Ezeknek a heteknek az egyik legkomolyabb geopolitikai és külpolitikai kihívása az afganisztáni helyzet kezelése. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának Marsai Viktor a Migránskutató Intézet kutató igazgatója volt a vendége. A magyar és a horvát határvédelem megerősítése miatt megváltozott az afgán menekültek útvonala, és már a megengedőbb Románián keresztül próbálnak bejutni Európa területére.
Marsai Viktor a Migránskutató Intézet kutató igazgatója szerint nagyon keveset látunk még abból, hogy meddig fog tartani ez a folyamat. Sokan mondják azt, hogy a tálibok óriási változáson mentek keresztül, sokkal emberközpontúbbak lettek, és már nem ugyanazok, mint amikor uralták az ország nagy részét. Vannak kutatók viszont, akik azt mondják, hogy mindegy, a tálibok mit kommunikálnak, folytatni fogják azt a politikát, amit korábban elkezdtek.
Afganisztán elmúlt húsz éve a nyugati szerepvállalás kudarca
– mondta a kutató. A tálibán mozgalom egy felkelőcsoport, aminek szinte minimális társadalmi támogatása sincsen Afganisztánban. A kutató azt is elmondta, hogy Afganisztánban megjelent egy olyan erő, ami a többi erőcsoport közül képes volt domináns szerepre szert tenni. A velük szemben álló kabuli kormányzat nem tudott az elmúlt évtizedekben alternatívákat felmutatni – hangsúlyozta a Migránskutató Intézet kutató igazgatója. Etnikailag egy rendkívül megosztott országról van szó, az sem véletlen hogy 2001-ben amikor az amerikaiak beavatkoztak, ők is az Északi-Szövetségre támaszkodtak a zömében pastu talibánokkal szemben. A nyugati szövetségesek korábban bejelentették, hogy csökkenteni fogják az országban állomásozó katonák számát, és előbb, vagy utóbb ki fognak vonulni Afganisztán területéről. A tálibok már 2003-2005 óta arra várnak, hogy a nyugati szövetségesek kivonuljanak a térségből.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: Híradó; Fotó: MTI/AP/Szidikulláh Hán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS