A dzsihadistákat nem érdekli az igazság, nem érdekli a jó, nem érdekli az elfogadó társadalom

„Gyűlölik az életet, küzdenek az élet ellen és el akarják pusztítani azt – bolondságukban észre sem véve, hogy közben magukat pusztítják el” – mondta a mandiner.hu-nak a dzsihadistákról Moszab Hasszán Juszef, a palesztin Hamász militáns szervezet egyik alapító vezérének a fia. Az iszlamistából lett izraeli kém, aki jelenleg az Egyesült Államokban kapott menedékjogot, a szélsőséges iszlámról, a palesztin-izraeli viszonyról és az európai terrorizmusról beszélgetett a portál újságírójával.

Egy Hamász-vezér fiaként született 1978-ban, Rámállah városában Moszab Hasszán Juszef; apja pozíciójából kifolyólag gyermekkorában katonai nevelést kapott, harcosnak szánták. Palesztinában született és ott is nőtt fel. Mint mondja, az emberek ott is sokfélék: vannak keresztények, muszlimok és radikális muszlimok. Ő, mint Hamász-herceg, az utóbbi közegből került ki.

Az én környezetem radikális muszlim környezet volt, ahol semmi toleranciát nem tanúsítottak a más gondolatok iránt, egyetlen új ötletet sem voltak hajlandók beengedni

– mondta ifjúkoráról. 1996-ban elfogta a Sin Bét, így került kapcsolatba az izraeli hírszerzéssel. Innentől fogva nekik dolgozott, fontos információforrása volt a zsidó államnak a Hamász működésével kapcsolatos belsős információi miatt. 2007-ben az Egyesült Államokba költözött, 2010-ben pedig állampolgárságot is szerzett, azóta ott él.

„Okos terrorizmus”

Juszef, mint benfentes, természetesen tökéletesen tisztában van egy terrorszervezet működésével. A Hamásszal kapcsolatban kifejtette: nem úgy működik, mint egy klasszikus dzsihadista, terrorista szerv, nem a puszta tömegpusztítás, hanem a politikai tőke kovácsolása a szempont.

Egy Hamász-terrortámadás nem véletlenszerű döntés, hanem bizonyos szempontok alapján eltervezett dolog; úgy is mondhatnám, hogy „okos terrorizmus”

– fogalmaz.

Élet a „halálkultuszban”

Ayaan Hirsi Ali egy korábbi interjúban „halálkultusznak” nevezte az iszlám vallást, annak betegesen életellenes mivolta miatt. Juszef szerint ez valóban így van, mivel a radikális iszlám az élet problémáival nem akar, nem mer megküzdeni; ehelyett inkább a halálra bíztat, oda menekül.

Semmi örömet vagy szépet nem hajlandók felfedezni ebben az életben, hiszen a valódi örömök szerintük a halál után következnek. Az élet problémáinak megoldása helyett magát az életet utálják. Gyűlölik az életet, küzdenek az élet ellen és el akarják pusztítani azt – bolondságukban észre sem véve, hogy közben magukat pusztítják el

– mondja. Szerinte ez szembenáll az élet felsőbb rendeltetésével. Míg a radikális iszlám azt tanítja, hogy a saját életünk pusztán egy előjáték a túlvilági lét előtt és hogy ezen a világon az a dolgunk, hogy előkészítsük a túlvilági életünket és lehetőleg másokat is kényszerítsünk erre, addig Juszef igazságtalannak tartja, hogy csak azért megfosszanak embereket a vágyaiktól, esetleg az életüktől, mert ők maguk nem hajlandók élvezni saját életüket.

Moszab Hasszán Juszef. Fotó: MTI/Soós Lajos

Megdönteni Izraelt

A Hamász régi álma, egyenesen lételeme Izrael megdöntése. 1987-es alapítása óta azonban ettől a céljától egyre és egyre messzebb kerül egykori hercegük szerint. Úgy látja, hogy a zsidó állam megsemmisítése már teljesen irracionális cél; annak hadserege és gyökerei túl erősek. Éppen emiatt a dzsihadista szervezetnek immáron csupán politikai eszköz az izraeli harc, a hatalom megtartásának kulcsa Palesztinában. Annál is inkább, mivel a szervezet támogatói, vezetői, de még a népesség sem igazán ismeri el a zsidók létjogosultságát.

A döntő többség szélsőséges, és nem fogadja el, hogy a zsidóknak bármifajta joga lenne, hogy a Szentföldön éljenek. Még az olyan történelmi eseményeket is tagadják, mint a holokauszt, nemhogy a zsidó nép történelmi jogát ősei földjéhez! Ennek az oka, hogy megvakítja őket a gyűlölet. Azt hiszik, hogy minden nyomorukért egy bizonyos nép felel, és ezért minden rossz dolgot az életükben a zsidókra fognak

– mondja Juszef. Szerinte a párbeszédre lenne ugyan alkalmas partner a palesztin oldalon is, de azonnal ellehetetleníti ezeket a hatalom.

Reménykedjünk, hogy egy nap majd lesz egy józan palesztin vezető, aki őszintén törődik a népével

– tette hozzá.

Mindeközben az izraeli társadalom láthatóan jobbra tolódik, ami a palesztinellenességben nyilvánul meg; a helyzet ismét forrósodik a két nép között. Izrael részéről azonban érthető a jelenség, hiszen rendszeresek a terrortámadások az országban.

Minél szélsőségesebbek a palesztinok, annál több erőt alkalmaz Izrael. Ha az elmúlt húsz évben nem lettek volna terrortámadások izraeli iskolák, bevásárlóközpontok, zsinagógák ellen – a terroristák már lényegében nem hagytak olyan helyszínt, ahol még ne gyilkoltak volna zsidókat! –, talán ma nem lenne ennyire jobboldali az izraeli társadalom

– véli az ex-Hamász-herceg.

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete (b) és az Egyesült Államokban élő Moszab Hasszán Juszef, a Hamász egyik alapítójának fia a róla készült, A zöld herceg – A Hamász fia című filmet is bemutató XVIII. Izraeli Filmhét megnyitóján, a Puskin Moziban 2014. december 3-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A dzsihadisták mindenütt egyformák

Izrael földrajzilag a terrorista szervezetek melegágyában helyezkedik el; a Hamászt is a zsidó állam zaklatására és elpusztítására hozták létre. Nem csoda tehát, hogy ők már tudnak egyet s mást az iszlamista terrorizmusról. Adódik tehát a kérdés, hogy mennyiben hasonlít az, amit Izrael már évtizedek óta átél ahhoz, ami 2015 óta történik Európában.

A szélsőségeket ugyanaz a motiváció vezeti: a félelem. Félnek a mások elfogadásától, félnek a megszokottól eltérő dolgoktól, az új gondolatoktól, félnek a változástól. Ezért döntenek úgy, hogy szélsőségeket követnek. Ezért erőszakosak: mert annyira félnek az élettől, hogy inkább meghalnak; inkább öngyilkosságot követnek el, csak ne kelljen élniük. Ez közös minden szélsőségben és minden muszlim szélsőségben is

– véli a két területen végzett terrorista aktivitásról Juszef. Véleménye szerint az állam felelőssége megvédeni polgárjait, szükség szerint titkosszolgálati eszközökkel a radikális iszlamistáktól, a muszlim közösségek fokozott megfigyelésével. Figyelmeztet azonban, hogy a dzsihadisták puszta „deradikálása” nem elégséges; aki szélsőséges, az radikalista is, hiszen ezek rokon fogalmak.

A szélsőségek erőszakossága nem érhet véget, hiszen az erőszak a szélsőségesség velejárója. Ezeket az embereket nem érdekli az igazság, nem érdekli a jó, nem érdekli az elfogadó társadalom. Ezeknek az embereknek nincs bátorsága, hogy a félelmeik fölé emelkedjenek

– fejtette ki.