A Nerobol nevű szerrel doppingolhatta egyik tanítványát Kiss László, akit egy 1988-ban megjelent könyv azzal vádol, doppingot adott a gyerekeknek – írja az Index. Az elveszett ezüst nyomában című könyv a szöuli olimpia után jelent meg, elsősorban Szanyi Andor doppingesetével foglalkozik, és a tőle elvett ezüstéremmel, de van egy fejezet benne Ifjúság elleni bűntett címmel.
A fejezetben a Spartacus úszószakosztályával foglalkozik és Csikány Csilla úszó esetével. Az úszónő édesapja, Csikány József Kisshez hasonlóan a Fradiban úszott, 1962-ben és 1966-ban Európa-bajnoki bronzérmes lett.
Az Index cikkében azt írja: az eset 1983-ban történhetett, amikor Csikány kislánya a nyelve alá dugott egy tablettát, amit az edző le akart vele nyeletni, az édesapja pedig bevizsgáltatta. Nerobol volt, ezután bement az edzőhöz, Kiss Lászlóhoz és számon kérte. Kiss azonban nem lepődött meg, és kioktatta Csikányt, hogy nincs ebben különös, aki eredményt akar, ezt szedi.
A Blikk hétfőn írt arról, hogy gyerekeket doppingoltak és vertek az úszósportban. A gyógyszerkutatóként dolgozó Gyurán János a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy vitaminnak álcázva vetették be a tizenéves gyerekekkel a teljesítményfokozó szereket. A gyógyszerkutató lánya 11 évesen egy nagy múltú fővárosi egyesületben úszott egy elismert edző keze alatt. Nagy tehetség, úttörőbajnok volt – idézte fel a történetet Gyurán János.
„A szülői munkaközösség vezetőjeként mindennap kint voltam az uszodában, és megtudtam, a 14-15 éves gyerekek tablettákat kapnak. Azt mondták nekik, vitamin, és be kell venniük. Az egyik kislány nem volt hajlandó beszedni, és ideadta nekem, hogy kiderítsem, mi az. Mivel a Richternél dolgoztam, megvizsgáltam a készítményt. Egy trükkös kapszulát állítottak össze, amelyben valóban volt vitamin, de mellé szteroidot is rejtettek. Nem volt nehéz dolgom, hiszen a sportolók számára tiltólistás Nerobolt mi állítottuk elő súlyos betegeknek, akiknek műtét után izomépítésre volt szükségük.”
Deutsch Tamás a Figyelőnek adott interjújában a volt úszókapitány 55 évvel ezelőtti börtönbüntetésével összefüggésben úgy fogalmazott:
„Nem tartom életszerűnek, hogy valaki, aki a hatvanas évek elején részese volt egy ilyen büntetőeljárásnak, miközben – mostani elmondása szerint – megalapozatlannak tartja az ítéletet, azóta egészen a mai napig nem tett semmit sem az égegyadta világon a perújrafelvétel érdekében.”
A fideszes politikus szerint helyesen döntött Kiss László, amikor lemondott az úszók szövetségi kapitányi tisztéről, sőt, sokkal hamarabb meg kellett volna tennie.
„Magától értetődően minden jóakaratú, normálisan gondolkodó ember mélyen megveti a nemi erőszakot. Az egy undort keltő cselekedet, ami valójában megbocsáthatatlan egy egészséges közösségben. A kialakult helyzetben nem lehetett más elfogadható döntést hozni, mint amit Kiss László végül meghozott” − mondta.
1962. február 17-én a bíróság öt év szabadságvesztésre ítélte Kiss Lászlót, a Ferencváros akkori úszóját, volt úszókapitányt. Másik két társával együtt csoportosan elkövetett nemi erőszak bűntettében találták bűnösnek. Az elsőfokú ítélet után másodfokon három évet kapott, húsz és fél hónap után szabadult. Később a Spartacus vezetőedzője lett.
Index/Blikk/Fotó: Blikk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS