A 2024-es év magyar, európai és globális szinten egyaránt olyan tektonikus folyamatokat idézett elő, amelyeket az utókor jó eséllyel egy új korszak nyitányaként fog értelmezni a XXI. század történetében. A nehezen induló, majd egy kedvező jövő év ígéretével záruló esztendő számos eseménye mind arra világított rá, hogy a politika – a joghoz hasonlóan – nagyon is dinamikus műfaj, ahol egyvalami állandó: a változás.
Hoppál Hunor írása
A kezdetek: a kegyelmi ügy
A magyar politikai élet 2024-es évének alakulását alapjaiban határozta meg a kegyelmi ügy, amely keretében kiderült: egy pedofil bűncselekményeket elkövető gyermekotthon-vezető bűnsegédjének adott elnöki kegyelmet 2023-ban Novák Katalin köztársasági elnök, a döntést pedig az alkotmányos hagyományok értelmében igazságügyi miniszterként Varga Judit ellenjegyezte. A kirobbant hír hosszú évek óta nem látott hullámokat vert a magyar közéletben, és 2024. február 10-én Novák Katalin lemondott az államfői hivataláról, valamint Varga Judit is leköszönt valamennyi politikai pozíciójáról.
A kérdés kapcsán az erkölcsi fölény a jobboldalon volt megtalálható, tekintve, hogy az ehhez hasonló, vagy akár súlyosabb ügyeknek rendre nincs politikai következménye a baloldali aktorok körében, míg itt megtörtént a konzekvenciák legkomolyabb levonása. A bélyeg mégis ráégni látszott a kormánypártokra. A „Pedofidesz” hazugságon alapuló retorikai kampányát ugyanakkor derékba törte egy addig teljesen ismeretlen szereplő feltűnése a magyar nyilvánosságban, aki előbb jobboldalinak maszkírozta magát, majd rétegről rétegre – vagy ha úgy tetszik: tégláról téglára – kiderült, hogy a rendszerváltás óta datált magyar politikatörténet legnagyobb szélhámosa kezdi bontani szárnyait.
Egy új remény, vagy a birodalom visszavág? – Magyar Péter a porondon
A volt igazságügyi miniszter volt férjeként a köztudatba bekerült középkorú jogász azzal irányította magára a figyelmet, hogy nyilvánosan megvédte a kegyelmi ügy folytán lemondott volt feleségét, Varga Juditot, valamint a hivatalából szintén távozott Novák Katalin köztársasági elnököt. Magyar azt állította a kormányzat bizonyos részeinek kritizálása közepette, hogy az még viccnek is rossz, hogy ő politizálni kezdjen, és hogy ő nem lesz soha életében más, mint fideszes. A jogász ezen kijelentéseivel szemben azonnal politikai karrierbe kezdett, egyértelműen ellenzéki vértezetben.
Időközben felsejlett Magyar valódi énje: Varga Judit beszámolt arról a lelki (és egyes elemeiben fizikai) bántalmazásról, amelyet házasságuk során vele szemben elkövetett a volt férje. Kiderült az is, hogy az ellenzék új reménysége lehallgatta a saját feleségét a konyhájukban. Majd országjárása megkezdésével olyan atrocitások történtek, amelyek sűrítettsége és színvonaltalansága talán példátlan a hazai közéletben. Magyar Péter a templomból kijövő emberekkel üvöltözött Putnokon, az újságírókkal (és azon belül különösen a riporternőkkel) minősíthetetlen hangnemben kommunikált, rendbontó viselkedése miatt kivezették egy szórakozóhelyről, majd a Dunába dobott egy telefont, kórházigazgatókat és egészségügyi dolgozókat oktatott ki, és agresszíven vegzálta gyermekotthonok munkatársait.
20241129 — Magyar Péter országjárása Pákozdon. // fotó: Hatlaczki Balázs
Mindezek nyílt színen zajló események voltak, de egyes hangfelvételek nyomán (amilyen az adjonisten) az egyszeri választópolgár megbizonyosodhatott a Tisza Párt elnökének valódi lényéről is. A felvételek tanúsága szerint ugyanis Magyar a pártbeli kollégáit agyhalottaknak nevezte, a saját szavazóit pedig nemes egyszerűséggel a „büdös szájú” jelzővel illette. Kiderült továbbá, hogy „köcsögnek” tartja az újságírókat, hovatovább a Hír TV munkatársait egyenesen a Dunába lökné. A Tisza-projekt finanszírozási háttere is zavaros, hiszen nem egyértelmű, hogy a monoton hangon mantrázó és a rádióhullámok zavarását vizionáló paranoid pártelnök milyen pénzekből fizette rendezvényei színpadtechnikáit, amelyek közül egyedül a Hősök terén tartott demonstrációjának költségei több mint 100 millió forintos összegre rúgtak.
Ez az ember jelentkezne be a miniszterelnökségre 2026-ban, aki egy szűk év leforgása alatt jobban lejáratta magát, mint az SZDSZ, a Jobbik, Gyurcsány Ferenc, Jakab Péter és Márki-Zay Péter teljes pályafutásuk során, együttvéve. Nem célszerű ugyanakkor elbagatellizálni a jelenséget, miután, a „nem Orbán”-tábor az EP-választás alapján rezonál Magyar üzeneteire. Ám az amerikai és a román elnökválasztások végeredményeivel homlokegyenest ellenkező közvélemény-kutatások kapcsán kijelenthető: nem eszik olyan forrón a kását, ha egyes “patinás” intézetek felméréseiről van szó.
A visszatérő: Donald Trump frenetikus győzelme
Donald Trump 2020-as választási veresége óta Európában egyetlen kormányzati vezető állt ki következetesen az amerikai jobboldal csúcsvezetője mellett: Orbán Viktor. A magyar konzervatív erők az elmúlt években aktív kapcsolatot tartottak fenn a régi-új elnökkel és az amerikai republikánus körökkel. Fontos aláhúzni a Trump felé hirtelen simuló jelenlegi nemzetközi környezetben azt a tényt, hogy Magyarország miniszterelnöke volt az egyedüli európai miniszterelnök, aki nyíltan Trumpot támogatta a novemberi választáson. Nagy volt a tét, de az elsöprő republikánus győzelemmel végső soron Orbán is nyert.
Ami az arányokat illeti, Trump komoly fölénnyel emelkedett felül a voksoláson: 312 elektort szerzett Kamala Harris 226 elektorával szemben, ezzel nagyobb győzelmet aratott, mint Joe Biden 2020-ban, vagy önmaga 2016-ban. Mindez cáfolta azokat az értesüléseket, médiasuttogásokat és reprezentatívnak beállított közvélemény-kutatásokat, amelyek rendkívül szoros eredményt és a csatatér-államokban csak hajszálnyival nyerő győztest jeleztek előre. Trump utcahosszal megnyerve az elektori – és választói – szavazásokat, valamennyi csatatér-államban is diadalmaskodott. Az Egyesült Államok egyértelmű ítéletet mondott sorsának alakítását illetően, legyen szó a gazdasági helyzetről, az illegális bevándorlásról, a woke ideológia kulturális-politikai hegemóniájáról és a világban dúló háborúk kérdéséről.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfõ (j2) és Donald Trump korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt (b) tárgyalása Trump floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban 2024. március 8-án. A miniszterelnök mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3) és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (j).
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Donald Trump megválasztása esetére azt ígérte, hogy véget vet az ukrajnai háborúnak, amelynek szerinte nem is lett volna szabad elkezdődnie. A wishful thinking-ben sodródó baloldali politikusok nem számíthatnak Trump álláspontjának revideálására, mivel a leendő elnök néhány hete, a Macronnal és Zelenszkijjel való párizsi találkozásakor határozottan megerősítette azt, hogy „azonnali tűzszünetre” van szükség az orosz-ukrán háború lezárása érdekében.
A magyar uniós elnökség eredményei
Bármennyire is igyekezett a fősodratú európai baloldal és természetes szövetségese, az Európai Néppárt politikai trollkodásra és a budapesti vezetés megalázására felhasználni a magyar uniós elnökség fél évét, Magyarország egy érdemi szakpolitikai programot tett le az asztalra, amelynek homlokterében az európai uniós versenyképesség újrateremtése állt. Azonban az Orbán-kormányt érő támadások ellenére a magyar elnökség felvetése katalizátora volt az európai vitáknak. Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke és Olaszország volt miniszterelnöke jó diagnózist adott Európa versenyképességi állapotáról, de értekezésében halálos gyógymóddal szolgált: megoldóképlete abban áll, hogy az európai gazdaság és az energetikai szektor válsága, valamint az egyéb gócpontok feloldása csakis a mélyebb föderalizációval és az uniós központ további centralizációjával érhető el, a tagállami szuverenitás rovására. Kijelenthető: komoly európai politikai fegyvertény, hogy Orbán Viktor kormánya tematizálni tudta a huszonhét tagú Európai Uniót az ügyben.
Ugyanúgy az európai politika asztalán landolt az orosz-ukrán háború lezárásáról szóló felvetés is. Bár Budapest álláspontja 2022 óta változatlan, ezúttal a magyar elnökségnek sikerült a mainstream-be beáramoltatnia a béke kérdését, és megtörnie azt a diskurzust, amely a békekötést vörös posztónak, a háború minél tágabb kiszélesítését pedig elemi morális célnak tartotta. Most már Zelenszkij ukrán elnök is a tárgyalások lehetőségéről és egyes ukrán területek feladásáról beszél, miután a magyar EU-s elnökség javaslatcsomagjára ráerősített az, hogy novemberben az amerikai választók a békepárti Donald Trumpot választották meg az USA 47. elnökének.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti a magyar uniós elnökség programját az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2024. október 9-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Talán a legfőbb kézzelfogható siker, hogy Romániát és Bulgáriát teljes jogú tagként felvették a schengeni övezetbe. Ausztria vétójának feloldása után a két ország belépése megerősíti a partneri viszonyokat a kelet-közép-európai térségben, lehetőséget ad a román-magyar kapcsolat újragondolására és a két ország történelmi apátia helyetti közeledésére. Mindemellett a szívünknek fontos módon a partiumi és erdélyi magyar nemzettársak is elérhetővé válnak számunkra – határbódék nélkül.
A világgazdasági stabilitás helyreállítása és a béke elérése érdekében tehát nagy lépések történtek idén. 2025 a lehetőségek éve lesz, amelyeket a jelenlegi bizonytalan világgazdasági atmoszféra és a válságterhelt globális politikai környezet jó irányba változásával meg kell ragadnia a népük felé elkötelezett kormányoknak. 2024 megteremtette annak talapzatát, hogy a jövő évben a valódi problémákra fenntartható megoldásokat találhassanak a rátermett nemzeti vezetők.
Vezető kép: Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart a magyar soros elnökség programjáról az Európai Parlament strasbourgi épületében 2024. október 8-án. MTI/Purger Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS