Úgy tűnik, hogy Donald Tusknak nem igazán sikerült levonni a megfelelő következtetéseket a múlt heti varsói gigatüntetésből, ahol a demonstrálók egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a lengyel miniszterelnök idegen érdekek képviselője. Ehhez képest Donald Tusk 19 helyett 20-ra húzott lapot és bejelentette: 180 fokos fordulatot vesz holnaptól a lengyel klímapolitika, ennek mentén pedig olyan rétegeknek üzen hadat Donald Tusk, akik áttételesen hatalomba segítették őt. A kormányfő tehát láthatóan nem akart lemaradni a nagyapja számára mintaállamként szolgáló Németországtól, ahol éppen a hasonló intézkedések miatt zajlanak hasonló tüntetések jelenleg is. Mindez összevetve a jelenleg is meglévő feszültségekkel nemcsak Tusk miniszterelnöki székének sorsáról, de a lengyel nép Ukrajnához való hozzáállásáról is dönthet.
Lengyelország számára már eddig is komoly nehézséget jelentett az ukrajnai háború árának megfizetése; a választók részben a súlyos infláció, az energiaárak elszaladása miatt fordult el az országot korábban vezető Jog és Igazságosság pártjától. Legalábbis az egyik tényező ez volt Jacek Karnowski, a Sieci nevű lengyel hetilap főszerkesztője szerint.
A Tusk-féle koalíció elsősorban nem a nagyvárosok támogatása miatt tudott nyerni, hiszen itt eddig is többsége volt a baloldalnak. Az áttörést az hozta, hogy a vidék is megszenvedte az ukrajnai háború nyomában fellépő energiaár-emelkedést, valamint a háborús inflációt. Itt a Tusk-koalícióba belépő Harmadik út nyert nagyot, ami az idehaza Mindenki Magyarországa Mozgalom néven futó, magát jobboldaliként futtató, egyébként szélsőliberális trójai falóként működő szervezethez hasonlítható. A vidéknek természetesen az agrárium még mindig meghatározó iparága Lengyelországban is, amely az energiaárakra rendkívül érzékeny szektor. Ebből következően az agrárium erőltetett sötétzöld átállítása az uniós irányelveknek megfelelő gazdálkodásra nem éppen racionális döntés, annak felbecsülhetetlen romboló ereje van az iparágra, a társadalomra, valamint a gazdaságra nézve is – ezt láthatjuk jelenleg Németországban is.
Ehhez képest a Politico ma robbantotta a hírt, hogy az új lengyel kormány arra fogja sürgetni az Európai Uniót, hogy fogadja el azt a tervet, amely 2040-ig az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását 90 százalékkal kívánja csökkenteni. Az Európai Bizottság február 6-án közzéteszi a blokk következő éghajlati céljának megvalósításához vezető ütemtervet, az EU Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testülete pedig az 1990-es szinthez képest 90–95 százalékos kibocsátáscsökkentést javasolt 2040-re.
Urszula Zielińska, a lengyel éghajlat- és környezetvédelmi minisztérium államtitkára az EU környezetvédelmi minisztereinek informális brüsszeli találkozójára érkezve azt mondta újságíróknak, hogy az EU-nak „mindenképpen ambiciózus célokat kell felkarolnia, nekünk pedig el kell fogadnunk a 90 százalékos kibocsátáscsökkentési célt. Konstruktív módon, a társadalmi szempontokat figyelembe véve kell tennünk.” Ez különösen nagy csapást jelent részben a lengyel energiaszektor számára, amely még mindig kiemelkedő mértékben támaszkodik a fosszilis energiahordozókra, különösen a kőszénre, azonban a német példa alapján az is látható, hogy a mezőgazdaságot is óriási csapásként érne egy ilyen intézkedés. Zielińska hangsúlyozta, hogy a Donald Tusk vezette új kormány alatt Lengyelország többé nem fogja megakadályozni az EU éghajlat-politikai fellépését – ahogy az ország gyakran tette a korábbi Morawiecki-kormány idején .
Nem folytathatjuk így, sem Európa, sem a világ többi része
– mondta.
Hogy a Lengyelország számára mi az ajánlat, az viszont nem derült ki. Az infláció ugyanis Lengyelországot is erősen érintette az elmúlt években. Szerencsére azonban a Németországot üldözni vágyó lengyel gazdaságot hamarosan sikerül a nyugati szomszéd züllési pályájára állítani.
Fotó: MTI/PAP/Leszek Szymanski
Facebook
Twitter
YouTube
RSS