Gulyás Gergely az Országgyűlésben: Minket nem lehet pénzzel zsarolni

Négynapos ülést tart a héten az Országgyűlés. Hétfőn egyebek a képviselők lefolytattak tizenegy előterjesztés bizottsági jelentésének és összegző módosító javaslatainak vitáit. Terítéken volt egyebek mellett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavalyi zárszámadása. A plenáris ülés 13 órakor kezdődött.

Emlékszik 2006 nyarára, amikor Gyurcsány Ferenc hazugsággal megnyerte a választást és azt válaszolta a későbbi tüntetésekre, hogy el lehet innen menni?

-fogalmazott az azonnali kérdések órájában az Országgyűlésben Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, válaszolva Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció képviselőjének. A miniszter szerint nem hazaváró irodák miatt jönnek haza a magyarok és évről-évre egyre több magyar költözik külföldről Magyarországra.

Tóth Endre, a Momentum képviselője a keresztényüldözéssel kapcsolatban arról érdeklődött, hogy a magyar komrány elítéli-e a keresztények elleni agressziót.

Válaszában Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára felhívta a figyelmet, hogy a keresztény közösségek megsegítésére egy államtitkárság figyel a minisztériumon belül, ami évente több milliárd forintos büdzséből gazdálkodik.

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője a nemzeti konzultáció kérdéseiről úgy fogalamzott, hogy szerinte a kormány rá akarja beszélni a magyar embereket arra, hogy gyűlöljék az Európai Uniót. Szerinte nekünk nem járnak alanyi jogon az uniós támogatások.

Válaszában Gulyás Gergely miniszter kiemelte: csodálkozik, hogy van még valaki, aki elhiszi azt a brüsszeli mesét, amit a képviselő előadott. Gulys Gergely hangsúlyozta, hogy nyílt, nyers és hatalmi csata folyik Brüsszelben, ahol az kap pénzt, aki mindenben egyet ért a Bizottsággal.

Minket nem lehet pénzzel zsarolni

-emelte ki Gulyás Gergely. Hozzátette: Magyarország meg fogja kapni az uniós forrásokat.

Bencze János, a Jobbik képviselője a vadászati törvénnyel kapcsolatban arról érdeklődött, miért minden eseteben az autós a hibás a vadgázoláskor. Szerinte balesetek nagy része nem elkerülhető, tehát nem az autós a hibás. Igazságtalannak ítélte, hogy ilyenkor az autósnak kell vállalni a felelősséget.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára válaszában kifejtette: szerinte a kérdés egyszerűsítést mutat, így téves, hiszen nem állítható, hogy minden esetben az autós lenne a felelős. Azt mondta: a nyáron elfogadott törvénymódosításba értizedes bírói gyakorlatot építettek be. Hozzátette, hogy a vad mozgása nincs összefüggésben a vadászatra jogosultak tevékenységével, így utóbbi elelőssége így csak korlátozottan érvényes.

Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője azt a kérdést tette fel, hogy létezhet-e szuverenitásvédelem, ha szerinte a gödi akkumulátorgyár engedély nélkül működik.

Válaszában Koncz Zsófia miniszterhelyettes úgy fogalmazott: egyetértenek abban, hogy környezetünk védelme kiemelten fontos. A hatósági eljárások terén kiemelte, hogy a hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a kapcsolódó szigorú szabályok be legyenek tartva és azok az üzemek, amelyek nem így működnek, bezárják őket.

Hogyan állíthatjuk meg Brüsszel Európa-ellenes ámokfutását?

-tette fel a kérdést Hollik István, a KDNP képviselője. Szerinte Brüsszel a migráció kezelésében is csúfos kudarcot vallott, ugyanis terrorpárti gigatüntetések vannak Európa-szerte, mindennapos a terrorfenyegetettség az utcán és növekszik antiszemitizmus. Hangsúlyozta, hogy a dollárbaloldal azért támadja a nemzeti konzultációt, hogy ezzel is védjék Gyurcsány Ferencék Brüsszelt. Azt javasolta, zárják le a migrációról szóló politikai vitát a nemzeti konzultációval és így küldjenek egyértelmű üzenetet Brüsszelbe.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy Brüsszel ámokfutása tetten érhető a migráció kapcsán, ahogy a háborúpártiság és Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán is. Úgy látja, a migráció egyre inkább halálos fenyegetettséggel bír itt Európában, és egyre több ország zárja le belső határait, új vasfüggöny alakul ki.

