Kevesen figyelnek most arra, hogy mi történik a görög-török határon, pedig már-már háborús helyzet van, amit csak részben szakított meg a járvány. Mivel az Európai Unió csak lassan fizetett Törökországnak, Erdoganék a fenyegetésüknek megfelelően elindították a migránssereget Görögország és az Unió felé. Kiderült, hogy a törökök is segítenek a határ megtámadásában. Ha véget ért a járvány, megújult erővel folytatódhat a harc, amely már-már egy háborúra emlékeztet Görögország és Törökország között. Elemzés.
A tavasz legeleje forró volt a görög-török migránsvitától. Recep Tayyip Erdogan török elnök megunta, hogy az Európai Unió nem teljesíti az általa kért feltételeket azért, hogy országában tartsa a zömében közel-keleti illegális bevándorlókat. Egy idő után Ankara útjára engedte a migránsokat, akik tízezrével mentek a görög-bolgár-török határ előtti utolsó város, Edirne felé. A görög hatóságok betartva a Schengeni Egyezményt, megpróbálták a határkerítés török oldalán tartani a bevándorlókat, de azok sokszor át tudtak törni –többször a török hatóságok segítségével–, ráadásul komoly diplomáciai viszály is kialakult a felek között. Ez a krízis minden bizonnyal csak a koronavírus miatt hagyhatott alább. Szakértők szerint, ha véget ér a járvány, újra kiéleződhet az ellentét és újra egy puskaporos hordóvá válhat a térség.
Az athéni vezetés kedden jelentette be, arra számít, hogy növekedni fog a Törökország felől érkező migrációs nyomás a közeljövőben. Níkosz Panagiotopulosz görög védelmi miniszter egy televíziós interjúban úgy fogalmazott, olyan értesülések jutottak birtokába, miszerint az ankarai hatóságok nagy számban szállítottak migránsokat az ország központi részéből az égei-tengeri partvidékre.
Ezek az emberek az elkövetkező napokban megpróbálhatnak átkelni a görög Leszbosz, Híosz és Számosz szigetekre és ezzel az Európai Unió területére. A görög haditengerészet hajóival erősítették meg a térségben járőröző parti őrséget a hétvégén. A szárazföldi és tengeri biztonsági erők parancsba kapták, hogy akadályozzák az országba illegálisan belépni akaró emberek beutazását”
– közölte a miniszter.
Nótisz Mitarákisz görög bevándorlási és menekültügyi miniszter bejelentette, hogy még a héten hatvan, kíséret nélküli fiatalkorú menedékkérőt Luxemburgba és Németországba költöztetnek át a túlzsúfolt menekülttáborokból. Ylva Johansson uniós belügyi biztos a nap folyamán közölte, hogy az új típusú koronavírus szempontjából veszélyeztetett személyi körbe tartozó, mintegy ezer migránst a görög szigeteken átmenetileg szállodákba helyeztek át a menekülttáborokból.
Görögországban jelenleg, mintegy százezer menedékkérő tartózkodik, közülük 36 ezren az égei-tengeri szigeteken létesített – eredetileg 6000 férőhelyes – táborokban vannak elszállásolva.
Hogy tudtak a görögök és a törökök ennyire összeveszni?
Törökország bő négy évvel ezelőtt, 2016 márciusában kötött megállapodást az Európai Unióval, miszerint Törökország feltartóztatja a migránsokat, és visszafogadja az Európai Uniótól azokat, akik illegálisan érkeztek valamelyik görög szigetre, a visszaküldöttekért cserébe az EU – először egy 72 ezres kontingens erejéig – legálisan átvesz Ankarától a szíriaiakat, mindezért pedig hatmilliárd euróval támogatja a törökországi menekültek ellátását. Erdogan már a tél folyamán többször belengette, hogy ő bizony elindítja Európa irányába a bevándorlókat, ugyanis szerinte nem kapott elég pénzt Brüsszeltől. Erre rendszerint olyan visszhangok érkeztek vissza, hogy ezt úgysem meri megtenni, valamint uniós politikusok a migránsok politikai célra történő felhasználásával vádolták Erdogant, aki február végén döntött úgy, hogy megindítja a bevándorlókat. Az Európai Unió a megígért hatmilliárd euróból eddig 3,2 milliárdot küldött Ankarának.
Hónapokkal ezelőtt megmondtam, hogyha a Nyugat nem veszi ki a részét e teherből, megnyitjuk a kapukat. A Nyugat is ki fogja venni a részét a migráció jelentette teherből. Ezek nem vették komolyan a dolgot, és úgy gondolták, blöffölök, aztán, amikor megnyíltak a kapuk egymás után kezdtek el jönni a telefonhívások, hogy zárjuk be”
– mondta Erdogan február végi beszédében, mikor bejelentette, hogy a török hatóságok már nem állják a migránsok útját.
Készülnek a görögök
A görög kormány bejelentette, hogy az Evros folyó partján felállított határkerítést meghosszabbítják, hogy az új migrációs hullámot is visszaszorítsák. A görög rendőrség szerint, nyilvánvaló bizonyítékuk van arra, hogy a törökök még segítik is a bevándorlókat, az is előfordult, hogy átlőttek a görög oldalra a törökök. Az athéni vezetés közben új jogszabályok kidolgozásába kezdett, hogy megfékezzék a koronavírust.
Athén bejelentette továbbá, hogy fegyveres katonai járműveket is küldenek a török határszakaszra, annak érdekében, hogy rendkívüli helyzetben ellássák az ország és az unió határainak védelmét. Stelios Petsas görög kormányszóvivő megerősítette Panagiotopulosz védelmi miniszter szavait, miszerint észleltek török részről olyan jeleket, amelyek arra utalnak, hogy újra kiküldik a migránsokat a határra. A brit The Times birtokába jutott felvételek szerint, a törökök elkezdték visszaszállítani a bevándorlókat a határvidékre. Ezt azzal magyarázzák, hogy a korábbiaktól eltérően az utóbbi napokban megemelkedett a térségben mozgó járművek és emberek száma.
Érzékeltünk gyanús mozgásokat, ezért is riadóztattuk az ott állomásozókat, hogy legyenek éberek a húsvéti hétvégén”
– jelentette be a szóvivő.
Az ortodox görög-keleti keresztények az április 18-19-i hétvégén ünneplik a húsvétot.
Nem érheti őket meglepetésként
Március második felében távoztak a görög-török határtól a migránsok. Akkor az Anadolu török hírügynökség egy szűkszavú jelentést adott ki, amely szerint a migránsok egy része elvesztette a reményt, hogy Görögország megnyitja kapuit, ezért közölte a török Edirne tartomány bevándorlási hivatalának dolgozóival, hogy el akarja hagyni a térséget. A migránsok egy másik részét maguk a hatóságok győzték meg arról, hogy az új típusú koronavírus-járvány miatt kockázatos, ha a határnál maradnak. A távozni szándékozókat a kormányzói hivatal szervezésében buszokkal “vendégházakba” szállították, a járvány okán elrendelt karantén idejét kitöltő migránsokat a “megfelelő” térségekbe viszik tovább. A Demirören török hírügynökség azt is közölte, hogy a hatóságok később eltávolították a pazarkulei átkelőnél csaknem egy hónapja várakozó migránsok sátrait és kitakarították a területet.
Süleyman Soylu török belügyminiszter azonban ezek után pár nappal bejelentette, a harcnak nincs vége, azt csak megszakította a koronavírus. A belügyi tárca első embere leszögezte, amint véget ér a járvány, a bevándorlók újra megindulnak Európa irányába.
Elővigyázatosságból döntöttünk úgy, hogy elszállítjuk onnan a migránsokat, meg kellett tennünk, de ne nyugodjanak meg, amint véget ér a járvány, a bevándorlók visszatérnek a török-görög határra”
– fenyegetett Soylu.
Athén korábban azzal is megvádolta Ankarát, hogy különböző fegyverekkel segítik a migránsokat a határtámadásban, így juthattak többek könnygázhoz, amivel a görög határőrséget próbálják lefegyverezni. A Dagens Nyheter svéd portál tudott beszélni egy török katonával, aki elárulta nekik, hogy valóban kaptak olyan parancsot, amely arról szólt segítsék a bevándorlókat a határok megtámadásában, hogy azok a lehető leghamarabb az Európai Unióban legyenek.
Más országokban is fokozott a figyelem és szigorító intézkedéseket léptetnek életbe
Borut Pahor szlovén államfő szerdán jelentette be, támogatja Janez Jansa kormányfő azon törekvését, hogy a hadsereg bevethető legyen a határok védelmében ugyanolyan jogkörökkel, mint a rendőrség. A szlovén elnök Ales Hojs belügyminiszterrel és Matej Tonin védelmi miniszterrel szerdán ellátogatott a Kolpa folyó menti, délkelet-szlovéniai Breg pri Sinjem Vrhu településre kirendelt rendőri-katonai állomásra. A szlovén-horvát határt 800 rendőr és 150 katona védi az illegális migrációval szemben, ugyanakkor a hadsereg csak logisztikai feladatokat láthat el, nem tartóztathatja fel a migránsokat. Pahor a helyszínen úgy nyilatkozott: a koronavírus-járvány és annak gazdasági következményei miatt, egyre több illegális bevándorló próbál majd Szlovénián keresztül Nyugat-Európába jutni.
Nem kell megvárni az utolsó pillanatot, amikor már teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy elkerülhetetlen lesz a katonaság bevetése a határokon”
– fogalmazott.
Horvátország a zágrábi földrengésre és a koronavírus-járványra hivatkozva elhalasztja a humanitárius segítségre szoruló gyermekek befogadását a görögországi menekülttáborokból – írta szerdán a Vecernji List című horvát napilap a belügyminisztérium közleményére hivatkozva. Horvátország egyike azon nyolc európai uniós tagállamnak, amely önkéntes alapon olyan gyermekeket fogadott volna be a túlzsúfolt görög menekülttáborokból, akik betegség miatt sürgős ellátásra szorulnak, vagy kísérő nélkül érkeztek és 14 éven aluliak – írta az újság. A koronavírus-járványra hivatkozva Írország is halasztást kért.
Források: Dagens Nyheter, Proto Thema, The Times, MTI, Breitbart
Facebook
Twitter
YouTube
RSS