Pesti Srácok

Holtan találták Schmuck Andort, még nem tudni, mi okozta a halálát

Holtan találták Schmuck Andort, még nem tudni, mi okozta a halálát

Életének 54. évében elhunyt Schmuck Andor. Az egykori politikus és a Tisztelet Társasága karizmatikus alapítója hosszú hónapok óta küzdött egy súlyos betegséggel, ám mindvégig bízott a gyógyulásban és a nyilvánosság előtt is méltósággal vállalta megpróbáltatásait.

Schmuck Andor, a Tisztelet Társasága alapítója, 54 éves korában elhunyt - írja a Blikk.

Hosszú hónapokig küzdött egy súlyos betegséggel, végig reménnyel telve.

Nyilvánosan beszélt állapotáról és méltósággal vállalta megpróbáltatásait.

Bár legutóbbi orvosi vizsgálatai már nem sok jóval kecsegtettek, Schmuck Andor nem adta fel - idézte fel a bulvárlap. Az utolsó pillanatig dolgozott, szervezett, tett másokért. Még múlt csütörtökön is megjelent egy idősek számára rendezett eseményen, ahol mosolyogva, optimistán tette a dolgát, mintha semmi sem lenne. Így pláne megdöbbentő volt a gyászhír. Úgy tudjuk, 

ismerősei egy ideje nem tudták elérni Andort, így értesítették a hatóságokat. Tűzoltók törték be az ajtót a lakásba, ahol Schmuck Andor élt, a politikus a Tisztelet Társasága belvárosi irodája feletti ingatlanban küzdött a betegségével. Információink szerint a rendőrorvos kizárta az idegenkezűséget, ám az csak a boncolás után dől el, hogy természetes halált halt, esetleg önkezével vetett véget az életének.

Ki volt Schmuck Andor?

Schmuck Andor 1970. szeptember 2-án született Budapesten. Politikai pályafutását a Magyar Szocialista Párttal (MSZP) szorosan együttműködő Baloldali Ifjúsági Társulásban (BIT) kezdte. 1994 és 1998 között Újpesten helyi önkormányzati képviselő volt. 1995-ben a Xénia Láz Egyesület titkáraként működött, majd egy ideig a Magyar Motorsport Szövetség elnöke. 2000 szeptemberében részt vett Az Európai Magyarországért mozgalom megalapításában, az év végén Zámbó Jimmy személyi menedzsereként működött. Schmuckot 2001. május végén az MSZP újpesti alapszervezete fegyelmivel kizárta tagjai sorából. 2004-ben az ő közreműködésével alakult meg a Tisztelet Társasága nevű, szépkorúakat támogató szervezet. 2012. július 28-án a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnökévé választották, majd a párton belüli szakadás miatt 2013 májusában létrehozta a rövid életű Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártját, ami a 2014-es választáson is indult, de mandátumot nem szerzett. Ezután a párt mozgalommá alakult, amelynek legfőbb célja „a hazai közéletben fellelhető náci eszméket vallók felkutatása és bemutatása".

A következő években több pozícióért is elindult, részben a párt/mozgalom színeiben: 2014-ben a Kiss Péter szocialista képviselő halála miatt megüresedett budapesti 11. számú választókerületben kiírt időközi országgyűlési választáson, majd a 2019-es önkormányzati választáson a főpolgármesterségért, amit nem sokkal ezután az V. kerület polgármesteri indulására cserélt, aztán 2022-ben szintén az V. kerület időközi választásán is, majd a 2024-es önkormányzati választáson ismét a főpolgármesterségért, de érdemi támogatás híján minden esetben sikertelenül.

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)