Csárdi Antal, az LMP képviselője napirend előtti felszólalásában a lakhatási helyzetről beszélt napirend előtti felszólalásában. Feltette a kérdést, hogy egy pályakzedő fiatal hogyan tud lakáshoz jutni, ugyanis szerinte saját erőből ehhez nincs lehetősége. Felvetette, hogy be kellene vezetni egy úgynevezett albérlet-törvényt.

Csárdi Antal // fotó: Hatlaczki Balázs

Vitályos Eszter államtitkár válaszában emlékeztetett, hogy a devizahitelezések csapdájába kergette 2010 előtt a baloldal a magyar embereket. Kiemelte, hogy 2010 óta a családtámogatási inézkedések állították meg ezt a negatív spirált. Felhívta a figyelmet a CSOK Pluszra, amely nagy mértékben segíti a gyermekvállalás előtt álló fiatalokat.

Vitályos Eszter // fotó: Hatlaczki Balázs

Jámbor András, a Párbeszéd képviselője felszólalásában a szuverenitásvédelmi-törvényjavaslatról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell akadályozni azt, ami sérti a népszuverenitást. Példának a végrehajtási törvényt hozta fel, valamint a kormány gazdasági modelljét, utóbbiról szólva szerinte a lobbiérdekek ellen fel kell emelni a szavunkat.

Jámbor András // fotó: Hatlaczki Balázs

A képviselőnek Dömötör Csaba államtitkár választolt. Kiemelte, hogy Jámbor Andrásnak először az agresszív külföldi antifa-tüntetők ellen kellene, hogy felemelje a szavát. Valamint felhívta a figyelmet a baloldlai pártok külföldi finanszírozási botrányára.

Rétvári Bence államtitkár a jobbikos Z. Kárpát Dániel felszólalására – aki a családtámogatási-, valamint letelepedési rendszert kritizálta – kifejtette, hogy a Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton a határvédelmi kerítés ellen hergelt, amely megakadályozza az illegális határátlépési kísérleteket Magyarországra. Hozzátette, a migránsok azért jönnek Európába, hogy szociális segélyt kapjanak és nem azért jönnek a kontinensre, hogy dolgozzanak.

Bedő Dávid, a Momentum képviselője napirend előtti felszólalásában a kastélyok felújításáról beszélt. Szerinte a helyi polgároktól szakítja el a kormány az épületeket. A nap folyamán a képviselők vitáznak majd a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatról, amely lehetővé teszi az állam tulajdonában álló egyes kastélyok, kúriák, udvarházak tulajdonjogának ingyenes átruházását vagy vagyonkezelésbe adását.

Nagy Bálint államtitkár válaszában kiemelte, hogy érdemes elolvasni a törvényjavaslatot, amelynek legfontosabb eleme, hogy az állagmegóvás a köz javára történjen meg.

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint Orbán Viktor miatt nincs biztonság Magyarországon, ugyanis szerinte a kormány elküldte a katonák nagy részét az állományból és kiengedtek 1700 embercsempészet miatt elítélt bűnözőt.

Vadai Ágnes // fotó: Hatlaczki Balázs

Válaszában Dömötör Csaba államtitkár emlékeztetett, hogy a Gyurcsány-kormány alatt teljesen lenullázták a honvédséget. Ezzel szemben az elmúlt években megindult a honvédség legnagyobb fejlesztési programja, és a regisztrált bűncselekmények száma is a felére csökkent. Hangsúlyozta: nincs a migrációs politikának egyetlen vonatkozás sem, ahol a baloldal ne gyengítené az ország védelmi képességét.

Brüsszelből folyamatosan támadnak bennünket, mert megvédjük a magyar embereket a rossz brüsszeli döntésektől

– emelte ki Nacsa Lőrinc a napirend előtti felszólalásában. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) politikusa hangsúlyozta, hogy a nemzeti konzultációval lehetőségük lesz állást foglalni és erős, határozott üzenetet megfogalmazni. Mint kifejtette, szerinte Brüsszel támadást indított a rezsicsökkentés ellen, el akarják törölni a kamatstopot és meg akarják szüntetni az extraprofitadót is.

