Régiónkban Magyarország faragta le a legtöbbet az államadósságából 2011 óta. Nem minden régiós versenytárs volt azonban ilyen takarékos az elmúlt tíz évben.
Az elmúlt évtized fegyelmezett költségvetési politikája most látszik beérni, miután a tavalyi 15 százalékpontos növekedés ellenére is szűkült az olló hazánk és a régiós országok adósságszintje között – derült ki az Európai Bizottságnak április végén megküldött stabilitási és konvergenciaprogramokból. A jelenlegi makropályák alapján 2024-ben már csak 20 százalékpontos különbség lesz a magyar és a cseh, valamint a román adósság között. Ami még mindig kifejezetten magas, ám komoly előrelépés ahhoz képest, hogy bő évtizede még 40 százalék volt a differencia – írja a Világgazdaság.
A magyar államadósság értékelésénél ugyanakkor nem szabad elmenni amellett, hogy évtizedek óta hazánk rendelkezik a legmagasabb adósságszinttel a régióban. A honi gazdaságpolitika folyton visszatérő problémája, hogy a növekedés éveit is kifejezetten laza költségvetési fegyelem jellemezte. A pénzügyi kormányzat szemléletváltása mellett számos jogszabályi változás is kellett ahhoz, hogy Magyarország hajtsa végre a legnagyobb, 15 százalékos lefaragást az államadósságból 2011 és 2019 között, amelyet Csehország 14, Lengyelország és Szlovákia 11, illetve 6 százalékponttal tudott mérsékelni.
Románia esetében volt a legkisebb mértékű, 4 százalékpontos csökkenés, ami alátámasztja a román gazdaságpolitikát ért kritikákat. Keleti szomszédunk az elmúlt években óriási költekezést hajtott végre, a 3 százalékos hiányszint átlépése miatt pedig 2019 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll. Annak ellenére, hogy továbbra sincsenek érvényben a költségvetési korlátok, júniusban a bizottság figyelmeztette a román kormányt, hogy minden, növekedésből származó pluszbevételt az adósság elleni harc szolgálatába kell állítania. Mindezzel együtt 2024-re a GDP-arányos bruttó államadósság Romániában 60 százalékra emelkedhet, ami különösen magas annak fényében, hogy 2008-ban még e mutató 20 százalékon állt.
A fiskális szigorhoz vissza kell térni, az államadósságokat minél előbb le kell építeni
– szögezte le a VG-nek Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési korlátok felfüggesztése nem jelenti azt, hogy a kormányzatok szabadon költhetnek.
Azoknak az országoknak, amelyek megtehetik, mert a gazdaságuk nem igényli a fiskális impulzust, minél előbb a szigorítás útjára kell lépniük, mivel ezzel előnyre tehetnek szert abban az esetben, ha a gazdasági helyzet ismét romlana
– mutatott rá a szakértő.
Fontos megjegyezni, hogy a válságkezelés országonként eltérő makro- és hiányszámokat produkált. Ugyan a jövőre várható 5,9 százalékos magyar deficit az egyik legmagasabb a térségben, azonban az idei hiány esetében ennek ellenkezője az igaz: a visegrádi országok között a 7,5 százalékos magyar adatnál szinte mindenhol magasabb számokat találunk, Szlovákiában 9,9, Csehországban 8,8, Romániában pedig 8 százalékos deficit várható 2021-ben. Ráadásul Csehország belátható időn belül nem is tervez visszatérni a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz, miközben ez Magyarországon és Lengyelországban már 2023-ban esedékes lesz.
Tolerálható a magyar államadósság szintje, emiatt nem fognak minket leminősíteni
– fogalmazott a VG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: a probléma elsősorban abból fakad, hogy a hasonló fejlettségű országokhoz képest továbbra is magas a magyar államadósság. Ezért is lenne érdemes megcéloznia a gazdaságpolitikának az 50 százalékos szintet. A járvány mindenesetre jó időre elodázta a hazai terveket, a korábbi pálya alapján 2022-ben már a GDP 60 százaléka alá kellene süllyednie a mutatónak. A legfrissebb előrejelzések szerint erre 2030 előtt kevés az esély.
Forrás: VG; Fotó: Origo
Jurka
2021-07-04 at 18:49
Minden ország tartozik valamelyik csoportnak.(talán pár kivétel)Milyen pénzügyi csoportok azok,akik országoknak tudnak kölcsön adni?Ennyit?Évtizedekre?Mibü-fübü?
Érdekes módon senki nem kiváncsi erre,senki.És arra sem,hogy ezek a csoportok valójában rendelkeznek-e ezekkel a pénzekkel.
oshon
2021-07-04 at 07:33
Pepe – Persze hogy nincs , es egyetlen szomszedunknal sincsenek ilyenek , nem is voltak … latom az olahoknal pl , a regi rendszerben is , Ceausescu is egy nagy hazafi volt es ugy tett hogy hatalom atvetelkor (kivegzesekor) az olahoknak kifizette minden adossagat …NULLA adossag , mig Magyarorszagon halomra taroltak az allamadossagot !!! Ez azert volt mert Magyarorszagon a befogadottak itelkeztek es vezettek az orszagot !!! Azert nyavognak halalosan most is , mindn epitkezesre , fejlesztesre , es megprobalnak STOPpolni mindent ott ahol tudnak … a hazug mantrajukkal – “Orban lop” !!! Holott Orbanek folyton gyarapitanak , epitenek , szepitenek ! Hajra Orban Viktor , Isten aldja !
Pepe
2021-07-03 at 08:41
Magyarország belső ellenségeinek mindig is az ország eladósítása és a gazdaság tönkretétele volt a célja. A 2002-ben visszatért kommunisták, mint Medgyessy, GYF, Veres J. évtizedekre tönkre tették az országot, és a Forint árfolyamát. És most nekik a legnagyobb a szájuk, hogy nagy az államadósság és gyenge a Forint. Az általuk végzett rombolást most a Fidesz kormánynak kell helyrehozni. Egy rossz vicc, hogy például az albán Lek erősebb, mint a Forint.
Ja, hogy náluk nincsenek olyan hazaárulók, akik a saját országukat és nemzeti valutájukat szándékosan tönkretennék.
Hesslerezredes
2021-07-02 at 11:59
Milyen “államadósság”-ról van szó? Külső vagy belső???
A belső államadósság, ha jól emlékszem, a hazai hitelezők – döntően a magyar állampolgárok – felé fennálló adósságot szokta jelenteni.
Ezzel az égvilágon semmi gond, a japánoknál, úgy hallottam, hogy ez 130%-os, és vígan elvannak vele.
A külső államadósság az, amit a Kádár-rendszer óta görgetünk magunk előtt, ez az amire Antallék nem kértek könnyítést 1990-körül, és ez a devizaadósság, ami baromira függ az árfolyamoktól.
Úgyhogy így ez a cikkbeli információ egy nagy smafu.
Solaris
2021-07-02 at 11:55
Logikus@
a japán állampolgárok finanszírozzák a saját államukat.
Mintegy állampapír, formától függetlenül.
Saját állam fizet saját állampolgárnak kamatot.Már régóta.
MO Soros pórázon lóg még mindig.
Logikus a különbség?
100 retek nem ugyanaz mint 100 eretnek….
Logikus
2021-07-02 at 11:04
Tessék tanulmányozni:
https://www.origo.hu/gazdasag/20171103-visual-capitalist-gdp-aranyos-es-abszolut-allamadossag.html
Logikus
2021-07-02 at 11:02
A magyar államadósság sokkal alacsonyabb, mint pl a Francia, Német, Japán, és más fejlett országoké. Pl a japán államadósság 300% körül mozog, a mienk bőven 100 alatt van. Mégsem hallani a japánokat sem más népeket, hogy igyekeznének lejjebb szorítani. Nekünk miért kell?
Solaris
2021-07-02 at 10:27
Akit esetleg a számok is érdekelnek..
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_%C3%A1llamad%C3%B3ss%C3%A1ga
Paksi Attila
2021-07-02 at 09:52
Szívesen látnék egy grafikus (mindenki álltal érthető összetettségü formában)kimutatást ami a teljes visszafizetést ábrázolja az időskálát is beleértve?
Dorogi Béláné
2021-07-02 at 09:35
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2021/01/az-unios-atlag-koruli-a-magyar-allamadossag-novekedese