Bár általános mantra a baloldalon – és az elmúlt időszakban talán a nemzeti térfélen is –, hogy a fiatalok mind baloldaliak és egyenesen lázadnak a „magyarkodás” ellen, a valóság azonban ennél jóval árnyaltabb, ugyanis az ország számos pontján alakultak az elmúlt években olyan ifjúsági körök, civilszervezetek, amelyek a keresztény alapokon nyugvó magyar kultúrához fűzött értékeink védelmét tűzték zászlajukra. Ezek sorába tartozik a Magyar Fiatalok Közössége is, amely a magyar kultúrát szeretné minél szélesebb körben népszerűsíteni a fiatalok körében. Kiss Fruzsinával, a szervezet debreceni tagcsoportjának ügyvezető alelnökével és sajtóreferensével beszélgettünk.
A Magyar Fiatalok Közössége magát kulturális civilszervezetként határozza meg. Mit jelent ez egész pontosan?
Védőernyőt kívánunk nyújtani azoknak a fiataloknak – természetesen kizárólagosság-mentesen –, akik büszkék hovatartozásukra, akik vágyat éreznek arra, hogy lelkesen őrizzék és ápolják hagyományainkat, felkarolják és támogassák elesett társaikat, honfitársaikat, és szeretnek megismerni, tanulni és elmélkedni. Célunk, hogy egy értékes bázist teremtsünk a haza számára olyan fiatalokból és fiatal felnőttekből, akik széles látókörükkel, a megélt élményekkel és a szüntelen cselekvőképességükkel a tarsolyukban tudják majd örökül hagyni mindazt, amit miránk is hagytak elődeink. Termékeny táptalajt kívánunk nyújtani a kulturális és gondolkodó szemléletnek a vezetett, gyökértelen életmóddal szemben.
Hogyan lehet „emészthetővé” tenni a fiataloknak a magyar kultúra szellemi produktumait?
A mi véleményünk szerint jelen korunk fiataljai számára a legnagyobb akadályt a parttalanság és az értékválság jelenti. Mi azt vettük észre, hogy azok a módszerek, amikkel a „nagy öregek” próbálkoznak a fiatalok megszólítása terén, már nem működnek úgy, mint korábban. A játékosságban, a digitális eszközökkel bevont ingerkörnyezetben, a közösségi médiában való aktív részvételben és a személyessé tételben látjuk a megoldás kulcsát. Olyan programokat kínálunk, amelyekben mindenki aktívan részt vehet, ismeretekkel gazdagodhat, újabb érdeklődési köröket szerezhet, miközben megtapasztalhatja a kereszténységünkből és magyarságunkból eredő kulturális értékeket.
Mit látsz a legnagyobb nehézségnek?
Az általános érdektelenséget és az egyes körök által való könnyed befolyásolhatóságot. Ezek a körök politikai céljaikra használják fel a gyanútlan fiatalokat, hogy a nemzeti öntudat és a kulturális értékek lerombolásával globális hatalmat építsenek maguknak. Mindezek mellett riasztónak találjuk, hogy egy korábbi történelmi korszakhoz hasonlóan egy hangos kisebbség akarja átvenni az irányítást az életünk fölött. Meg akarják határozni, hogy mit mondhatunk, miben hihetünk, mit oszthatunk meg közösségi oldalainkon, mit érezhetünk, és mit és hogyan gondolhatunk a körülöttünk lévő világról.
A szervezetnek a neve Magyar Fiatalok Közössége. Melyik szón van a hangsúly?
Egyértelműen a magyaron.
A kulturális élet mellett az oktatás van az egyik legnagyobb hatással a fiatalok személyiségfejlődésére. Itt mit láttok kulcsfontosságúnak? Kellenek a jobboldali írók a tankönyvekbe?
Úgy gondolom, a művészeteknek nem feltétlenül kedvező irányba tolódott el a narratíva. Nem ideológiai alapon kellene eldöntenünk azt, hogy az irodalomtörténet meghatározó alakjai, stilisztikai szempontból értékes írók, költők bekerülhetnek-e vagy sem a tankönyvekbe. Ebben a duális szemléletben – válaszolva a kérdésre – igen, a jobboldali íróknak is van helyük a tankönyvekben. Mindenképpen meg kellene törni a liberális kánon hegemóniáját az irodalomban és a társművészetekben. Hozzáteszem: szerintünk sem kellene irodalomórán tanítani Nyírő Gyulát, ezt meghagynánk az orvosi egyetemeknek.
Melyik magyar és melyik külföldi író munkáját látnátok szívesen a tankönyvekben és miért?