Nacsa Lőrinc // fotó: Hatlaczki Balázs

Hozzátette: Brüsszel migránsgettókat hozna létre Magyarországon, továbbá még több fegyvert küldenének a háborúba és felvennék Ukrajnát az unióba, továbbá beengednék az unióba a génmódosított ukrán gabonát. Kiemelte, hogy a pártfinanszírozási törvényt is szigorítai kell és meg kell védeni hazánk szuverenitását. Hozzátette:

Zsigó Róbert, a Fidesz képviselője felszólalásában úgy fogalmazott, hogy az EU képtelen az olyan problémák megoldására, mint a világjárvány, migráció, terror, háború, szankciók és az ezekből fakadó gazdasági nehézségek. Emellett – mint fogalmazott – belerángatnák Magyarországot a háborúba, migránskvótát és -gettókat erőltetnének az országra, miközben a nemzeti gazdaságpolitikába is beleszólnának. Hozzátette azt is, hogy Brüsszel beengedné a génmódosított ukrán gabonát, amely elárasztotta a kelet-európai piacot, a háborúban álló Ukrajnát pedig gyorsított eljárásban akarja a tagállamok közé emelni, miközben a Magyarországnak járó, jogos forrásokat visszatartják.

Zsigó Róbert // fotó: Hatlaczki Balázs

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazottt, hogy szerinte nem az unióban kell elérni változást, hiszen az unió mi vagyunk, hanem a brüsszeli bürokraták világában. Mint mondta, ennek elérésére a kormány immár 13. alkalommal indít nemzeti konzultációt, hogy az így kapott támogatással magabiztosan tárgyalhasson Brüsszelben.

Brüsszel újfent vissza akar élni a hatalmával, a brüsszeli bürokraták azt javasolják, hogy Magyarország szüntesse meg az extraprofitadót, a rezsitámogatást és a kamatstopot

-erről beszélt Bánki Erik, a Fidesz képviselője. Ezt felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, arra hivatkozva: ezzel veszélybe sodornák a magyar családokat. Hangsúlyozta: a kormány ezért az új nemzeti konzultációban erről a három gazdasági kérdésről is kikéri az emberek véleményét. Azt kérdezte: milyen gazdasági következményei lehetnek a brüsszeli követeléseknek. Fónagy János, a gazdaságfejlesztési tárca államtitkára azt mondta:

Brüsszel valóban számos területen visszaél a hatalmával, különösen akkor, amikor teljesített gazdasági elvárásokat önkényes politikai szempontok szerint mérlegel. Hangsúlyozta: a kormány vállalta, hogy megvédi a családokat, a munkahelyeket, a gazdaságot és egy számjegyűre csökkenti az inflációt. 

Hangsúlyota azt is, hogy az Európai Unióban Magyarországon a legkedvezőbb a gáz és az áram ára a lakossági fogyasztók számára, és ezt a rezsicsökkentést az extraprofit-adó finanszírozza, a lakossági kamatstop pedig eddig 380 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény bizottsági jelentéseinek vitájában sem az előterjesztő Szűcs Lajos (Fidesz), sem a kormány képviselője nem kívánt felszólalni. Az NMHH 2024. évi egységes költségvetéséről szóló törvény bizottsági jelentéseinek vitáját hozzászóló hiányában zárt le az elnöklő Latorcai János.

A pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Földesi Gyula, a Fidesz képviseletében azt hangsúlyozta: a kezdeményezés elsődleges indoka, hogy a kormány az MFB-t jelöli ki egyes uniós programok finanszírozására, ezért a felmerülő kérdéseket törvényben kell rendezni. Hozzátette: a javaslat elfogadása esetén egyszerűsödik a gyermekgondozást segítő ellátás megszűnésének ügyintézése a Magyar Államkincstárnál. Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a vita lezárása után megköszönte a javaslat tárgyalása során megmutatkozott támogatást, egyetértést, azt hangsúlyozva, a javaslat vezérfonala az átláthatóságra törekvés.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi