Pesti Srácok

Éveken át titokban megfigyelte, lehallgatta a jegyzőt Balatonalmádiban Kepli Lajos

Éveken át titokban megfigyelte, lehallgatta a jegyzőt Balatonalmádiban Kepli Lajos
A lehallgató beremdezést a kábelcsatornában találták meg idén, a nyomozás szerint 2021-ben az akkor polgármester közreműködésével került oda (Fotó, illusztráció: ChatGPT)

Súlyos vádakkal néz szembe dr. Kepli Lajos, Balatonalmádi volt polgármestere, akit jelentős érdeksérelmet okozó tiltott adatszerzés bűntettével gyanúsítanak, megalapozottan. A Jobbik volt országgyűlési képviselője, Kepli 2019 és 2022 között vezette a várost, a befejezett nyomozás eredménye szerint éveken át titokban megfigyelte az önkormányzat jegyzőjének irodáját.

Súlyos vádakkal néz szembe dr. Kepli Lajos, Balatonalmádi egykori polgármestere, akit jelentős érdeksérelmet okozó tiltott adatszerzés bűntettével gyanúsítanak. A Pesti Srácok exkluzív értesülése szerint a 46 éves környezetmérnök és jogász, aki 2019 és 2022 között vezette a várost független polgármesterként, éveken át titokban megfigyelte az önkormányzat jegyzőjének irodáját;  a befejezett nyomozás után az ügyészségen a sor - szeptember 2-től náluk vannak az akták, a vádiratot vélhetően írják.

Éveken át titokban megfigyelte, lehallgatta a jegyzőt Balatonalmádiban Kepli Lajos
Kepli Lajos a megalapozott gyanú szerint éveken át titokban megfigyelte és lehallgatta a jegyző irodáját (Fotó: PS-archív)

Balatonalmádi csendes város. A turisták legfeljebb a parti büfék árnyékában vitatkoznak a hekk és a lángos sorrendjén, a hivatalokban pedig általában papírok zizegnek, nem titkos eszközök. Mégis, 2025 nyarán a helyi önkormányzat falai közül egy történet került elő, ami országos visszhangot keltett.

Dr. Kepli Lajos neve nem ismeretlen. Egykor a Jobbik parlamenti padsoraiban ült, majd függetlenként Balatonalmádi polgármestere lett. Környezetmérnökből és később jogásszá vált politikusból a város első embere – így ismerték. Most azonban másképp említik a nevét.

A rendőrség nyomozása megállapította: 

Kepli éveken át titokban figyelte az önkormányzat jegyzőjének irodáját. Egy kábelcsatornába rejtett kamera, mellé mikrofon, és egy külön helyiségben eldugott rögzítő – állítják a nyomozók. A technika apró, de a következmény nagy: az iroda beszélgetései, döntései, belső ügyek kerülhettek idegen kézbe.

A megalapozott gyanú szerint a felvételek révén bizalmas önkormányzati információk juthattak illetéktelenekhez, s ez „jelentős érdeksérelmet” okozhatott. A büntető törvénykönyv nyelvén ez már súlyos bűncselekmény. A valóságban pedig egy egész hivatal iránti bizalmat kérdőjelezi meg.

Kepli az első kihallgatásán hallgatott. Nem tett vallomást, nem vitatkozott. Csak később, amikor a gyanúsítás módosult, nyújtott be panaszt: szerinte ha valaki az intézmény vezetőjeként cselekszik, nem követhet el tiltott adatszerzést. A logika ismerős – a hatalommal járó ellenőrzés és a magánszféra határán billeg.

A hatóság azonban nem így látta. A panaszt elutasították, a rendőrség szeptemberben lezárta a nyomozást, és javasolta a vádemelést. A Veszprémi Járási Ügyészséghez került az anyag – most ott hever, sorsára várva.

A városban sokan hallgatnak. Vannak, akik szerint Kepli csak „túl alapos” volt. Mások úgy vélik, ez a történet nem a technikáról, hanem a bizalomról szól: arról, mit tesz valaki, ha mindenáron tudni akarja, mi történik körülötte.

A volt polgármester közéleti útja így zárul be, legalábbis egyelőre. Egy politikus, aki a környezet védelmét hirdette, most az információ védelmének határát lépte át – legalábbis a készülő vád szerint.

Ha bíróság elé kerül, az ítélet nemcsak róla, hanem arról is szól majd, mennyit ér ma Magyarországon a közbizalom. És arról, hogy egy kisvárosban, ahol mindenki mindent tud, vagy tudni vél, mégis miért választotta valaki a rejtett kamerát.

Éveken át titokban figyelte meg a jegyzőt

A Kepli Lajos balatonalmádi ügye nyomán újra napvilágra került a magyar önkormányzatok sötét oldala: a titkos megfigyelések és lehallgatások, amelyek gyakran politikai rivalizálás vagy hatalmi visszaélések árnyékában bukkannak fel. 

Bár a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a közvélemény figyelmét inkább a nagy titkosszolgálati botrányok kötötték le – mint például a Dunagate –, a polgármesteri hivatalokban zajló, kisebbnek tűnő, de annál lokálisabb botrányok ugyanúgy aláássák a helyi demokráciát és a bizalmat. 

Az alábbiakban összegyűjtöttem a megerősített, nyilvános forrásokból ismert eseteket 1990-től napjainkig. Ezekben rejtett kamerák, poloskák vagy más eszközökkel figyelték meg hivatali irodákat, gyakran bizalmas önkormányzati ügyeket érintve. A lista nem teljes, de rávilágít a mintázatra: a feljelentések ritkán vezetnek súlyos ítéletekhez, a jogi kiskapuk (pl. a tiltott adatszerzés Btk. 422. § szerinti szűk értelmezése munkahelyi irodákra) pedig gyakran megmentik a gyanúsítottakat.

 

1. Önkormányzati irodák poloskázása (2008, budapesti kerületek)

   Több fővárosi kerületi polgármesteri hivatal irodáiból (pl. XI. kerület) kerültek elő rejtett mikrofonok (poloskák), amelyekkel politikusokat és hivatalnokokat figyeltek meg. Gyakran helyi politikai rivalizálás volt, bizalmas testületi ülések rögzítése. Nyomozások indultak tiltott adatszerzés gyanújával, de a többség megszüntetéssel vagy elutasított feljelentéssel zárult; felmentő ítéletek születtek a munkahelyi irodákra vonatkozó jogértelmezés miatt.

2. Kétpó polgármesteri hivatal lehallgatása (2021, "Boldog István" ügy)

   Az új vezetés (független polgármester) átvételkor poloskákat talált a hivatalban, amelyeket 2019 decemberében helyeztek el, miközben Boldog István (ex-polgármester) még aktív volt. A cél vélhetően a hivatalos ügyek megfigyelése volt, korrupciós ügyekkel összefüggésben.Tiltott adatszerzés miatt indult eljárás; Boldog ellen külön korrupciós vádak (hivatali vesztegetés), vádemelés 2020-ban, de a poloska-ügy részben összeolvadt; hat év börtönt kértek rá, folyamatban van az ügy.

3. Érd polgármesteri hivatal spotlámpás megfigyelése 2022-ben

   Csőzik László (ellenzéki polgármester) irodájában spotlámpába rejtett kamerát és mikrofont találtak, amely mindent rögzített és ismeretlen helyre továbbított. A gyanú szerint politikai ellenfelek helyezhették el, bizalmas önkormányzati döntések miatt. Rendőrségi feljelentés tiltott adatszerzés miatt; vizsgálat indult, de a sajtóban nem erősítették meg az elkövetőt; a polgármester nyilvánosan tiltakozott; eredmény: közbizalom-csökkenés Érden.

4. Váci uszoda (önkormányzati fenntartású hivatalhoz kötődő) rejtett kamerája 2024-ben

   A váci uszoda (Váci Sport Nonprofit Kft., önkormányzati tulajdon) öltözőjében rejtett kamerát találtak, amely a polgármesteri hivatalhoz tartozó intézményt érintette. Tiltott adatszerzés gyanúja merült fel, a városvezetés (Matkovich Ilona, ellenzéki polgármester) felháborodottan reagált. Ismeretlen tettes ellen indult eljárás, szakértők bevonásával. Az átvizsgálás nem talált további eszközöket, de a polgármester írásos jelentést kért. Elkövető kiléte tisztázatlan.

5. Balatonalmádi polgármesteri hivatal jegyzői irodája (2025, Kepli-ügy)

   Rejtett kamerát, mikrofont és rögzítőt találtak a Széchenyi sétány 1. alatti jegyzői irodában, felújítás közben ( az eszközök 2021–2025 között aktívak); Dr. Kepli Lajos (ex-polgármester) gyanúsított, jelentős érdeksérelmet okozó tiltott adatszerzés miatt. A cél bizalmas önkormányzati információk megszerzése volt.Gyanúsítotti kihallgatás 2025. június 25-én, panasz elutasítása augusztus 4-én; szeptember 2-án vádemelési javaslattal ügyészséghez került; Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgál, folyamatban.

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.