Az április 18-ai Boomerlázadás vendége Kathy-Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző volt. A művész elmondta, hogy hiányos lenne az élete Isten szeretete, támogatása nélkül, és úgy véli, hogy Isten nélkül nem feltétlenül tiszta az alkotás. A cigányságára és magyarságára büszke Kathy-Horváth Lajos már egészen piciként, öt évesen hegedűt fogott a kezébe, zenész családja, mesterei és művészbarátai – például Szakcsi Lakatos Béla – pedig mindvégig támogatták abban, hogy művészként kiteljesedhessen. A zenész tehetség fiatal korában ösztöndíjasként 11 évet töltött Párizsban, ahol többek között a világhírű hegedűművész, Yehudi Menuhin asszisztenseként tevékenykedett, aki számos fellépési lehetőséget biztosított neki a rengeteg tanításon túl. Kathy-Horváth mindig is vágyott haza, Magyarországra, hiszen a cigány zene és kultúra képviselőjeként itt érzi magát teljesen otthon. A hegedűművész munkáját, életművét már számos díjjal elismerték hazánkban, de Kodály után ő az egyedüli, akit az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjává választott 2014-ben. A zeneszerző rendkívül nagy figyelmet fordít a tehetséggondozásra is, így többek között a Fővárosi Roma Oktatási Kulturális Központ igazgatójaként is segíti a roma fiatalok támogatását, felkarolását.
Kathy-Horváth Lajos egy gyönyörű improvizációs hegedűszólóval nyitotta meg az április 18-ai Boomerlázadást, amelyet egy XVIII. századi francia hangszerrel játszott el.
Ez a testrészem folytatása
– jegyezte meg a hegedűművész. Majd elmondta, hogy a zene szeretete már egészen a bölcsőben megérintette őt, mert édesapjának volt egy dzsesszzenekara a ’40–50-es években, „és ahogy próbált – egy nagy lakásban, egy 120 négyzetméteres lakásban éltünk Józsefváros közepén, ott volt egy zongora a nagyszobában – ott próbált Pege Aladárral, Kovács Gyula bácsival, és én gyerekként ott ültem egy kis széken, hallgattam őket” – mesélte Kathy-Horváth Lajos. A hegedűművész, zeneszerző nem is tudott volna mást elképzelni a zenélésen kívül, mert édesapja és nagyapja hangszereit is már egészen kiskorában a kezébe vette és szép dallamokat játszott rajtuk. Rövid történetmesélés után Kathy-Horváth Lajos kitért arra is, hogy az utóbbi időben elmúló félben lévő, a vendéglőkből kiirtódott cigánymuzsika mára kezd visszatérni.
Nagyon meghatározó tényező a generációváltozás, de van rá igény, mert nagyon szeretik a magyar cigányzenét, a folklórzenét, az autentikus népzenét is egész Európában
– emelte ki a hegedűművész, aki ennek a reneszánszáról beszélt még. A folytatásban Stefka István kíváncsi volt, hogy Kathy-Horváth Lajost a cigánysága akadályozta-e valaha az elhelyezkedésében a művészpályája során. Erre a roma zeneszerző azt válaszolta, hogy ő egy olyan nagy, cigány származású, zenész generációval nőtt fel a ’70-es években (Ablakos Lakatos Dezső, Szakcsi Lakatos Béla, Csiga Balogh Jenő), hogy ezt a fajta tehetséget nem lehetett és nem is akarták nagyon leradírozni.
Büszkék voltak rá
– hangsúlyozta Kathy-Horváth. A hegedűművész ezután kifejtette, hogy 1976-ban a Cziffra György Alapítvány ösztöndíjasaként a Párizs melletti Senlisbe került.
A francia fővárosban összesen tizenegy évet élt, időközben pedig a világhírű hegedűművész, Yehudi Menuhin asszisztenseként is tevékenykedett. Az amerikai zsidó hegedűművész és karmester felfigyelt Kathy-Horváth Lajos tehetségére, szorgalmára, alázatára, ezért a tanításokon túl fellépési lehetőségeket is biztosított neki, hogy egy szélesebb közönség előtt is meg tudja mutatni tudását.
Kathy-Horváth elárulta, hogy művészetére a párizsi lét hatással volt, de mivel mindig is Magyarországot tartotta otthonának, és mert itthon már rendeződni látszódtak a párpolitikai folyamatok, ezért a rendszerváltás reményében hazatért családjával.
Az tagadhatatlan, hogy a cigánymuzsika a magyar kultúra kikerülhetetlen része. A cigány zenészek pedig egy olyan fajta egyedi ízt adnak hazánk zenei világának, hogy ezáltal nem csupán Magyarországon, hanem az egész világon elismeréssel tekintenek rájuk. Ahogyan a hegedűművész is rávilágított, a cigány zenészeknek van egyfajta személyiség-megjelenítő, megvalósító képességük, vagyis olyan egyéni jellemzőjük van, hogy zenéléskor rájuk lehet ismerni.
Ezt a romasági érzésvilágunkat adjuk át a közönségnek
– hangsúlyozta Kathy-Horváth.
A műsorban elhangzott még, hogy Kathy-Horváth Lajos a munkássága révén már számos hazai díjjal büszkélkedhet, de elismerésként 2014 óta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagságát is magáénak tudhatja.
Szakál Borostyán műsorvezető ezt követően a tehetséggondozást, mint a hegedűművész egyik szívügyét is megemlítette, amelyről a Fővárosi Roma Oktatási Kulturális Központ igazgatója azt nyilatkozta:
az igazolódik be, hogy ha lehetőséget kapnak, akkor meg tudják mutatni magukat, az oroszlánfogaikat, hogy egy tehetséges népről van szó, de a megfelelő támogatás hiányában ez nem fog tudna létrejönni.
Kathy-Horváth Lajos a műsor végén kiemelte, hogy szerinte Isten nélkül nem feltétlenül tiszta az alkotás.
A cigányság többsége vallásos, hiszen ez tart minket egyben, együtt szeretik egymást és Istent
– véli a zeneszerző. A Boomerlázadás vendége egy keresztény, hívő, vallásos ember, aki büszke a cigányságára, továbbá hálát ad és dicsőíti Istent, amiért segítette őt kiteljesedni az életben. Kathy-Horváth Lajos szerint az országgyűlési választások kimenetele is Isten ajándéka, válasza volt, hiszen
Orbán Viktor nem csupán hazánkban, hanem egész Európában a békét és az igazságot keresi, ezért jó, hogy Magyarországnak ismét ő a miniszterelnöke.
A hegedűművész mindezért a világhatalmi, gazdasági elitnek, a döntéshozóknak is azt tanácsolja, hogy
nézzék meg azt, hogy Isten nélkül nincs megoldás semmire.
Forrás: Pesti TV
Facebook
Twitter
YouTube
RSS