Az ember jártában-keltében rábukkan bizonyos kincsekre. Ilyenek például az Aranyrög könyvtár gondozásában megjelent kötetek is. Ebben a sorozatban ismerkedhetünk meg például Neubauer Pál: A jóslat című művével, amelyet érdemesnek találunk tanításra is. Neubauer Pál szembeállító – de korántsem didaktikus – módon láttatja, hogy hódítása, terjeszkedése közben válik nyilvánvalóvá Európa belső üressége, és ebbe a szellemi vákuumba nyomulnak be a keleti eredetű, sokszor misztikus tanok. De említhetnők Herczeg Ferenc: Északi fény című művét, Tormay Cécile: Az ősi küldött című nagyregényét, mint a tatárjárás időszakának mementóját. Vagy csak ha arra gondolunk, hogy kimaradt az életünkből Gárdonyi Géza egyik legművészibb alkotása, Az öreg tekintetes, amely egy tragédia lélektana, és amelyben az idős főszereplőt a saját családja forgatja ki vagyonából és kergeti öngyilkosságba. A külföldi írók közül mindenképpen meg kell említenünk a francia írót, újságírót és filozófust, Albert Camus-t és az orosz Szolzsenyicint, akik a totalitárius rendszerekkel szembehelyezkedve alkottak nagyot az emberiség javára. Camus-től idéznék egy sort a Lázadó ember című művéből:
Azon a napon, amikor a bűn az ártatlanság képében tetszeleg, érdekes áttétel folytán az ártatlanságot szólítják fel önigazolásra.
Ennek a korát éljük, aktuálisabb, mint valaha… Szolzsenyicin az Ivan Gyenyiszovics egy napjában és A GULAG szigetvilágban ábrázolja mindazt a borzalmat, amely a sztálini diktatúrát jellemezte. A kérdést egyébiránt nagyon nehéz teljes mértékben megválaszolni, mert a lista nagyon bő, és erőt próbáló feladat kiválasztani belőle párat úgy, hogy a többi „kezét el kell engedni”. Sajnos az ember feje nem káptalan, és az oktatási keretekbe sem fér tán bele mindenki, de szívünk szerint – legalább ajánlás-szinten – minden, a listánkon szereplő irodalmi alakot a tankönyvekben látnánk.
Fotó: Magyar Fiatalok Közössége
Namond
2020-03-07 at 13:45
Magyar Fiatalok Közössége!
Lehet aláírni:
https://www.peticiok.com/magyarorszagon_tevekenyked_soros_gyorgyhoz_kothet_civilszervezetek_mkodesenek_betiltasa?a=125660
Bajusz
2020-03-07 at 12:46
van közöttük főiskolás korú? mert ott a legnagyobb a baj. A radikális fiatalokat Simicska a Jobbikkal és az index-szal fokozatosan áttolta a radikális libsik oldalára. Szinte észre sem vették.
Namond
2020-03-07 at 11:42
Na ezért a művek értékelésénél talán figyelembe kellene venni az alkotó életútját is, azaz az okot miért és miért azt alkotta.
Minden életmű, egy életút során keletkezik, mely valamely életcél elérésére törekedik és az adott személy életmódját tükrözi.
Az éltcél lehet vagyon, hírnév, hatalom, tanítás.
De ha az az életmód, mely a cél elérését szolgálja, besúgás, árulás, rablás, plágium, gyilkosság vagy ezekre felbujtás.
Az alkotó életműve nem lehet minta az ifjúság számára, így az aljas tettekkel való dicsekvés, az azok miatti lelkiismeret-furdalás és még a megbánás által eredményezett művek sem.
Művészi értéket tulajdonítva ezeknek, értelmezni őket egy etikátlan ember pszichéjébe kell bújni.
Hasonlóképpen ha az alkotó elmebeteg, művei nem művészi teljesítmények, hanem betegsége tünetei, melyek őrjöngő szenvedélye stációjáról tudósítanak.
Ezen művek mondandója megértéséhez egy beteg ember pszichéjébe kell bújni.
Normál ésszel ezen művek mögötti érzelmi töltés, tényközlés fel nem fogható.
TalEle
2020-03-07 at 11:40
Sok szerencsét nekik, bár ekkora közösségi média hendikeppel, mint amilyen a jobboldalnak van, nem tudom, hogy fog sikerülni nekik…
Namond
2020-03-07 at 11:02
??
Gáspár Anette
2020-03-07 at 10:24
Egy jó tanár a kötelező mellé ad egy listát a hivatalosan ajánlott mellé is. Sőt, plusz kérdésekkel még plusz pontokat, jegyeket is lehet nála szerezni.
csakafidesz
2020-03-07 at 10:24
A magyar irodalom nagyon gazdag, ráadásul rengeteg hiteles művet is lefordítottunk. Sütő András egyszer számba vette, hogy külföldön kit ismernek a magyar írók közül, és összevetette azzal, hogy nálunk a külföldi irodalomból mennyit ismernek az emberek. Kijelentette: Az nyer aki többet fordít..
Gáspár Anette
2020-03-07 at 10:30
És ez az oka, hogy azutóbbi 70 évben 99% liberálbolsevikokat fordítottak számos nyelvre, azt a hamis látszatot keltve, hogy ők a magyar irodalom, más nincs. Egymás firkáit laudálták szertefele, ahogy az a médiájukban is működik.
Pl konrád, esterházy, kertész stb.
Gyűlölik ezek pl. Jókait, akinek 100 kötetét fordították
le még életében 30 nyelvre. Nem maradtak raktáron, mint az esterházy és konrád féle könyvszemét.
Namond
2020-03-07 at 11:01
??
Gedeon Szánti
2020-03-07 at 11:30
….egyetértek