Több magyar ellenzéki politikus is kritikával illeti a hazai rezsicsökkentést, a norvég kormány viszont az energiaválságra való tekintettel alkalmazza a magyar módszert és ott is bevezetik a lakosság megsegítése érdekében a csökkentett rezsiárakat, amit Norvégia baloldali kormányfője, Jonas Gahr Störe jelentett be hozzátéve, hogy a hitelkamatokat is ráncba szedik.
Az ukrajnai háború nem ér véget egyhamar, Európa pedig energiaválsággal szembesül, amit magas infláció kísér – írja véleménycikkében a norvég kormányfő. Ugyan jelenleg még erős növekedési pályán van a norvég gazdaság, de fel kell készülni a válságosabb időkre. A baloldali miniszterelnök szerint a biztonságos pénzgazdálkodás a legfontosabb, amit kormánya megvalósíthat – az elmúlt idők válságaival szemben most nem többet, hanem kevesebbet fog költeni az állam, amit a kiadások és beruházások visszafogásával ér el. Írásában hangsúlyozza, hogy elsődleges fontosságú, hogy a háztartások kedvező feltételekkel férjenek hozzá az energiához.
A magas energiaárak Norvégiát is sújtják, különösen az ország déli részén, ahol leginkább nőttek a tarifák, ezért a kormány – a költségvetési kiadások mérséklése mellett – rezsicsökkentést visz végbe. Az állam abban az esetben, ha az áram ára meghaladja a 70 őre kilowattóránkénti tarifát (ami 27 forintnak felel meg), az efölötti rész 80, téli hónapokban 90 százalékát a közkassza állja.
A villamosenergia-költségek nagy súllyal terhelik a háztartások költségvetését, és az áramtámogatási rendszer közvetlenül tehermentesíti az embereket
– fogalmazott Störe. Hozzátette: nagyon fontos, hogy a lakosságot érintő hitelkamatok ne emelkedjenek a kelleténél nagyobb mértékben, aminek érdekében a kormány intézkedéseket vezet be. A miniszterelnök kitért a július eleji, szakszervezetek által kezdeményezett olaj- és gázkitermelők munkabeszüntetésére, ami nagy visszhangot váltott ki az országban és megszólaltatta a vészcsengőt több más európai államban is.
Norvégia adja Németország gázfelhasználásának 30 százalékét, az Egyesült Királyságénak 40 százalékát, ezért érthető, hogy a bizonytalan orosz ellátás mellett a norvég gáz fontossága tovább erősödik. A miniszterelnök szerint a norvég jólét alapja a kereskedés a nagy, elsősorban európai piacokkal, így a szomszédos államok biztonsága Norvégiának is biztonságot jelent, mivel az ország gazdasága nyitott és szorosan összefonódik a környező államokéival. A sztrájkot a kormány kötelező bértábla bevezetésével letörte, ugyanis Jonas Gahr Störe szerint ha a norvég gázkitermelés a felére esne, akkor az több országban is az energiaellátás biztonságát veszélyeztetné, és mély válságot okozna a régióban.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Norway Today
Facebook
Twitter
YouTube
RSS