A kommunizmus legsötétebb óráiban sem volt annyira sötét, mint a Nyugat liberálisainál, akik Németországban egy olyan kiadványt adtak ki, mely megtanítja a pedagógusoknak, hogyan lehet észrevenni, ha egy gyerekek szülei éppenséggel nácik. A turpisságra a kézikönyv szerint olyan jelekből lehet következtetni, hogy a kislányoknak például rendszeresen befonják a szülők a haját otthon, a kisfiúkat pedig sportolni küldik. A társadalomra a legveszélyesebb elemek azok, akik ragaszkodnak a német kultúrához, és szívesebben élnek vidéken, mint a nagyvárosban.
A 60 oldalas “Ene, mene, muh – und raus bist du!” (nagyjából: Ecc, pecc, kimehetsz…) címet viselő kézikönyvet egy bizonyos Amadeu Antonio Foundation nevű szervezet jegyzi, amely főleg “gyűlöletellenes” nézeteiről hírhedt, a szervezet vezetője pedig teljesen véletlenül az az Annette Kahane, aki régen Stasi-ügynök volt. A “szakkönyv” előszavát pedig véletlenül a szociáldemokrata SPD Franziska Giffey nevű családügyi minisztere írta.
Kahanét a német kormány már 2015-ben, a migránsválság idején is alkalmazta, akkor az volt a feladata, hogy szervezetén keresztül tüntessék el a Facebookról az idegengyűlölő posztokat.
A könyv borítója
Nadine Schön, a CDU parlamenti képviselője élesen kritizálta a könyvet: kifejtette, hogy a tanároknak nem a megfigyelés, hanem az oktatás a feladatuk. Erre reagálva a könyvet kiadó szervezet közleményében úgy védekezett, hogy az anyag a való életből merített hasznos példákat tartalmaz. Példaként egy olyan esetet hoztak fel, hogy egy anya rendszeresen befonta otthon a kislányának a haját, és később kiderült róluk, hogy szélsőjobboldali nézeteket vallanak. Ez igen!
A könyvből az is kiderül, hogy azok a szülők, akik gyermekeiket vidéken nevelnék szívesebben és ragaszkodnak a német hagyományokhoz, veszélyt jelentenek a közösségre.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy az olyan szülők, akik fontosnak tartják gyermekük fizikai fejlődését, ennek érdekében pedig rendszeres sportra “kényszerítik” őket, nagy valószínűséggel nácik.
A könyv ITT olvasható.
Vezető kép: www.histclo.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS