A nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésen elfogadta az Országgyűlés a 2019. évi költségvetést. A kormány a korábbinál is nagyobb, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,7 százalékos inflációval számol. A költségvetés, melyet kormányzati politikusok a biztonsági növekedés költségvetésének neveztek, az ország biztonságára és a családok támogatására költ a legtöbbet jövőre. Szintén a jövő évi büdzsé nyertesei a vállalkozások, hiszen tovább csökkennek a terheik. Ettől a lépéstől a teljes foglalkoztatottság elérését reméli a kormány. Több pénz marad az emberek zsebében 2019-ben, további béremelkedésekkel számol a kormány, amihez az adók is tovább csökkennek. Mindemellett az ország központi költségvetési tartaléka a másfélszeresére nő.
Az Országgyűlés pénteken 128 igen és 56 nem szavazattal elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt. Varga Mihály pénzügyminiszter a törvényjavaslat ismertetésekor a biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. A miniszter szerint 2019-ben a fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is. A 2019-es költségvetés alapján jövőre 4000 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg a költségvetés terhére, segítve a további gazdasági növekedést. 165 milliárd forintból folytatódik a nagyvárosok fejlesztése, azaz a Modern Városok Program, és elindul a vidéki kistelepülések, falvak fejlesztési programja is.
A gazdasági növekedést minden magyar állampolgár a saját zsebén is megérezheti majd, ugyanis tovább csökkennek az adók. A munkaadói járulék, amely a baloldali kormányok idején még 27 százalék volt, 17,5 százalékra mérséklődik. Mivel a kormány további bérnövekedéssel számol, 2 százalékponttal, 19,5-ről 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulás mértéke. Ezzel a lépéssel összesen 1000 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál, amelytől további munkahelyeket remélnek. Az állami szférában jövőre nő az ápolók, a rendvédelmi dolgozók és az állami vállalatok alkalmazottainak bére.
Marad az egykulcsos, 17 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 5 százalékra csökken a tartós és féltartós tej áfája, amellyel tovább csökken az alapvető élelmiszerek áfája.
Legfőbb az ország biztonsága
A jövő évi büdzsében összesen mintegy 100 milliárd forinttal nagyobb összeg szerepel az ideihez képest közbiztonságra, határvédelemre és védelempolitikára. Közbiztonságra, a rendőrség működtetésére és fejlesztésére 350 milliárd forintot fordítanak, januártól pedig újabb 5 százalékkal emelkedik a rendvédelmi dolgozók illetménye, ami a korábbiakkal együtt már 50 százalékos növekmény. A honvédségre 512 milliárd forint jut, ami 85 milliárddal több, mint az idén. Ebből a pénzből 150 milliárd forintot költhetnek fejlesztésekre.
Magyar katonák járőröznek a magyar-szerb határon; Fotó: MTI/Varga György
Benkő Tibor honvédelmi miniszter korábban kifejtette, hogy a költségvetésnek köszönhetően folytatódhatnak a beszerzések, többek közt a tervezettnél hamarabb tudják beszerezni az új helikoptereket. Az illetményfejlesztés következő, 5 százalékos üteme arra is lehetőséget ad, hogy bővítsék az ösztöndíjrendszert, s például olyan mérnököket, orvosokat vagy informatikusokat támogassanak tanulmányaik alatt, akik a diploma megszerzése után belépnek majd a honvédség kötelékébe. Továbbá mind az aktív, mind a tartalékos katonák létszámát bővíteni tudják.
Fókuszban a családok – cél a demográfiai fordulat
A 2019-es költségvetés legkiemelkedőbb főszáma a családtámogatásra jegyzett összeg, 2000 milliárd forint, amely az utolsó baloldali kormány által erre a célra fordított összeg duplája.
2000 milliárd forintot fordít a kormány jövőre a családokra – Fotó: csalad.net
Családbarát adó- és járulékkedvezményekre összességében közel 391 milliárd forint jut. Munkaalapú családtámogatásra 265 milliárd forint az előirányzott összeg. Tovább nő a gyermekes családok adókedvezménye, két gyermek után a jelenlegi 35 ezer forintról 40 ezer forintra. Továbbra is biztosítják a hároméves gyest, valamint a gyed extrát, benne a diplomás- és a testvérgyedet, és folytatódik az otthonteremtési program is, amelyre már 242 milliárd forintot szánnak.
A kormány szeretné még hatékonyabban segíteni a kisgyermekes édesanyák munkába állását. Ennek érdekében az eddigi havi bruttó 100 ezer forint helyett a mindenkori minimálbérig érvényesíthetik az adócsökkentést jövő évtől azok a munkaadók, akik kisgyermekes anyát foglalkoztatnak.
A családokat érintő szociális támogatások bővítése is szerepel a büdzsében. 11 milliárd forintból juthatnak jövőre ingyenes tankönyvekhez a gyermekek, 79 milliárd forintból pedig az ingyenes étkeztetést biztosítják a rászoruló gyermekek számára. Jelenleg több, mint félmillió gyerek étkezik ingyen, és több, mint egymillió kap ingyen tankönyvet.
Több mint egymillió gyermek részesül ingyen étkeztetésben állami támogatásból – Fotó: MTI/ Illyés Tibor
Tovább bővül az otthontámogatás rendszere is. Családi otthonteremtésre 2019-ben 242 milliárd forint jut.
Szeretnének javítani a szülések körülményein, ezért 10 milliárd forintot fordítanak családbarát szülészetek kialakítására. Az állami gondozásban élő gyerekekre is gondolnak: emelkedik a nevelőszülők, valamint a nevelőszülői hálózatok támogatása, csaknem félmilliárd forintot fordítanak majd erre a következő évben. Emellett folytatják a bölcsőde-, óvoda- és iskolafejlesztéseket, az óvodák működtetési támogatását a fejenkénti 81 700 forintról 91 400 forintra emelik, és hárommilliárd forintot szánnak óvodai tárgyi eszközök beszerzésére.
Tovább erősödik a szociális biztonság is. A tervezett inflációval megegyező mértékkel, 2,7 százalékkal nőnek a nyugdíjak. 2,7 milliárd forinttal, 45 milliárd forintra nő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása. Ugyancsak bővülnek mintegy 850 millió forinttal a nevelőszülők által igénybe vehető juttatások.
A nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programnak köszönhetően 2014–2017 között 38,7 milliárd forintból 78 iskola újulhatott meg: épült tanterem, tornaterem, tanuszoda vagy komplett új iskola, amelyből 25-öt már átadtak, további 45-öt pedig várhatóan hamarosan befejeznek. Emellett ötszáz iskolát érint a most zajló iskolafejlesztési program: 2010 és 2015 között mintegy 100 milliárd forint uniós támogatást fordított a kormány erre. 527 iskola korszerűsítése 1-3 éven belül zárul le, ez 200 ezer gyereket, a tanulók 21 százalékát érinti.
Teljes egészségügyi reform jön, jelentős többlettámogatással
Összesen 191 milliárd forinttal jut több pénz az egészségügyre 2019-ben, mint az idei évben. Ebből mintegy 40 milliárd forint a struktúra átalakításra szánt céltartalék. A szakorvosok bére az elmúlt két évben átlagosan 207 ezer forinttal növekedett. Az ápolók és egészségügyi szakdolgozók bérét 2016 és 2019 között a vállaltak szerint több lépcsőben, 63 százalékkal emelik. A területen dolgozók jövő novembertől újabb 8 százalékos emelésre számíthatnak.
Országszerte újulnak meg további kórházak, rendelőintézetek, és mentőállomások. Budapest történetében pedig az eddigi legnagyobb, mintegy 700 milliárdos kórházfejlesztési program valósulhat meg.
A betegellátás színvonalát azzal is emelik, hogy folytatódik az új, modern, korszerű műszerek, eszközök beszerzése.
Soha nem jutott még annyi pénz egészségügyre mint jövőre – Fotó: MTI/Rosta Tibor
Az Egészségbiztosítási Alap 2019-es keretösszege 123 milliárd forinttal haladja meg az ideit. Gyógyító és megelőző ellátásokra 69 milliárd forinttal jut több, mint 2018-ban. Ebből az összegből folytatódhat a háziorvosi ellátás nyolc éve tartó gazdasági megerősítése: a rezsitámogatás szintre hozására 1,6 milliárdot fordítanak, a háziorvosok az idei évhez hasonlóan jövőre is 10 milliárd forintot kapnak az ügyeleti feladatok ellátására.
5 milliárd forinttal több pénz jut a fogászati alap- és szakellátás rezsitámogatására, illetve a beavatkozások díjemelési többletének szintre hozására. A laboratóriumi ellátás finanszírozása pedig 2 milliárd forinttal emelkedik.
Kibővítik a meddő párok megsegítésére érdekében folytatott úgynevezett in vitro fertilizációs (IVF) tevékenységet. Az erre szánt összeg meghaladja a 2 milliárd forintot. Az egészségügyi finanszírozással összefüggő intézkedések többletfedezetére, a nagyértékű gyógyszer-finanszírozás és a speciális finanszírozású szakellátás támogatására, valamint a többletkapacitási igényt jelentő fejlesztésekre összesen 35 milliárd forinttal több áll rendelkezésre.
Gyógyszertámogatásra a 2019-es költségvetésben a tavalyihoz képest közel 25 milliárd forinttal több forrás jut. Gyógyászati segédeszközökre és az egyéb természetbeni ellátások kiadásaira pedig összesen mintegy 10 milliárd forint többlettámogatás várható jövőre.
Vezető kép: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS