További szankciók bevezetését követelte a nyugati hatalmaktól Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kormányzatával szemben Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető pénteken, észtországi látogatása során. A Litvániába menekült fehérorosz ellenzéki szerint a szankciós listákra a bíráknak és a belügyi különleges alakulatok embereinek, illetve a családtagjaiknak is fel kell kerülniük.
A nap folyamán a minszki kormányzati épület előtt egy harmincöt éves férfi próbálta felgyújtani magát, de a biztonságiak eloltották a lángokat. Az egészségügyi tárca közlése szerint a férfit testének több, mint felén égési sérülésekkel kórházba szállították. Tettének indítéka egyelőre nem ismert. A Vjaszna nevű emberi jogi szervezet szerint a fővárosban tartott csütörtök esti tüntetéseken tizennyolc embert állítottak elő a hatóságok.
A rezsim mindezen kegyetlensége, elnyomása és erőszakossága ellenére az emberek nem fogják feladni
– hangoztatta Cihanouszkaja a történtekre reagálva. A változás, tisztelet és méltóság iránti akarat töretlen – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta tart a belpolitikai válság. A vitatott tisztaságú választáson az országot huszonhat éve irányító, hatvanhat éves Aljakszandr Lukasenkát hirdették ki hivatalosan elnöknek a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék ugyanakkor csalásra hivatkozva Cihanouszkaját tartja a választás valódi győztesének. Az azóta tartó hét végi tüntetéseken többször százezren is részt vettek, ami rekordnak számít az 1991 óta független volt szovjet tagköztársaságban. Lukasenka nem hajlandó lemondani, ehelyett valamifajta alkotmányreformot ígért. A belbiztonsági erők tüntetők elleni brutális fellépésének eddig legalább három halálos áldozata volt, a hatóságok ezreket vettek őrizetbe, hogy megtörjék a Lukasenka rendszerével szemben kibontakozott békés ellenállást. Lukasenkát számos nyugati ország és az EU sem ismeri el törvényes államfőnek, és célzott szankciókkal sújtották Lukasenka kormányának tagjait.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Francisco Seco
Facebook hozzászólások
Karácsony..sk
2021-01-23 at 05:52
“A fehérorosz ellenzék további szankciókat követel Lukasenka kormányzatával szemben”
Ugyan ezt teszi a Bangóné dobrev Piroska hímvesszőjéhez tartozó konglomerátum is Magyarországon!!
Mintha egy akolban kapnának zabálni s mindig ugyan azt a moslékot!
Az ellenzék, a liberális értelmiség és a Soros-hálózat médiaháborút indított, az elmúlt hetekben több kormányellenes véleménycikk is megjelent a nemzetközi sajtóban. Az írások egytől-egyig „a koronavírus elleni védekezésről” szóló törvénnyel szembeni aggályokat taglalják, szerzőik többnyire a jogállamiságot, a demokráciát és a sajtószabadságot féltik. Mindez jól illeszkedik az elmúlt években megfigyelhető balliberális politikai kampány sorába, amely a bevándorlásellenes és szuverenitás-párti kormányok ellen folyik Európa-szerte. A cikkekben szó szerint átveszik az ellenzéki pártok és a hazai ellenzéki sajtó állításait, fogalmait és politikai narratíváját, sőt az sem ritka, hogy magyarországi szereplők (Bayer Lili, Krekó Péter, Novák Benjámin, Ungváry Krisztián) írják ezeket, esetleg ellenzéki politikusok vagy maga a budapesti főpolgármester és a Soros-hálózat tagjai nyilatkoznak meg bennük – írja legújabb elemzésében a XXI. Század Intézet.
Összehangolt sajtótámadás Magyarország ellen
Az ellenzék, a liberális értelmiség és a Soros-hálózat médiaháborút indított (képünk illusztráció)
Fotó: Pexels
Azt írják: az szövegek egyrésze kimondottan fake news, hisz a benne foglalt állításoknak vagy következtetéseknek semmiféle valóságalapjuk nincs, más publicisztikák félinformációkkal igyekeznek lejáratni az Orbán-kormányt, végül számtalan olyan riportot is olvashatunk, amelyekben hazai ellenzéki szereplők, balliberális közgazdászok és társadalomtudósok, a „nyílt társadalom” mellett lobbizó NGO-k rendre mint „független” és „objektív” források jelenítik meg a „szakértői” véleményeket, megtévesztve ezzel az olvasót. Jellemzően a magyar kormányzat álláspontját vagy egyáltalán nem, vagy csak részben, megtévesztő szövegkörnyezetben elhelyezve lelhetjük fel a cikkekben.
Amerikai sajtó
Matina Stevis-Gridneff és Benjamin Novak E.U. tries gentle diplomacy to counter Hungary’s crackdown on democracy (Az Európai Unió szelíd diplomáciával akarja megakadályozni a demokrácia megsértését Magyarországon) című véleménycikke a The New York Times-ban jelent meg. Novák Benjámin egyébként a 444 külső munkatársa. A szerzők már a cikk elején világossá teszik, hogy véleményük szerint az Európai Bizottságnak sokkal keményebben kellene fellépnie Magyarországgal szemben, miután a magyar parlament elfogadta a „felhatalmazási” – valójában A koronavírus elleni védekezésről címet viselő – törvényt. Kiemelik, hogy a törvény, mely szerintük lehetővé teszi a rendeletekkel történő kormányzást, szembe megy minden demokratikus értékkel.
Külön kiemelik a törvénynek azt a részét, amely az álhírterjesztőkkel foglalkozik, majd azon aggodalmuknak adnak hangot, miszerint azt a kormány majd a „sajtószabadság korlátozására használja fel”. A cikk további részében a szerzőpáros kiemeli, hogy több tisztiviselő is úgy véli az Európai Unióban, hogy keményebben kell fellépni Magyarországgal szemben. Külön megemlítik Daniel Freundot, aki a liberális Zöldek képviselője, és már többször is szorgalmazta a fellépést a Fidesz ellen. A cikk végén azt olvashatjuk, hogy a magyar kormány az évek során sikeresen vette át a hatalmat a média felett és „gyengítette az igazságszolgáltatás függetlenségét” – írja a sajtószemlében az Intézet.
Serge Schmemann, a The New York Times-ban megjelent írásában az „autoriter” és a „demokratikus rendszerek” működéséről elmélkedik a koronavírus ellen folytatott küzdelem hatékonyságát vizsgálva. A szerző vitatja, hogy a demokráciák kevésbé lennének aktívak a koronavírus megfékezésében, majd Kínát teszi felelőssé a járvány elterjedéséért. A szerző a magyar miniszterelnököt a világ autoriter vezetőihez hasonlítja, majd kiemeli, hogy a magyar parlament által elfogadott „felhatalmazási törvény” (a magyar ellenzék nevezi szándékosan így a „koronavírus elleni védekezésről” szóló törvényt) „korlátlan hatalmat” biztosít Orbán Viktor számára. Azzal vádolja a magyar miniszterelnököt, hogy a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezés során megerősödött kormányzati jogosítványokat csupán hatalmának minél nagyobb kiterjesztésére használja – írják.
A XXI. Század Intézet bemutatja, hogy Schmemann a világ több olyan autoriter vezetőjével is példálózik, akik szerinte politikai előnyt kovácsoltak a helyzetből, mint például Benjamin Netanyahu izraeli, Narendra Modi indiai miniszterelnök, a fülöp-szigeteki Rodrigo Duterte elnök, vagy Vlagyimir Putyin. Hasonló véleményt fogalmazott meg Lionel Laurent a The Washington Post-ban. A szerző már az írás elején könyörtelen politikusként jellemzi Orbán Viktort. Véleménye szerint a magyar miniszterelnök arra használta fel a COVID-19 elleni védekezést, hogy még inkább bebiztosítsa a hatalmát. A cikk további részében a szerző támogatólag ír arról, hogy nemrég az EPP több tagja is a Fidesz kizárását kezdeményezte az Európai Néppártból (EPP). Megemlíti továbbá, hogy Viviane Reding szerint – akinek pártja szintén aláírta a Fidesz kizárását szorgalmazó levelet – a következő lépés Magyarország pénzügyi támogatásának megszüntetése lehet.
