A román képviselőház után a szenátus is elutasította pénteki plenáris ülésén az erdélyi magyar autonómiatervezeteket, amelyeket Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József RMDSZ-listán mandátumot szerzett parlamenti képviselők kezdeményeztek. A harc azonban ezzel nem ért véget, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) az önkormányzatok és a bukaresti döntéshozatal szintjén is folytatja az autonómiaküzdelmet, és vállalja, hogy újra beterjeszti az autonómiatervezeteket.
A kétkamarás román parlament felsőháza – a képviselőházhoz hasonlóan – sürgősségi eljárással tárgyalta a három autonómiatervezetet. A plenáris ülést hibrid formában tartották, a jelen nem lévő szenátorok online csatlakoztak és szavaztak. Elsőként Székelyföld autonómiastatútuma szerepelt napirenden, melyet a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete követett.
A szenátorok a jogszabálytervezetek elutasításáról szavaztak, valamennyi román párt az elutasítás mellett voksolt, csupán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) honatyái támogatták szavazatukkal a tervezeteket. A 136 tagú felsőház jelen lévő vagy interneten szavazó szenátorai közül több mint százan – az első esetében 104, a másodiknál 101, a harmadiknál 102 honatya – támogatták a jogszabálytervezetek elutasítását, míg nyolcan mindhárom esetben az elutasításuk ellen szavaztak. A Székelyföld autonómiastatútuma védelmében az RMDSZ részéről felszólaló Császár Károly hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek Európa számos államában autonómiát élveznek, uniós ajánlások is vannak erre. Rámutatott, az autonómia témája mindig nagy ellenkezést vált ki a román törvényhozásban, holott átfogó, észérveken alapuló vitát kellene folytatni erről. A Maros megyei szenátor leszögezte: az RMDSZ továbbra is kiáll a szubszidiaritás elve mellett, mely a helyi közösségek fejlődését szolgálja.
A magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény védelmében felszólaló Turos Lóránd hangsúlyozta, ezek segítenék a nemzeti kisebbségeket identitásuk megőrzésében. A Szatmár megyei szenátor elmondta: a román parlament 30 éve adós az RMDSZ-nek a kisebbségi törvénnyel. Reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben átfogó vitát folytathatnak és kidolgozhatják a valamennyi romániai kisebbség védelmét szolgáló jogszabályt. A román pártok szenátorai képviselőtársaikhoz hasonlóan fő érvként azt hangoztatták, hogy a jogszabálytervezetek ellentétesek a román alkotmánnyal, amelynek első cikkelye kimondja: Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Szerintük a tervezetek etnikai alapú szegregációt, enklávékat eredményeznének. Több honatya szerint Románia átültette gyakorlatba a nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, a romániai kisebbségek helyzete európai szinten kimagasló.
A nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, Titus Corlatean volt külügyminiszter a székelyföldi autonómiaigény kapcsán rámutatott: Romániában szükség van a régiók újragondolására az uniós források hatékonyabb lehívása érdekében, de ennek nem etnikai, hanem gazdasági szempontok alapján kell történnie. A kisebbik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője, Daniel Fenechiu hangsúlyozta, pártja mindig el fogja utasítani a “toxikus” tervezeteket, amelyekben szerepel az “autonómia” szó. Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora, Eugen Negoi “áltémaként” jellemezte a tervezeteket, mellyel a hatalom a valós problémákról próbálja elterelni a figyelmet.
A többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakcióvezetője, Claudiu Tarziu úgy vélte, ezek a román állam, a társadalmi béke, de a romániai magyar és székely közösségek ellen is irányulnak, mivel utóbbiak “rabok” lennének az adott területen. A szenátus plenáris üléséről a botránykeltéseiről hírhedt Diana Sosoaca magyarellenes megnyilvánulásai sem hiányoztak, az AUR-ból kizárt független szenátor ezúttal is a magyarokat és az RMDSZ-t támadta.
Ha nem tetszik Romániában, menjetek Magyarországra!
– üzente nekik, és Budapest román elfoglalásával fenyegetőzött. Utóbbi kijelentésért a PNL-s Daniel Fenechiu elnézést kért, rámutatva: Románia európai állam, nem fenyegeti szomszédjait. A három autonómiatervezetet december 20-án nyújtotta be a román képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke és Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, akik az RMDSZ listáján szereztek képviselői mandátumot. A Székelyföldre vonatkozó autonómiatervezetet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a másik kettőt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki.
Nem adják fel a harcot
Az EMSZ szerint “noha Románia folyamatosan igyekszik azt a látszatot kelteni a nemzetközi fórumokon, hogy úgynevezett “mintaállamként” példásan megoldotta a területén élő őshonos nemzeti közösségek helyzetét és jogaik széles körű biztosítását, a valóság azonban ezzel szöges ellentétben áll”. A román honatyák elutasító szavazataikkal, magyarellenes kirohanásaikkal is ezt bizonyították, hiszen még csak vitát sem hajlandók folytatni az önrendelkezésről – írják az EMSZ közleményében.
A történtek ellenére továbbra is valljuk: autonómiatörekvésünk a Románia melletti lehető leghatározottabb lojalitás-nyilatkozat, az önrendelkezés pedig nem az ország egységét veszélyezteti, hanem régióink fejlődését, közösségeink megmaradását hivatott biztosítani
– húzta alá az EMSZ elnöksége. Emlékeztetett, hogy Románia – alkotmányának 6. cikkelyében – elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, kiteljesítéséhez és kifejezéséhez, és az erdélyi magyarok jogos önrendelkezési igénye ezzel összhangban kerül újra és újra megfogalmazásra. Hozzátette: a teljes körű autonómia megteremtését a békés együttélés, az ország stabilitása is megkívánja.
A párt hangsúlyozta: az erdélyi magyarok önrendelkezésért folytatott küzdelme nem példa nélküli, Európa számos országában ismertek az adott régiókban gazdasági fellendülést, a többség és kisebbség közti rendezett viszonyokat, kulturális sokszínűséget eredményező autonómiaformák. Szerintük a román képviselők elutasító szavazataikkal ezekre is nemet mondanak, “biztos kézzel vezetve ki Romániát Európából”. A közlemény a legszélesebb körű magyar-magyar együttműködést és a nemzetstratégiai jelentőségű célkitűzések melletti kiállást szorgalmazza, melyek közül az önrendelkezés kivívását nevezi a legfontosabbnak. Mint fogalmaz:
Jelenünk problémáira egyetlen megoldás van: az autonómia.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS