A kormány számára a kormányzás nem mérnöki munka, hanem sokkal többről szól, „a nemzet lelkével épp annyit kell törődni, mint a pénztárcájával” – fogalmazott Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Kárpát-medencei Magyar Lelki Segítő Szolgálat hálózatépítő konferenciáján mondott köszöntőjében kiemelte, a magyar emberek hányattatott lelkületű közösségben élnek, amit alátámasztanak a szegénységi mutatók is, ezért lelki megújulásra van szükség.
Rétvári Bence utalt az alaptörvény szövegére, amely szerint „ Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik“. Az értékteremtéssel kapcsolatban példaként említette egyebek között az érettségi feltételéül szolgáló Integrált Közösségi Szolgálatot (IKSZ), amelynek célja, hogy a fiatalok “belekóstolhassanak” az önkéntességbe, amely hozzájárul lelki egészségük megőrzéséhez. Jóval több gyermeknek kellene hit-és erkölcstant tanulnia, hiszen a hittel rendelkezők könnyebben megállják helyüket az életben. Utalt arra, hogy a fiatalságot a céltalanság jellemzi és a nemzet közössége sem segített nekik célt találni, “gyökeret ereszteni”, így többen közülük külföldön keresik boldogulásukat.
Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja köszöntőjében elmondta, a mentálhigiénés hálózat egyre kiterjedtebb működését szolgáló együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel. Beszámolt arról, hogy az elkövetkező öt évben az egyetem továbbra is feladatának tekinti a testi-lelki egészség fenntartását, célul tűzte ki az egyházi jelleg erősítését, a minőségi oktatást és a piaci jelleg erősítését. Megemlítette: 2016-tól nyolc szakmai műhellyel működő kiválósági képzési központ is létrejöhet, egyben reményét fejezte ki e terv megvalósulása iránt.
Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese egyebek mellett arról beszélt, hogy a világ legfrissebb boldogságindex-tesztjén Indonézia, Mexikó és India maga mögé utasított náluk gazdaságilag fejlettebb országokat, például Svédországot is. A trianoni utódállamok többsége – köztük Magyarország is – a sereghajtók közé tartozik. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet feladatának tekinti e tendencia megfordítását és a magyarok “életigenlésének” visszahozását. Kiemelte: ha a magyar nemzet biztos jövőt akar magának a Kárpát-hazában, akkor azt az ősi tudást és keresztény alapelvet kell szem előtt tartani, amely a magyarság fennmaradását eddig biztosította, “így lehetünk boldog és egészséges magyarsága a világnak.“
A konferencián Grezsa Ferenc, a KRE Pszichológiai Intézetének adjunktusa a Kárpát-medencei Magyar Lelki Segítő Szolgálat program előzményeiről, jövőbeli terveiről beszél, Bagdy Emőke professzor előadásában pedig az aktuális világban elmagányosodott, elidegenedett egyén hiányállapotait, az ebből való kilábalás lehetőségeit mutatja be.
A rendezvény sajtóközleménye szerint a különböző lelki, illetve lelki gyökerű viselkedészavarok a Kárpát-medencei magyarságban is széles körben elterjedtek. Az önkárosító magatartásformák, a teljes problémahalmaz mérséklése a nemzeti megújulás záloga, amelynek egyik előfeltétele a segítő hivatású szakemberek határokon átívelő együttműködése, munkájuk összehangolása, továbbá a humán segítői területeken dolgozók szakmai kompetenciájának növelése, ismereteik bővítése. A KRE Kárpát-medencei Magyar Lelki Segítő Szolgálat programja figyelemmel követi és támogatja a lokális mentálhigiénés programokat, valamint a földrajzi és időbeli távolságok áthidalására internetes forrásközpontot is működtet – olvasható a sajtóközleményben.
A konferenciára, amelyet első alkalommal rendezett meg a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Erdélyből, a Felvidékről, a Délvidékről és Kárpátaljáról is érkeztek résztvevők. Az esemény közvetlen célja a Kárpát-medence magyarságának mentális megújulását segítő hálózatok létrehozása, a hálózatépítés folyamatának gyorsítása.
Forrás: MTI
Fotó: szombat.org
Facebook
Twitter
YouTube
RSS