Brit sajtó
A The Guardian-ben jelent meg Krekó Péter – a Political Capital ügyvezető igazgatója – írása The world must not let Viktor Orbán get away with his pandemic power-grab (A világ nem engedheti, hogy Orbán Viktor a járványra hivatkozva megragadja a hatalmat) címmel. Véleménye szerint azzal, hogy a magyar parlament elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, iskolapéldájává vált annak, hogy hogyan lehet a járványt tekintélyelvű célokra felhasználni. Kiemeli, hogy a törvényben nincs megszüntetési záradék, illetve, hogy annak elfogadása révén a kormány gyakorlatilag ellenőrizetlenül, rendeletekkel kormányozhat – mutatják be a brit támadást.
Krekó felhívja a figyelmet arra, hogy a magyarországi „illiberális demokrácia” példaként szolgálhat más országoknak. Véleménye szerint a magyar kormány folyamatosan dolgozik a nyugati országok és az Európai Unió imázsának rombolásán, és Kínát, Oroszországot helyezi előtérbe, amikor azt sugallja, hogy a nyugati demokráciák nem képesek olyan hatékonyan fellépni a vírussal szemben, mint az előbiek. Helyt ad továbbá azon ellenzéki aggodalmaknak, miszerint a 2022-es választások közeledtével a sürgősségi intézkedések fenntartása még nagyobb győzelemre vezetheti a Fideszt.
A The Herald-ban olvasható Neil Mackay véleménycikke, amelyben a szerző szintén hosszasan foglalkozik a magyar törvényhozás által elfogadott „koronavírus elleni védekezésről” szóló törvénnyel. Véleménye szerint a törvény elfogadásával a magyar miniszterelnök egyenesen diktátorrá nevezte ki magát. Továbbá kiemeli, hogy a törvény elfogadását követően Orbán Viktor a parlamenti munka beszüntetése mellett a választásokat is eltörölheti. Véleménye szerint Magyarország nem alkalmas arra, hogy az Európai Unió és a NATO tagja legyen, és amint vége a járványnak, meg kell fékezni a magyar kormányt.
Képünk illusztráció
Képünk illusztráció
Fotó: Pexels
Európai sajtó / Politico
A politico.eu hírportálon jelent meg Bayer Lili írása. A cikk azzal foglalkozik, hogy miután a magyar parlament elfogadta a „koronavírus elleni védekezésről” szóló törvényt, több EU-s tagország is közös nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben kell tartani a jogállamiság és a demokrácia alapvető értékeit. Ugyan Magyarország nincs megnevezve a nyilatkozatban, de közvetetten foglalkozik a magyar törvény egyes rendelkezéseivel. Szintén az internetes portálon jelent meg egy cikk What should the EU do about Hungary? (Mit kellene tenni az EU-nak Magyarországgal) címmel, amelyben több magyar, illetve európai politikus is megszólal. Mint az már ismert, miután a magyar parlament elfogadta a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos törvényt, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) korábbi elnöke sürgette az EU vezetőit, hogy mihamarabb lépjenek fel a magyar történésekkel szemben. Elsőként Dacian Cioloș a Renew Europe nevű EP-frakció elnöke szólal meg a riportcikkben, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a magyar kormány a koronavírust használja a hatalmának kiszélesítésére – írják.
Kiemelik: véleménye szerint mihamarabb fel kell lépni a Fidesz ellen, valamint szorgalmazza egy különleges munkacsoport felállítását is, amely a jövőben ellenőrzi az EU-s pénzek felhasználását az országban. Megemlíti továbbá, hogy a helyzet minden eddiginél erőteljesebb fellépést igényel, amelyben mindenképpen számít a Momentumra is. Pernille Weiss, dán politikus szerint a magyar autoriter intézkedések miatt egyértelműen sürgőssé vált, hogy az EU megbüntesse a demokratikus normákat sértő országokat. A cikkben a magyar kormány képviselői közül egyedül Kovács Zoltánt szólaltatták meg, aki szerint a magyar Alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy a veszély elmúltával véget kell vetni a veszélyhelyzetnek, de kiemelte azt is, hogy a kormány csak a járvány megfékezésére és káros hatásainak enyhítésére használja fel a törvény adta jogköröket.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a magyarokat jelenleg a koronavírus mellett az autokrata kormány is fenyegeti. Véleménye szerint az EB-nek sürgősen fel kell lépnie a magyar kormánnyal szemben, valamint az EU következő költségvetésének szigorú jogállamisághoz kötött kritériumokat kell tartalmaznia. Szorgalmazza továbbá, hogy az EPP foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogy valóban szeretné-e hogy a Fidesz továbbra is a frakció tagja maradjon.
Szintén komoly kritikákat és vádakat fogalmaz meg a cikkben Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is. Szerinte a koronavírus egyértelművé tette, hogy a különböző fenyegetésekkel csak európai szinten lehet szembeszállni. Véleménye szerint a magyar kormány egyértelműen ellenségként kezeli ez EU-t, ami miatt meg kell fontolni az Európai Unió pénzügyi támogatási rendszerének újratervezését, de úgy, hogy több pénz jusson a helyi szintű partnereknek. Kiemeli, hogy még ha a magyar kormányt nem is érdeklik az EU demokratikus értékei, ők önkormányzati szinten továbbra is elkötelezettek az „európai értékek” iránt – teszik hozzá a sajtószemlében.
Német sajtó
A Die Presse Der Fidesz missbraucht die Coronapandemie und höhlt die Demokratie aus (A Fidesz a demokrácia felfüggesztésére használja a koronavírus-járványt) címmel közölte Ungváry Krisztián történész írását. A szerző a cikkben vitába szál Szalay-Bobrovniczky Vince ugyanitt megjelent véleménycikkével, amelyben Ungváry szerint megpróbálta Magyarországot működő jogállamként bemutatni. Ungváry szerint azonban a világjárvány miatt Magyarország kivételével egyik ország sem tartotta szükségesnek határozatlan időre kitolni a járvány elleni védekezés jogi kereteit. Majd sorolni kezdi az okokat, ami miatt szerinte a Fidesz-kormányba vetett bizalom helytelen álláspont volna német szövetségesei részéről.
Ungváry végkövetkeztetése szerint Magyarország a diktatúra új típusát alakította ki, amelyben a parlament, a pártok és az ellenzék csak a háttérben tud működni, a kritikus embereket ugyan jogilag nem üldözik, de megélhetésüket ellehetetlenítik. „A Fidesznek köszönhetően Magyarország megdöbbentő változásokon ment keresztül a hamis parlamentarizmus építésében” – véli. Így manapság nem csak a világjárvány ellen kell küzdeni, hanem ezzel a politikai stílussal is, amely szerinte veszélyeztetheti az EU létezését.
Jan-Werner Müller, a Princeton Egyetem professzorának Vorsicht vor viralen Ermächtigungsgesetzen (A felhatalmazási törvények vírusveszélye) című véleménycikkét közölte le a Der Standard, amelyben a – többek között populizmusellenes könyvet is jegyző – politológus valószínűsíti, hogy lesznek olyan kormányok, melyek a fenyegetés megszűnte után sem válnak meg a vírus elleni védekezés során használt többletjogaiktól. A szerző Orbán Viktort egy sorba teszi Netanjahuval és Putyinnal, akik véleménye szerint már elindultak az „autokratizálódás” útján. A professzor szerint a koronavírus elleni védekezés lehetőséget ad egy-egy autokrata vezetőnek, hogy visszaéljen hatalmával. Véleménye szerint, ha a magyar miniszterelnök eltörölné a választásokat, akkor hivatkozhatna arra, hogy nem lehet összeegyeztetni a szociális távolságtartást a választási procedúrával. Müller szerint fontos lenne, hogy a világ felemelje szavát a Putyinok, Kaczynskik és az Orbánok ellen.
Francia sajtó
A Le Monde szerkesztőségi vezércikkében ír a magyarországi helyzetről Viktor Orban à l’ombre du coronavirus (Orbán Viktor a koronavírus árnyékában) címmel. A cikk szerint míg néhány EU-tag sürgősségi intézkedéseket léptetett életbe a pandémia kezelése érdekében, addig a magyar miniszterelnök jóval tovább lépett azzal, hogy határozatlan időre kérte a parlamenttől a rendeleti kormányzás lehetőségét. Az állásfoglalás szerint az „autokraták” számára jól jönnek a kivételes intézkedések: a kínai elnök például „kihasználta a koronavírus elleni küzdelmet a tömegmegfigyelési rendszerek kibővítése érdekében”, majd néhány héttel később Putyin ugyanezt kísérelte meg.
Orbán Viktor hasonló, de jogi stratégiát választott a hatalom megerősítése érdekében, amint a cikk írja: „március 30-án a Parlamenttől, ahol nagy többséggel rendelkezik, zöld lámpát kapott a rendkívüli helyzetben történő határozatlan időre szóló rendeleti kormányzásra.” Az írás továbbá felrója Orbán Viktornak azt, hogy tíz éve egyre csak szűkíti a véleményszabadságot, sérti a jogállamiságot és illiberális demokráciát épít. Ezért is követeli azt a szerkesztőségi véleménycikk, hogy Merkel kancellár és a francia Republikánus Párt kezdeményezze a Fidesz kizárását az Európai Néppártból.
Szlovák sajtó
Az Euractiv.sk hírportálon jelent meg Zuzana Gabrižová cikke Maďarsko Európu čoraz viac znepokojuje, členovia európskych ľudovcov hovoria dosť (Magyarország egyre inkább aggasztja Európát, az Európai Néppárt tagjai azt mohttps://euractiv.sk/authors/zuzana-gabrizova/ndják, elég) címmel. A cikk első részében a szerző megemlíti, hogy az EU tagországai közül tizenhárman – köztük Németország és Franciaország – aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus elleni védekezés kapcsán meghozott intézkedések sérthetik az egyes országok demokratikus értékeit. Ezzel kapcsolatban a szerző megjegyzi, hogy Magyarország ugyan nem volt megnevezve a nyilatkozatban, azonban azt minden bizonnyal a magyar parlament által elfogadott törvény miatt adták ki.
A szerző külön kiemeli a Fidesz jelenlegi felfüggesztett státusza csak megerősíti, hogy a magyar pártnak nincs helye az EPP-ben. Núdzový stav: Orbán dostal od parlamentu bianko šek (Rendkívüli állapot: Orbán biankó csekket kapott a magyar parlamenttől) címmel jelent meg Iván Drábek véleménycikke a szlovákiai Pravda.sk internetes portálon. A cikk rögtön egy gúnyos megjegyzéssel indít: „A magyarok már tudják mikor fog megszűnni a koronavírus járvány veszélye Magyarországon. Akkor, amikor Orbán Viktor úgy dönt.” A cikk írója idézi Tóth Bertalan MSZP-s elnök és Gyurcsány Ferenc erre vonatkozó meglátásait – írja a XXI. Század Intézet.
Szlovákiából……
gács
2021-01-23 at 00:44
Elegendő vakcinát nem képesek biztosítani Európa számára, hát akkor hogy akarják biztosítani a szankciót?
khm
2021-01-22 at 19:15
“A vitatott tisztaságú választáson ”
Jé? A bidéről szól a cikk? 🙂
Kárpáti Endre
2021-01-22 at 17:43
Idézet: “Lukasenkát számos nyugati ország, és az EU sem ismeri el törvényes államfőnek és célzott szankciókkal sújtották Lukasenka-kormányának tagjait.”
Akkor ezt szeretném olvasni a sz@ros nyugat részéről: Joe Bident számos nyugati ország, és az EU sem ismeri el törvényes államfőnek, és célzott szankciókkal sújtották Biden-kormányának tagjait. Ha már mindkettő egyformán rendezte a választást.
Lajos
2021-01-22 at 16:54
Ez a szvetlana a Bjelorus szabó tímea
(Mind a kettő kis betűvel). Ezeknek össze kellene jönniük. A két csira szép párt alkothatna.