Pesti Srácok

A Századvég felmérése a májusi konjunktúraérzetről

A Századvég felmérése a májusi konjunktúraérzetről

A háború által keltett bizonytalanságok erősödése jobban befolyásolja a háztartások, mint a vállalatok konjunktúraérzetét – közölte a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. májusi konjunktúrakutatása alapján hétfőn az MTI-vel. A konjunktúrakutató 2022. májusi felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete egyaránt mérséklődött; a -100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index a mínusz 7,5-ről mínusz 13,3-re, míg a vállalati mutató értéke mínusz 6,8-ről mínusz 8,7-re változott. A mutatók visszaesését továbbra is az orosz–ukrán háború magyarázza, de jelentős szerepet játszanak benne a már bevezetett, illetve az energiahordozók importjának tilalma kapcsán belengetett szankciók. A konjunktúraérzet javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, és a magyar gazdaság működését veszélyeztető szankciók lebegtetése is befejeződik – írják a közleményben.

Kifejtették, hogy a lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe visszaesett az előző havi értékhez képest. A csökkenés mértékében nem volt jelentős eltérés az egyes indexek között. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi +9,7-ről +4,6-re mérséklődött. A háztartások legnegatívabban az inflációs folyamatokat ítélik meg; ennek alindexe –76,3-ről –81,2-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –12,3 pontos értékről –19,9-re módosult, míg az anyagi helyzeté –5,9-ről –11,2-re.

A közlemény szerint a lakosság borúlátóbbá vált a gazdasági helyzet következő egy éves alakulását illetően is. A jelentős romlásra számítók aránya az előző havi 27,0 százalékról 29,7 százalékra, míg a mérsékelt romlásra számítóké 18,3 százalékról 23,9 százalékra emelkedett. Változatlan gazdasági helyzetre az áprilisi 13,2 százalék után 14,8 százalék számított, míg kismértékű javulásra 16,2 százalék, jelentős javulást pedig 5,9 százalék várt.

Romlás figyelhető meg a háztartások megítélésében saját anyagi helyzetük elmúlt egy éves alakulását illetően is, amelyet vélhetően az infláció növekedésének romló megítélése okozott. Míg áprilisban 10,1 százalék mondta, hogy anyagi helyzete jelentősen, 21,5 százalék pedig, hogy kismértékben romlott, addig ez a két arány májusra 14,9, illetve 24,8 százalékra módosult. Változatlan anyagi helyzetet az előző havihoz hasonlóan 41,7 százalék tapasztalt. Kismértékben javuló anyagi helyzetet az áprilisi 20,6 százalék után 14,5 százalék érzékelt, míg jelentősen javulót 4,4 százalék után 3,3 százalék – olvasható a közleményben.

PestiSracok facebook image

A felmérés szerint a vállalati felmérés esetében szintén mind a négy alindex értéke kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –20,2-ről –22,0-re, az iparági környezeté +0,4-ről –4,3-re, a termelési környezeté –3,0-ról –4,5-re, míg az üzleti környezeté –8,9-ről –12,1-re módosult.

Míg a háztartások inkább a jövő gazdasági folyamataival kapcsolatban lettek pesszimistábbak, addig a vállalkozások esetében inkább a múlttal kapcsolatos megítélés romlott, amelyben nagy szerepet játszhatott az energiaárak, illetve az alapanyagárak nemzetközi szinten is tapasztalt növekedése, valamint az infláció. Az elmúlt 1 évben a gazdasági helyzetben jelentős romlást az áprilisi 25,5 százalék helyett 27,0 százalék, kismértékű romlást pedig 28,2 százalék helyett 33,2 százalék tapasztalt. Az áprilisi 15,9 százalék után 13,5 százalék érzett változatlan gazdasági helyzetet, míg a kismértékű javulást tapasztalók aránya 19,8 százalékról 17,1 százalékra, a jelentős javulást érzékelőké pedig 8,1 százalékról 7,0 százalékra mérséklődött – mutatta ki a Századvég Konjunktúrakutató.

Felhívták a figyelmet arra, hogy javulás tapasztalható ugyanakkor a vállalkozások innovációs terveiben: 44,9 százalékról 39,4 százalékra csökkent azok aránya, akik biztosan nem hajtanak végre innovációt a következő egy évben. A valószínűleg nem válaszlehetőséget választók aránya alig változott, 22,0 százalékot tett ki, míg az inkább nem lehetőséget az előző havi 8,6 százalék után 12,2 százalék választotta.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!