Alapjogokért Központ: a gyermekvédelmi népszavazás „megelőző csapás”

„Megelőző csapásnak” nevezte a kormány gyermekvédelemről szóló népszavazási kezdeményezését az Alapjogokért Központ igazgatója egy budapesti workshopon, mert szerinte az LMBTQ-propaganda Nyugaton már annyira elharapódzott, hogy a gyerekek jogait veszélyezteti. Szánthó Miklós üdvözölte a kezdeményezést és mindenkit arra buzdított, hogy szavazzon a „genderideológia ellen”.

Az igazgató azt mondta, már az isztambuli „genderegyezmény” sem a nők védelméről szólt, hanem a társadalmi nemet akarta kötelezővé tenni, kimondani, hogy nemcsak teremtett, természetes nemek, a férfi és a nő létezik.

Németországban és Ausztriában már hivatalosan is van 3. nem

– tette hozzá. Kiemelte: Magyarország egyelőre sikeresen akadályozta meg, hogy az EU ratifikálja a genderideológiát.

Ez a vita – a „migráns-multikulti” vitához hasonlóan – világnézeti és szuverenitási vita

– közölte Szánthó Miklós. Kitért arra, hogy Nyugaton a genderpropagandát be akarják vinni a közoktatásba, az óvodákban például nőnek öltözött férfiak olvasnak meséket. Szánthó Miklós közölte: az EU az ideológiai törekvéseit a szuverenitás elvonása révén érvényesíti, megpróbálja a családpolitikát tagállami hatáskörből uniósba vonni.

A kötelezettségszegési eljárás is joginak álcázott politikai, ideológiai nyomás

– jelentette ki, hozzátéve: ebben a harcban a népszavazás „megelőző csapás”.

Nyugat-Európában már elesett a normalitás, a józan ész, de Magyarországon még fel lehet mutatni a „Stop, gender!” táblát

– fogalmazott Szánthó Miklós. Úgy véli, a hazai pártpolitikában is vízválasztó lesz ez a népszavazás: eldől, ki áll a gyermekvédelem oldalán, és kik azok, aki „a gyermekek jogait is feláldozzák a genderpropagandáért”.

Nincs jogi alapja az EU-s források elvonásának

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ uniós ügyekkel foglalkozó szakembere a workshopon azt mondta: nincs semmilyen jogi alapja annak, hogy az EU a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva forrásokat vonjon el Magyarországtól. Az EU intézményeinek nincs felhatalmazásuk a jogállamisági jelentéshez pénzügyi szankciókat fűzni, az alapján eljárni a tagállamokkal szemben – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban Szánthó Miklós megjegyezte, hogy a jelentés „borzasztóan elfogult”.

Forrás: MTI