Pesti Srácok

Éveken át titokban megfigyelte, lehallgatta a jegyzőt Balatonalmádiban Kepli Lajos

Éveken át titokban megfigyelte, lehallgatta a jegyzőt Balatonalmádiban Kepli Lajos
A lehallgató beremdezést a kábelcsatornában találták meg idén, a nyomozás szerint 2021-ben az akkor polgármester közreműködésével került oda (Fotó, illusztráció: ChatGPT)

Súlyos vádakkal néz szembe dr. Kepli Lajos, Balatonalmádi volt polgármestere, akit jelentős érdeksérelmet okozó tiltott adatszerzés bűntettével gyanúsítanak, megalapozottan. A Jobbik volt országgyűlési képviselője, Kepli 2019 és 2022 között vezette a várost, a befejezett nyomozás eredménye szerint éveken át titokban megfigyelte az önkormányzat jegyzőjének irodáját.

Súlyos vádakkal néz szembe dr. Kepli Lajos, Balatonalmádi egykori polgármestere, akit jelentős érdeksérelmet okozó tiltott adatszerzés bűntettével gyanúsítanak. A Pesti Srácok exkluzív értesülése szerint a 46 éves környezetmérnök és jogász, aki 2019 és 2022 között vezette a várost független polgármesterként, éveken át titokban megfigyelte az önkormányzat jegyzőjének irodáját;  a befejezett nyomozás után az ügyészségen a sor - szeptember 2-től náluk vannak az akták, a vádiratot vélhetően írják.

Éveken át titokban megfigyelte, lehallgatta a jegyzőt Balatonalmádiban Kepli Lajos
Kepli Lajos a megalapozott gyanú szerint éveken át titokban megfigyelte és lehallgatta a jegyző irodáját (Fotó: PS-archív)

Balatonalmádi csendes város. A turisták legfeljebb a parti büfék árnyékában vitatkoznak a hekk és a lángos sorrendjén, a hivatalokban pedig általában papírok zizegnek, nem titkos eszközök. Mégis, 2025 nyarán a helyi önkormányzat falai közül egy történet került elő, ami országos visszhangot keltett.

Dr. Kepli Lajos neve nem ismeretlen. Egykor a Jobbik parlamenti padsoraiban ült, majd függetlenként Balatonalmádi polgármestere lett. Környezetmérnökből és később jogásszá vált politikusból a város első embere – így ismerték. Most azonban másképp említik a nevét.

A rendőrség nyomozása megállapította: 

Kepli éveken át titokban figyelte az önkormányzat jegyzőjének irodáját. Egy kábelcsatornába rejtett kamera, mellé mikrofon, és egy külön helyiségben eldugott rögzítő – állítják a nyomozók. A technika apró, de a következmény nagy: az iroda beszélgetései, döntései, belső ügyek kerülhettek idegen kézbe.

A megalapozott gyanú szerint a felvételek révén bizalmas önkormányzati információk juthattak illetéktelenekhez, s ez „jelentős érdeksérelmet” okozhatott. A büntető törvénykönyv nyelvén ez már súlyos bűncselekmény. A valóságban pedig egy egész hivatal iránti bizalmat kérdőjelezi meg.

Kepli az első kihallgatásán hallgatott. Nem tett vallomást, nem vitatkozott. Csak később, amikor a gyanúsítás módosult, nyújtott be panaszt: szerinte ha valaki az intézmény vezetőjeként cselekszik, nem követhet el tiltott adatszerzést. A logika ismerős – a hatalommal járó ellenőrzés és a magánszféra határán billeg.

A hatóság azonban nem így látta. A panaszt elutasították, a rendőrség szeptemberben lezárta a nyomozást, és javasolta a vádemelést. A Veszprémi Járási Ügyészséghez került az anyag – most ott hever, sorsára várva.

A városban sokan hallgatnak. Vannak, akik szerint Kepli csak „túl alapos” volt. Mások úgy vélik, ez a történet nem a technikáról, hanem a bizalomról szól: arról, mit tesz valaki, ha mindenáron tudni akarja, mi történik körülötte.

A volt polgármester közéleti útja így zárul be, legalábbis egyelőre. Egy politikus, aki a környezet védelmét hirdette, most az információ védelmének határát lépte át – legalábbis a készülő vád szerint.

Ha bíróság elé kerül, az ítélet nemcsak róla, hanem arról is szól majd, mennyit ér ma Magyarországon a közbizalom. És arról, hogy egy kisvárosban, ahol mindenki mindent tud, vagy tudni vél, mégis miért választotta valaki a rejtett kamerát.

Éveken át titokban figyelte meg a jegyzőt

A Kepli Lajos balatonalmádi ügye nyomán újra napvilágra került a magyar önkormányzatok sötét oldala: a titkos megfigyelések és lehallgatások, amelyek gyakran politikai rivalizálás vagy hatalmi visszaélések árnyékában bukkannak fel. 

Bár a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a közvélemény figyelmét inkább a nagy titkosszolgálati botrányok kötötték le – mint például a Dunagate –, a polgármesteri hivatalokban zajló, kisebbnek tűnő, de annál lokálisabb botrányok ugyanúgy aláássák a helyi demokráciát és a bizalmat. 

Az alábbiakban összegyűjtöttem a megerősített, nyilvános forrásokból ismert eseteket 1990-től napjainkig. Ezekben rejtett kamerák, poloskák vagy más eszközökkel figyelték meg hivatali irodákat, gyakran bizalmas önkormányzati ügyeket érintve. A lista nem teljes, de rávilágít a mintázatra: a feljelentések ritkán vezetnek súlyos ítéletekhez, a jogi kiskapuk (pl. a tiltott adatszerzés Btk. 422. § szerinti szűk értelmezése munkahelyi irodákra) pedig gyakran megmentik a gyanúsítottakat.

 

1. Önkormányzati irodák poloskázása (2008, budapesti kerületek)

   Több fővárosi kerületi polgármesteri hivatal irodáiból (pl. XI. kerület) kerültek elő rejtett mikrofonok (poloskák), amelyekkel politikusokat és hivatalnokokat figyeltek meg. Gyakran helyi politikai rivalizálás volt, bizalmas testületi ülések rögzítése. Nyomozások indultak tiltott adatszerzés gyanújával, de a többség megszüntetéssel vagy elutasított feljelentéssel zárult; felmentő ítéletek születtek a munkahelyi irodákra vonatkozó jogértelmezés miatt.

2. Kétpó polgármesteri hivatal lehallgatása (2021, "Boldog István" ügy)

   Az új vezetés (független polgármester) átvételkor poloskákat talált a hivatalban, amelyeket 2019 decemberében helyeztek el, miközben Boldog István (ex-polgármester) még aktív volt. A cél vélhetően a hivatalos ügyek megfigyelése volt, korrupciós ügyekkel összefüggésben.Tiltott adatszerzés miatt indult eljárás; Boldog ellen külön korrupciós vádak (hivatali vesztegetés), vádemelés 2020-ban, de a poloska-ügy részben összeolvadt; hat év börtönt kértek rá, folyamatban van az ügy.

3. Érd polgármesteri hivatal spotlámpás megfigyelése 2022-ben

   Csőzik László (ellenzéki polgármester) irodájában spotlámpába rejtett kamerát és mikrofont találtak, amely mindent rögzített és ismeretlen helyre továbbított. A gyanú szerint politikai ellenfelek helyezhették el, bizalmas önkormányzati döntések miatt. Rendőrségi feljelentés tiltott adatszerzés miatt; vizsgálat indult, de a sajtóban nem erősítették meg az elkövetőt; a polgármester nyilvánosan tiltakozott; eredmény: közbizalom-csökkenés Érden.

4. Váci uszoda (önkormányzati fenntartású hivatalhoz kötődő) rejtett kamerája 2024-ben

   A váci uszoda (Váci Sport Nonprofit Kft., önkormányzati tulajdon) öltözőjében rejtett kamerát találtak, amely a polgármesteri hivatalhoz tartozó intézményt érintette. Tiltott adatszerzés gyanúja merült fel, a városvezetés (Matkovich Ilona, ellenzéki polgármester) felháborodottan reagált. Ismeretlen tettes ellen indult eljárás, szakértők bevonásával. Az átvizsgálás nem talált további eszközöket, de a polgármester írásos jelentést kért. Elkövető kiléte tisztázatlan.

5. Balatonalmádi polgármesteri hivatal jegyzői irodája (2025, Kepli-ügy)

   Rejtett kamerát, mikrofont és rögzítőt találtak a Széchenyi sétány 1. alatti jegyzői irodában, felújítás közben ( az eszközök 2021–2025 között aktívak); Dr. Kepli Lajos (ex-polgármester) gyanúsított, jelentős érdeksérelmet okozó tiltott adatszerzés miatt. A cél bizalmas önkormányzati információk megszerzése volt.Gyanúsítotti kihallgatás 2025. június 25-én, panasz elutasítása augusztus 4-én; szeptember 2-án vádemelési javaslattal ügyészséghez került; Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgál, folyamatban.

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.