Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Debrecenben jelentette be, hogy a BMW akkumulátor-összeszerelő üzemet is létrehoz épülő hajdúsági gyárában, a projekt összértéke így eléri a 800 milliárd forintot, és ezzel Magyarország történetének harmadik legnagyobb zöldmezős beruházása lesz.
A tárcavezető az újabb, elektromobilitáshoz kapcsolódó beruházás bejelentésén arról számolt be, hogy az üzem felépítése ötszáz munkahelyet teremt az eredetileg tervezett ezren felül, amihez az állam 13,5 milliárd forint támogatást nyújt. Beszédében méltatta a német vállalat debreceni gyárát, amelynek szavai szerint önmagán túlmutató jelentősége lesz, ugyanis működése teljesen elszakad a fosszilis energiahordozóktól. Üdvözölte, hogy az autóipari óriáscég hazánkba telepíti elektromobilitási stratégiája szívét, itt kezdődik meg az első teljesen elektromos platformjának gyártása, s a pénteki bejelentés nyomán ráadásul itt állítják majd elő az ezen modellekbe kerülő akkumulátorokat.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a beruházás további lendületet ad a magyar autóiparnak, amelynek termelési értéke 23 százalékkal nőtt az idei év első kilenc hónapjában, így meghaladva a 8700 milliárd forintot, s ez idén először átlépheti a 10 ezer milliárd forintot.
Magyarország mára az elektromos autóipari átállás Európa-bajnoka lett, és joggal emlegetnek minket a világbajnoki cím várományosai között is
– jelentette ki. Majd hozzátette, hogy bevált a kormány azon stratégiai döntése, amelynek célja az volt, hogy tegyék hazánkat “az elektromos autóipar európai, aztán globális fellegvárává”. Rámutatott: 2030-ra elérheti a 300 milliót az elektromos járművek száma a világon, az új autóeladások 60 százalékát már ezek fogják kitenni, így az elektromos akkumulátorok iránti kereslet 2030-ra mintegy 5600 gigawattórára fog nőni a 2021-es 340 gigawattóráról. A miniszter fontos nevezte, hogy Magyarországon a kontinens legkedvezőbb beruházási környezetét hozták létre az elektromos autóipari cégek számára, illetve szövetséget kötöttek az iparág legnagyobb keleti és nyugati szereplőivel.
Ma itt Magyarországon ad egymásnak randevút a keleti és a nyugati elektromos autóipar
– mondta. Kiemelte, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon lesz jelen gyártókapacitással a három nagy német prémium márka, valamint az elektromos akkumulátorok világpiacát uraló kínai és dél-koreai vállalatok közül három is ide helyezte európai gyártási központját. Mint közölte, az idei év első nyolc hónapjában 61 százalékos növekedéssel elérte a négymilliárd eurót az elektromos akkumulátorok exportja, így ez lett a csúcsokat döntő magyar kivitel elsőszámú terméke. Szijjártó Péter figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók miatt “a fejünk felett csapkodnak a hullámok”, az európai gazdaság pedig a recesszió irányába tart.
A nemzeti kormánynak ebben az esetben nem lehet más célkitűzése, mint az, hogy elkerüljük ezt az európai recessziót és legyünk egyfajta lokális kivétel
– fogalmazott. Aláhúzta: az elmúlt évek sikeres válságkezelése is demonstrálta, hogy ehhez elsősorban beruházásokra van szükség, ugyanis azokból lesz munkahely, a munkából lesz termelés, a termelésből pedig gazdasági növekedés.
Mi tehát a magyar recept? Beruházás, beruházás és beruházás
– fogalmazott. A BMW Group hosszú távra tervez, erősen elkötelezett Debrecen és Magyarország mellett – jelezte az új beruházás bejelentésén Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja. Azt mondta, 2025-től a debreceni gyár történelmet fog írni: ez lesz az első üzemük, ahol a tisztán elektromos meghajtású Neue Klasse modelleket gyártják, nem használnak fosszilis energiát, a BMW i-gyár “karcsú, zöld és digitális” lesz.
A debreceni lesz az első BMW-gyár, amely teljesen megtestesíti az i-gyár koncepcióját
– jelezte. Beszélt arról is, hogy a fejlesztések eredményeként már a BMW összes európai gyárában képesek elektromos autót gyártani, 2025-ben több mint kétmillió teljesen elektromos autót gyártanak majd, 2030-ra pedig az összes gyártmányuk több mint fele elektromos meghajtású lesz. Hans-Peter Kemser, a debreceni gyár igazgatója jelezte: jól halad az építkezés, jelenleg a kommunikációs és a képzési központ épülete készül. Regionálisan és egész Magyarországon toborozzák a leendő munkatársaikat, az oktatási központjuk 2023 őszén kezdi meg a helyi szakképzést duális képzési program keretében, regionális oktatási partnereivel együttműködve – fűzte hozzá.
Markus Fallböhmer, a BMW Group akkumulátorgyártásért felelős részlegének vezetője az új beruházásról elmondta: a nagyfeszültségű akkumulátorok gyártását 2025-ben kezdik el az autógyártás megindításával egyidőben. A Debrecenben készülő összes új BMW modell akkumulátorát helyben fogják összeszerelni. Az új üzem mintegy 140 ezer négyzetméternyi területen terül majd el. Az építkezési munkálatok a napokban kezdődtek meg. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a helyi járműipari és akkumulátor-üzemi beruházásokra utalva azt mondta, a 21. század vezető iparágai, az elektromobilitás és az energiatárolás hatalmas lehetőséget jelentenek a város számára. A polgármester örömmel nyugtázta, hogy minden tanévben száz debreceni diák kap lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjon a BMW speciális képzési programjába.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
AzIrigy
2022-11-30 at 14:13
Hova lett a sok csernozjom, jó feket föld? Miért kellett oda tenni a gyárat? Köpétek a választ okosok!
Nézzük_magát_a_dolgot
2022-11-28 at 09:00
Feladom. Azt hittem, észérvekkel el lehet érni bármilyen eredményt beszűkült gondolkodású emberekkel. Helytelen volt a kiindulásom.
rabszolgatörvény
2022-11-27 at 14:11
Mi Hazánk: Multik érdekeit szolgálja a Munka törvénykönyvének tervezett módosítása
Ellenzi a munka törvénykönyvének tervezett módosítását a Mi Hazánk Mozgalom, mert az szerintük nem a dolgozók, hanem a multinacionális cégek érdekeit szolgálja.
Lantos János, a párt munkaügyi kabinetjének elnöke elmondta: elfogadhatatlan a számukra, hogy megszűnjön az a kitétel, amely szerint hét szabadnapjával a dolgozó rendelkezik, azt pedig különösen felháborítónak tartják, hogy a törvénymódosítás után végkielégítés nélkül lehetne elbocsátani a megváltozott egészségügyi állapotú munkavállalókat.
Orbán Viktor miniszterelnök bár gyakran beszél a munkaalapú társadalomról, ezek csak szavak – fogalmazott Lantos János, hozzátéve, az elmúlt 12 évben egy, a hirdetett elvektől nagyon távol álló, a nagyvállalatok érdekeit szolgáló “urambátyám-rendszert épített ki a Fidesz”.
Pártja nevében ezért arra szólította fel a kormányt, hogy álljon el ezen változtatások bevezetésétől, “különféle figyelemfelhívó akciókat” helyezve kilátásba arra az esetre, ha mégis megteszik ezt a lépést.
Nézzük_magát_a_dolgot
2022-11-27 at 12:03
Tisztelt Azért is! 1) A háttérhatalom a nyilvánosságot gondosan kerülő pénzügyi hatalmasságok kezében van. 2) Nekünk nyilván nincs szükségünk műszaki tudásra és hatékony termelő vállalatokra megfelelő értékesítési lehetőségekkel. Láttam én már olyan hülye ember a TV-ben, aki úgy képzelte el a magyar jövőt, hogy mindenki beveti a földecskéjét a jó Bánkúti búzával, learatja kézi kaszával, és ebből bizonyára fejedelmien megél mind a 10 millió lakos. Adózniuk se kell, ennek ellenére bőven jut majd pénz a feketeerdei magánklinikát is meghaladó egészségügyre és a megszámlálhatatlan mennyiségű jogász, kritikus, esztéta, filológus, médiaszakértő, LMBTQ-kutató, dramaturg, szinkronszínész, szóvivő, újságíró, szociológus és más muciológus képzését szolgáló világeleső oktatásra, akiket busásan fizet az Állam a nagy semmiből.