A gyógyíthatatlan betegségekkel járó életvégi szenvedés és az élet emberi méltósággal való befejezésének kérdése annyira komplex téma, amelyben nagyon nehéz igazságot tenni. A kérdés ráadásul túlságosan átpolitizált, és sok olyan ember alkot véleményt, aki nem érintett, nem értheti, érezheti át úgy, mint az, aki belülről éli meg. Az életvégi döntés ügyét az amiotrófiás laterálszkelrózisban (ALS) szenvedő alkotmányjogász, dr. Karsai Dániel élesztette fel legutóbb Magyarországon, és azt egészen a strasbourgi emberi jogi bíróságig vitte. Az, hogy miként döntenek majd az ottani ítészek, kötelezik-e hazánkat az életvégi döntés törvényi biztosítására, csak februárban derül ki. A közben kirajzolódó társadalmi vita (a nyilvánosság előtt) szinte kizárólag a végletekben mutatkozott meg. A PestiSrácok.hu kétrészes riportfilmje az első, amely szigorúan állásfoglalás nélkül, a valódi érintettek megszólaltatásával, tehát releváns álláspontok felsorakoztatásával igyekszik ledönteni a haláltól való félelmünk építette falakat.
Filmünkből kiderül, hogy valójában még a határozottan kinyilvánított vélemények sem feketék vagy fehérek, mindenki pontosan érti, átérzi a másik oldal vívódásait. A mi célunk pedig mindössze annyi – és ez nem kevés – hogy felismerjük, hpgy a halálról (amely épp oly szerves része az életnek, mint a születés) beszélni kell, őszintén, nyíltan, hogy arra megfelelően tudjon felkészülni az is, aki átlép és az is, akinek az elengedést kell megtanulnia. A halál tabuként kezelése, elhessegetése pedig cseppet sem kegyes. Éppen ellenkezőleg: elveszi a lehetőséget az élet megfelelő lezárásától.
Riportunk első részében azok gondolatait, érzéseit mutattuk be, akiknek el kellett fogadniuk, hogy az élet olykor hirtelen és idő előtt érhet véget. Karsai Dániel érvei mellett megismerhették a bírósági beadványhoz csatlakozó, szintén ALS-ben szenvedő óvónő, Dunavölgyi Erzsébet, valamint a férjét néhány hónapja elveszítő missziós orvos, dr, Fodor Réka eseteit. Greguss Sándor író, költő haldokolásának története úgymond az ellenpólus. Sándor azt mutatta meg, hogy a szenvedés is adhat, közelebb vihet önmagunkhoz, hogy azzá az emberré váljunk, akivé válnunk kell. És felmutattunk egy vallási, hitbéli álláspontot, Böjte Csaba ferences szerzetes segítségével, aki számtalan haldoklónak segít megbékélni, feloldódni az utolsó órákban.
A Méltósággal meghalni második részében orvosok, valamint a hospice ellátásban dolgozók és ellátottak beszélnek. Megérthetjük, miért tartják az orvosok elfogadhatatlannak, hogy az élet kioltásában közreműködjenek, de kiderül az is, hogy ez a szakmai álláspont nem mellőzi az empátiát. Mert egyetlen orvosnak sem célja a szenvedés értelmetlen meghosszabbítása, ugyanakkor hivatásuk alapja, hogy az élet megmentéséért kell mindent megtenni, amit tudásuk enged.
Ahogy a filmben dr. Mengyán Albert sebészorvos rezidens fogalmaz:
Nekünk is van egy igazságunk, nekik is van egy igazságuk, a kérdés az, hol húzod meg a határt.
Stábunk ellátogatott a Majosházi Hospice Házba is, amit civilek üzemeltetnek és teljes egészében adományokból épült fel. Nemcsak azt mutatjuk meg, hogyan könnyíthető meg és tehető méltóbbá a haldoklás, hanem rávilágítunk a palitatív ellátás hiányosságaira is. Kimondjuk, mi az, amiben bőven van hová fejlődni, ha valóban szeretnénk mindent megtenni azért, hogy elfogadhatóbbá tegyük az élet természetes befejezését.
Megosztjuk Önökkel azt az igazságot is, hogy ha sikerült az ismeretlent a hittel helyettesíteni, akkor fel tudjuk oldani a haláltól való természetes félelmet és így szabadon, nyugodtan mondhatjuk az utolsó hetekben, napokban, órákban: Hazamegyek. Erre Greguss Sándor, az ALS-ben nyár végén elhunyt író, költő utolsó tanúságtétele tanít meg bennünket.
Az első rész ITT nézhető meg!
Szerkesztő-riporter: Füssy Angéla, operatőr: Surányi József, vágó: Szabó Vivien – Az Akta/PestiSrácok.hu produkció.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS