Szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokat tartanak vasárnap Németországban. A választási küzdelem tartalmát tekintve a németek főleg adócsökkentésről és nyugdíjemelésről szóló “újraelosztási kampányt” kaptak pártjaiktól. Az eddigiektől eltérően a kampány szokatlanul durva volt, emellett Angela Merkel kancellár kampánykörútját többször is megzavarták a politikája ellen tiltakozók. A migrációs válsággal kapcsolatban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párton kívül valamennyi jelentős politikai erő hasonló irányvonalat képviselt.
A választáson 61,5 millió állampolgár vehet részt, több mint 50 százalékuk nő. A lakosság rohamos öregedése miatt az 50 évesnél idősebb választópolgárok aránya most először meghaladja az 50 százalékot, 36 százalékuk 60 évnél is idősebb, a 30 évnél fiatalabbak aránya pedig csupán 15 százalék.
Merkel ellen tüntettek
A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az Európai Unió tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta. Újdonság volt, hogy Angela Merkel kancellár, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetője ellen számos gyűlés margóján tüntetést tartottak. A demonstrálók sípolással, kiabálással igyekeztek megzavarni a kancellárt, a többi között azt harsogták, hogy “hazaáruló” és “el kell tűnnie”. A kormányfő kampánybeszédeiben többnyire csak annyit mondott a tüntetőkről, hogy
rikácsolással nem lehet jövőt építeni.
Fotó: express.co.uk
Durva volt a kampány
A kampány általában véve is durvább volt a megszokottnál, a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása szerint a választási küzdelemmel összefüggésben 3600 bűncselekmény történt – köztük több mint 50 testi sértés -, ami jelentős emelkedés a négy évvel korábbi 3100-hoz képest. A választási küzdelem tartalmát tekintve a németek főleg adócsökkentésről és nyugdíjemelésről szóló “újraelosztási kampányt” kaptak pártjaiktól, amelyek “fűt-fát megígértek” nekik – mondta a DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) vezetője szombaton a Deutschlandfunk országos közrádiónak. Marcel Fratzscher szerint ez “tragikus”, mert az igen kedvező gazdasági helyzetet fel lehetett volna használni annak megtárgyalására, hogy Németország miként “fektethet be a jövőbe” az oktatási-képzési rendszer és a digitális infrastruktúra fejlesztése révén. A DIW vezetője hangoztatta, hogy nincs meg az adócsökkentési ígéretek hosszú távú fedezete, mert az államháztartás többlete nem a takarékos gazdálkodásnak tulajdonítható, hanem a “szerencsének”, az alacsony euróövezeti kamatszintnek.
A CDU/CSU 15 milliárd eurós adócsökkentést ígért, valamint a családtámogatások emelését. Koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) a többi között a nyugdíjjárulék stabilizálását, a nyugdíjkorhatár emelésének megállítását, egy 12 milliárd eurós iskolafelújítási programot és a teljes gyermekellátási, illetve oktatási és szakképzési rendszer ingyenességét ígérte. A legnagyobb szabású, 30 milliárd eurós adócsökkentési programot a 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet után a visszatérésre készülő piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) ígérte meg.
Jobbára egységesek a pártok migrációs kérdésben
A migrációs válsággal kapcsolatban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párton kívül valamennyi jelentős politikai erő hasonló irányvonalat képviselt, mindenekelőtt az illegális migráció és az embercsempészet felszámolásának fontosságát hangsúlyozták, az AfD pedig elsősorban a német határok azonnali lezárását, a menedékkérők beáramlásának megállítását ígérte. A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az FDP visszakerülésével, illetve az AfD bekerülésével az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban.
Fotó: handelsblatt.de
Történelmi mélyponton a szociáldemokraták
A CDU/CSU támogatottsága 34-36 százalékos, szemben az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 41,5 százalékkal. Az SPD történelmi mélypontra süllyedhet, 21-22 százalékon áll, szemben a négy évvel korábbi 25,7 százalékkal. Eddigi legrosszabb eredménye a 2009-es választáson szerzett 23 százalék. A kisebb pártok között minimális a különbség. A harmadik helyet valószínűleg az AfD szerezi meg, de az FDP-nek és az SPD-től balra álló Baloldalnak (Die Linke) is van esélye, a legkisebb frakció pedig a Zöldeké lehet. Az AfD 2013-ban még 0,3 százalékkal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől, ezúttal 10-13 százalékos eredménnyel juthat be. A Baloldal 9-11 százalékon áll, az előző választáson a szavazatok 8,6 százalékát gyűjtötte össze. Az FDP a 2013-ban szerzett 4,8 százalék után 9-10 százalék körüli eredménnyel kerülhet vissza a Bundestagba. A Zöldek támogatottsága a négy évvel ezelőtti 8,4 százalék után 7-8 százalékos. Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.
Reggel 8 órától este 18 óráig szavazhatnak. Az első eredménybecslések közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható. A választáson 4848 jelölt indul, átlagéletkoruk 46,9 év, a legidősebb 89 éves, a nők aránya 29 százalék. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag – szövetségi gyűlés – tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe. Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a második világháború utáni 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.
Forrás: MTI; fotó: setaletimes.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS