpia főpróbájának tekintem, itt most nem feltétlenül helyezésekben gondolkodunk. Az Eb-n egyébként sem az orosz, sem a belorusz válogatott nem fog részt venni, de így is eléggé erős lesz a mezőny.
Beszéljünk még kicsit a honosítás kérdéséről. Úgy tűnik, a sakkvilágban ez egy eléggé bevált gyakorlat, mi ennek a mozgatórugója? Mennyire jó ez a tendencia?
Ez valóban egy világtrend, amely ellen szerintem egyik sportágban sem lehet sok mindent tenni, még ha ez nem is tetszik mindenkinek. Mi nem azért honosítottunk néhány sakkozót, mert kampányt indítottunk volna, hogy jöjjenek hozzánk sakkozni. Több nehéz helyzetű orosz sakkozó keresett meg minket, hogy szeretnének magyar színekben versenyezni. Végül három orosz sakkozó honosítása történt meg, köztük egy 2700 értékszám fölötti nagymesteré, Szjugirové.
Rapport Richárd ugyebár egy ideje már román színekben versenyez, az ő visszatéréséről jelent meg pár hír. Ennek van-e valamilyen valóságalapja?
Nehéz erre mit mondani, szerintem Rapport Ricsi országváltásánál nem csak a pénzről volt szó. Neki még korábban megromlott a viszonya a Szövetséggel, s kapott egy valóban jó ajánlatot egy gazdag üzletembertől. Az ajánlatot nem a Román Sakkszövetség tette.
Közel egy év múlva rendezik Budapesten a sakkolimpiát, mit lehet ezzel kapcsolatban elmondani? Kérdezem úgy is, mint a szervezőbizottság elnökét.
Ez egy kiemelt sportesemény, amelyet a magyar kormány finanszíroz, a Sakkszövetségnek leginkább a szakmai inputot kell hozzátennie, a főszervező a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség, akikkel jó partneri kapcsolatban vagyunk. Az idei év a tervezésé, a jövő év pedig a megvalósításé. Kb. kétezer szállodai szobára lesz szükség az olimpia idején, hiszen sok versenyző, bíró érkezik majd, ami komoly szervezési feladatot ad. Folyamatban van a szállodák megkeresése. Az olimpia helyszíne valószínűleg a BOK csarnok lesz, ami tömegközlekedéssel jól elérhető. A kommunikációnak, marketingnek nagy szerepe lesz abban, hogy a sakkolimpia egy szerethető, népszerű rendezvény legyen. Fontos a digitális megjelenés is, hiszen a versenyterembe kevesen mehetnek be, viszont milliók nézhetik majd online a sakkpartikat.
A sakkolimpiát mennyire érinti a politika?
Sajnos érinti. mivel pl. az iráni játékosoknak tiltja az országuk vezetése, hogy izraeli sakkozókkal mérkőzzenek, és jelen állás szerint Oroszország és Fehéroroszország sem indulhat az olimpián, szintén politikai okok miatt.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS